1877, Posta (Postai Rendeletek Tára 11., 1877. 1-32. szám)

1877-08-14 / 19. szám

kozó számadási okmányokat és a befolyt pénzeket pedig a szabályokban kitett határidőkben, nevezetesen minden hó 10-ik, 20-ik és utolsó napján illető gyűjtő állomásának megküldi; e) a távirdai vonalon észrevett bajokat, a­mennyiben megszüntetésük különös szakmunkát nem követel, akár a hivatalban, akár a/, állomási helységben fordulnak elő, rögtön megszünteti, esetleg a bajokról azon állo­más főnökét, hol az illető vonalszakasz őre állomásozik, azonnal értesíti; f) végül a közönséggel előzékenyen és illedelmesen bánik, a kért hivatalos felvilágosításokat kész­séggel megadja, előforduló panasz esetében az ügyet gyorsan és részrehajlás nélkül megvizsgálja, a körülményekhez képest intézkedik, vagy az ügyet az illető igazgatóságnak intézkedés végett feljelenti, az esetre, ha a panaszló a panaszkönyvet kéri, azt a panasz bejegyzésére előadja és azután a postaigazgatóságnak azonnal beküldi. 4­ §• A postamester összes ingó és ingatlan vagyonával kezeskedik a jövedéki pénzekért, a postakülde­ményekért, valamint távirdai gépekért, a gépasztalért s egyéb az állam tulajdonát képező, reá bízott tárgyakért. Felelős továbbá akár maga akár közegei, megbízottjai vagy helyettesei hibája miatt az államkincstárra háromló minden kárért. A postai kezelésnél használt kimutatásokat (rovatlapok, jegyzékek, óralevelek, hiánylati kimutatások stb.) teljes bizonyító erővel bíró okmányokat ismeri el. A postaigazgatóság által megindított vizsgálatokban az előbb említett kimutatások alapján megállapított kártérítési kötelezettség a szerződő postamesterre hárul, számára csak a kár közvetlen okozója elleni esetleges magánvisszkereseti jog maradván fenn. 5. §. A postamester minden személyi és fegyelmi ügyeire nézve a postaigazgatóság alatt áll. Hivatalos működésére nézve pedig az illető szakigazgatóság alá tartozván, a postai rendeleteket a posta-, a távirdai rendeleteket pedig a távirdaigazgatóságtól veszi. 6. §. A postamester úgy a postai, mint a távirdai kezelést átalában maga látja el; ha pedig ebben kivételes esetekben betegség vagy más fontos körülmény által gátoltatnék, a postaszolgálatra nézve a helyettesítést saját felelősségére oly egyénre ruházhatja, kinek becsületességéről és szakképzettségéről meg van győződve ; a táv­­irdaszolgálatot azonban csak a távirdaigazgatóság által arra előzetesen alkalmasnak nyilvánított egyénre bízhatja. Ha bármi ok miatt hosszabb ideig tartó, vagy állandó helyettesítése válnék szükségessé, tartozik a helyettes, vagy esetleg szükséges két szakhelyettes tarthatásáért az illető szakigazgatósághoz, vagy mindkét igazgatósághoz folyamodni, s attól, illetőleg azoktól az engedélyt előlegesen kikérni, mely esetben javaslatba hozhatja azon egyént (esetleg nejét vagy más érettkorú családtagját), kire a helyettesítést bízatni óhajtja. A helyettesítés iránt azonban, a postamester javaslatától esetleg eltérőleg is, mindig kizárólag az előt­­tes szakigazgatóság, szükség esetében a másik szakigazgatósággal egyetértve határoz. A postamester vagy helyettesének a távirdai szolgálatban való kiképeztetése megkönnyítésére a távirda­­igazgatóság a legfeljebb 6 hetet igénybe vehető kiképzés, és a távirdahivatal ugyanezen idő alatti kezelése végett távirdatisztet küld ki. Az első ízben történő ily kiküldetés költségeihez a postamester a 60 forintban megállapított oktatási jutalom felével, azaz 30 forinttal járul; ha azonban a postamester a 6 heti tanítási időnek meghosszabbítását vagy később felveendő helyettesének a hely­színén való kiképeztetését kérné, a felmerülő költség, valamint a rendes szolgálattól elvont oktató tiszt illetményei egyedül őt terhelik. Ellenben a postamesternek az oktatási idejére is összes illetményei kijárnak, de ő köteles azokból a hivatal rendes szükségleteiről és a kézbesítési szolgálat ellátásáról gondoskodni. §■ A távirdahivatalnak a postamester lakására történendő első áthelyezését és szolgálatképes berendezését a távirdakincstár a maga költségén eszközli; nevezetesen ez szolgáltatja ki a szükséges gépeket, gépkészüléke­ket és telepeket, a szokott üzleti és szolgálati nyomtatványokat, utasításokat és térképeket; ellátja az állomást egy gépasztallal és egy szekrénynyel, melynek alsó része a telepek , felső része pedig az irományok elhelyezé­sére szolgál. A postamester köteles a távirdahivatali helyiségnek elfogadott berendezését változatlanul fentartani.

Next