Politikai Ujdonságok, 1880 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1880-06-09 / 23. szám
23. szám. 1880. xxÉVFOLYAM. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. Magyarország függetlenségéről idővel kivihetetlenné lett, ez inkább az ő szerencsétlensége, mint bűne volt, hogy ez legkevésbé sem csorbitja igényét azon elnevezésre, melylyel franczia barátai és hívei megtisztelték s mely igy hangzik: «Ezek az urak nem forradalmárok, hanem nemes lelkű hazafiak!» Sándor bolgár fejedelem e hó 6-án reggel az osztrák államvasut bukaresti gyorsvonatán Budapestre érkezett s még ugyanazon vonattal folytatta útját Bécsbe. Kisérete igen kicsiny volt. A fejedelem a legrövidebb után Pétervárra sietett, a czárné — nagynénje — temetésére. Az új bankjegyek aligha forgalomba jöhetnek tavasz előtt, mert elkészítésük sok fáradságot kiván. Nagyságra és kiállításra nézve a régiektől kiválóan az által fognak különbözni, hogy kisebbek lesznek és mindkét oldalon látszólag ugyanazon képpel lesznek ellátva. A szöveg egyik oldalán magyar, a másikon német lesz ; hogy melyik oldal lesz elsőnek s melyik a hátsónak tekintendő, az főképen attól függ, hogy a tulajdonosa hogy fogja fel; a magyar a magyar oldalát, a német a németet tekinti elsőnek. A bankjegy külső kiállítására nagy gondot fordítanak, a rajzokat Laufsberger tanáron kívül több előkelő művész készíti. Uj-Szeged hozzácsatolása Szegedhez e hó 5-én ünnepélyes módon történt meg. Uj-Szeged, mely a Tiszán túl van, de hajóhíd kötötte össze, mint község, Torontálmegyéhez tartozott. Ezentúl azonban Szeged kiegészítő része lesz. Az egyesítés végrehajtásánál Torontálmegye és Szeged város hivatalos megbízottak által voltak képviselve. Tallián Béla torontáli főjegyző átadta a kulcsokat, a levéltárt, pénztárt, a képviselőtestület feloszlott, s a megyei pandúrok eltávoztak. Novák József szegedi főügyész átvevén Újszeged területét és a helyhatósági jogokat és kötelezettségeket, kijelenté, hogy Szeged város nemcsak a jogokat, de a kötelességeket is ismeri és teljesíteni fogja. Azután fölhuzatott az ujszegedi hídfőnél Szeged lobogója és 9 mozsárlövés történt. A marostői területet ugyanilyen formaságok mellett a helyszínen adta át Soós Pál csongrádmegyei főjegyző. Gr. Zichy-Ferraris Viktorról a főrendiház junius első napján tartott ülésén az elnöklő Szögyény László meleg hangon emlékezett meg. Megemlítjük itt, hogy a főrendiház a Károlyi-Zichy párbajban szerepelt főrendi tagok, u. m.: ifj. gróf Károlyi István, gr. Károlyi Sándor, gr. Széchenyi Béla, és gr. Zichy Sándor mentelmi jogát a pestvidéki kir. törvényszék kérelmére felfüggesztette. A gyászmisét gr. Zichy-Ferraris Viktorért e hó 4-én tartották meg az egyetemi templomban. A gyászszertartást dr. Czibulka Nándor, a szeminárium igazgatója végezte, ugyanaz, ki az elhunytat a halotti szentségekkel is ellátta. Megjelentek : gróf Cziráky János nejével, gróf Szapáry Géza nejével, gróf Zichy Nép. János két leányával, gróf Zichy Ferencz és fia Ágoston, gróf Szapáry Antal, gróf Karácsonyi Guidó, báró Rudics József, gróf Károlyi Edéné, báró Fehérváry államtitkár, Perczel Béla semmitőszéki alelnök, Csemegi Károly legfőbb itélőszéki tanácselnök, a belügyminisztériumi főbb hivatalnokok stb. A magyar nyelv érdekében. Gróf Schönborn Ervin uradalmai tisztikarához rendeletet intézett, melyben ajánlja nekik a magyar nyelv megtanulását, s kijelenti, hogy a magyar nyelv tudása nélkül egy tiszt sem számíthat végleges megerősítésre s netáni jutalmazásra. A rendelet bevezetésében a gróf a következőket írja : «Kellemetlenül hatott reám annak megtudása, hogy évek óta uradalmamban levő tisztjeim egy része, a magyar nyelvet mai napig sem tanulta meg.» A budapesti asztalosok strikja. A helybeli asztalos mesterek és legények közt viszály tört ki, minek következtében a legények tömegesen fölhagytak a munkával. A legények követelték, hogy a munkaidő 10 óra legyen, a legkisebb munkadij egy napra 1 frt 50 kr., a darabszámra dolgozók 12 frt heti előleget kapjanak, s a mesterek szolgáltassák a szerszámokat és télen a világítást. Van a fővárosban 130—140 asztalos üzlet, de csak hárman egyeztek bele e követelésbe. E hó 6-án mintegy 1200 segéd gyűlt össze a Beleznay-kertben, s kimondták, hogy e naptól kezdve a munkát megszüntetik. Megjegyzendő, hogy a malmokban s néhány gyárban az ott dolgozó asztaloslegények még több munkabért kapnak, mint amennyit magán üzletekben dolgozó munkások most követelnek. Az osztrák képviselők napidija. A reichsrath tagjainak napidijai ügyében a minisztertanács elhatározta, hogy a legközelebbi ülésszakban törvényjavaslatot nyújt be, mely szerint az eddigi diurnám eltöröltessék, s a képviselők ezentúl évi rendes 1200 frt salláriumot is kapjanak. Földrengés a Svábhegyen. A Svábhegyen, a főváros nyaralóhelyén e hó 4-én délután 4 órakor földrengés volt, mely az ablakokat és üvegeket megcsörömpöltette. Mint Jókai írja, olyszerű zuhanat rázta meg a házat, mintha egy torony dőlt volna a földre, s minden üveg csörömpölt bele. A lökés egy másodperczig volt érezhető, s nyugatról kelet felé haladt. Tavaly is volt ily földrengés a Svábhegyen. Budapesten semmit sem éreztek a földrengésből. Véletlen mérgezés. A fővárosban lakó Nat család egyik ebéd után hirtelen rosszul lett, s az orvos mérgezés jeleit konstatálta. Szigorú vizsgálatot tartottak nyomban : megnézték a konyhaedényeket, de ezek rézanyagán sértetlenül találták a mázt, megvizsgálták az ételrészeket, ezekben se tudtak fölfedezni semmit. A legkülönösebb a dologban az, hogy az apa, az anya és a fiú mindhárman rosszul lettek, míg leányukon semmi jele se mutatkozott a bajnak, holott ez is velük evett, kivéve egy tál ételt: az idei burgonyát. Az eset okául nem birtak tehát egyebet kitudni, mint azt, hogy a piaczról oly idei burgonya került asztalukra, mely a télen át pinczében levő tavalyi burgonya csiráin termett. Nazarénus honvéd. Szörényben van néhány közösség, melynek lakosai a nazarénus felekezethez tartoznak. Egy fiatal ember, Molnár S., a paznai születésű, a péterváradi kerületben, a honvédekhez soroztatott be, és állhatatosan vonakodik fegyvert viselni, minek következtében minden kigondolható büntetéssel illették. Végre 6 hónapi börtönre ítélték, de ez sem használt. A zágrábi dandárbíróság most egy évi börtönre ítélte és a lepoglavai fegyházba való átszállítását elrendelte. Nazarénus keresztelés. Nagy-Szalontán május 22-én nagy nazarénus keresztelés ment végbe. A hívők e napon a Bagos nevű városrészről indultak el: elül a férfiak, hátul a nők. A szőllőskertnél levő tónál, mely bár nem valami ajánló tisztasággal bir, megállottak s a parton sátrakat vertek, melyekben külön a nők és férfiak az ünnepély méltóságához képest felöltözködtek. Ezután papjuk földig érő fekete talárban, lábain piros harisnyákkal, míg a megkeresztelendő nők és férfiak talpig fehérben, derekuk körül vastag kendővel, méltó-ságos komolysággal állták körül a piszkos tó partját. Kisvártatva a lelki atya minden habozás nélkül karon ragadott egy 65—70 éves férfiút s bevezette a tó közepébe, honnét a hívők felé fordulva idegen nyelven senki által nem értett beszédet intézett, mire a tópartról egy mély hang felkiáltott: «A ki a szent keresztséget fölveszi, csakis az üdvözülhet, atyának, fiúnak és szentlélek istennek nevében.» A pater ezután derékon fogta a tóban álló öreget s minden teketória nélkül a viz alá menité. A szegény hivő testvér rugkapálni kezdett, mire a páter kiemelte a vízből. Követte 4 asszony és egy férfin. A hideg fürdő után az uj testvéreket felöltöztették, s a hivő sokaság, élén Kornya tisztelendő úrral és Tóth Mihálylyal, kettős rendben nyugodt méltósággal vonult Bagosra, követve a keresztelést bámuló idegen elemek gúnyolódó csoportja által. Egy orthodox rabbi kalandja a fővárosban. Reb Hillel, a csoda-rabbi, ki jelenleg a fővárosban prédikál, egy este betért vacsorára egy sorházba, egy másik hozzá hasonló kaftános úr kíséretében. A kegyes férfiakat bizonyosan valamelyik kevésbbé kegyes hívő ültette föl, valódi kóser helyiségül jelezvén nekik a sörcsarnokot. A két fürtös vendég nyugodt lélekkel kezdett a vacsorához, s Hillel rabbi az étlap minden hosszabb tanulmányozása nélkül a grófi sajt hívének vallotta magát. Társa, úgy látszik, nagyobb inyencz, s mielőtt rendelt volna, gondos vizsgálat alá vette az étlapot, s míg Hillel nyugodtan fogyasztá a sajtot, amannak egyszerre egy szörnyű szón akadt meg szeme, s a borzalom minden kifejezésével arczán felugrik. «Sonka» kiáltá, s a kiáltásra a sajtpusztító rabbi majd lefordult székéről. s Meggyőződvén, hogy az étlapon csakugyan a sonka is fel van írva, a két orthodox borzasztó spektákulumot vitt végbe a jelenlevő vendégek nagy mulatságára. A sajtot földhöz vágták, jajgattak, szitkozódtak, s végül borzasztó átkozódások közt hagyták el a helyiséséget. Még a sajt árát sem fizették meg. A két izraelita tragikomikus esete egész népcsődületet idézett elő a Deák téren. Németek és csehek. A prágai iskolákban a cseh és német tanulók valódi hadilábon állnak. E hó 6-án este 11 óra körül az utczán a cseh és német tanulók közt már véres verekedés is történt. Három német tanulót a cseh tanulók megtámadtak, s a csetepaté 11 mérget öltött, hogy egy véresre vert német tanulót haza kellett vinni. A bravat oly nagy volt, hogy a közeli vendéglőből a vendégek mind kijöttek a térre. A győri kivégzés alkalmából az igazságügyminiszter fölhívta az országos közegészségügyi tanácsot az iránt, vájjon mikor van oly helyzetben a törvényszéki orvos, hogy kötél által történt halálbüntetés végrehajtása után a halál beálltát egész bizonyossággal konstatálhassa. Egy kereskedő öngyilkossága, Makó István debreczeni köztiszteletben álló kereskedő agyonlőtte magát. Este rendesen bezárta üzletét, de komor volt s nem akart vacsorálni. Mig családja künn az udvaron a fák alatt vacsoráit, ő bement a szobába s vízzel töltöttpisztolylyal agyonlőtte magát. Öt gyermeket s beteg nőt hagyott hátra. A harmadik emeletről e hó 7-én két kétségbeesett ember vetette le magát. Az egyik Kohn Lipót nevű házaló a király utczában, kinek épen bútorait árverezték 27 frtnyi adósság miatt. Azonnal szörnyet halt. A hold utczában pedig Löwy nevű 20 éves fiatalember ugrott ki az utczára atyja lakásából, de nem esett le a kövezetre, hanem fenakadt a ház előtt elhúzódó távirda sűrű drótjai közt, honnan csakhamar kiszabadították. Lőwy lábtörést szenvedett, s nyakán a drótok mély bevágást okoztak, de élete nem forog veszélyben. Sikkasztó postás. Puszta-Poón a tiszavidéki vaspálya egyik állomásán, Plihál Ferencz nevű postaexpeditor a napokban megszökött és 6000 frtnyi összeget vitt magával a postapénztárból. A postamester, ki a sikkasztónak mostoha atyja, állomásától felfüggesztetett. A sikkasztó 23 éves beteg fiatal ember volt, ki mindig orvossággal élt. Megölték a pióczák. A szabolcsmegyei Vaja községből egy három éves kisfiú a mezőre indult testvérei után, de letérvén az útról, egy útmentében levő vízbe ment, mely tele volt pióczákkal. A gyermek testét csakhamar számtalan apró nadály borította, s mire sikoltásaira segítségére siettek, szegény már halva volt. Skorbut a katonák közt. Boszniából az a hír érkezik, hogy azon csapatok közt, melyek már az okkupáczió kezdete óta Boszniában állomásoznak, kiütött a skorbut. S pedig hir szerint e csapatok negyedrészét támadta meg a betegség, úgy hogy a 76. ezredben, mely Szerajevóban fekszik, több mint 300, míg a 31. vadász-zászlóaljban 116 skorbutbeteg van. A betegség a tiszteket sem kíméli. A baj okai: nedvesség, télben nem sűthető barakkok s az egyforma élelem, a főzelék és bor hiánya. A szörnyű betegségnek már több katona áldozatul is esett. Zemplénben az ínség oly nagy, hogy a Tarczalról Homonnára vezető utat majdnem egészen ellepték a véginséggel küzdő, lesoványodott alakok. A legtöbbje Galicziából bevándorlott zsidó. Ez ínségesek egy részét, a zsidó fiukat, a szőlősgazdák atortriksz pilleriana szedésére használják fel. Van fiú, ki naponkint 50—60 krt is kereshet. Minden zsák rovarért tiz krajczárt kapnak, aztán kenyeret ésszalonnát, a melyet bizony jó étvágygyal esznek meg. A „Világkrónika” czimű heti közlöny 23-ik száma a «Politikai Újdonságok» mai számával küldetik szét azon előfizetőinknek, kik e melléklapúnkra megrendelésüket már beküldték. A «Világkrónika» e számának tartalma következő : A nihilisták pőre. — Turkomán nők. (Képpel). — Gr. Széchenyi István adomáiból. —• Khinából (három képpel). — Párbaj-történetek. — A szent-gothárdi alagút. — Egy uj császár. — A nevetés ereje. 277 MAGYAR GAZDA. Az országos magyar iparegyesület közgyűlése. Az orsz. magyar iparegyesület e hó 6 án tartotta évi közgyűlését az uj városház termében József főherczeg, ki az egyesület védnökségét elfogadta, nem jelenhetett meg a közgyűlésen, mert Kassáról épen akkor érkezett meg és még a nap folyamában halaszthatatlan teendői voltak. E közgyűlés, mint az évi jelentés mondja, nagy befolyású lesz az egyesület esetében, mert az egyesületi működés szélesebb alapra lett fektetve s az alapszabályok keretébe fölvett egyetemes összejövetelek, a módosított szakosztályi szervezet és a vidéki szakosztályok oly tényezőit képezendik az