1889, Távirda és Posta (A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1889. 1-75. szám)
1889-02-19 / 13. szám
pedig a valószínű használati idő tekintetbe vételével kell kiszámítani. A távirdai készülékek beszerzési ára a jelen rendelethez tartozó kimutatás adatai szerint jegyzendő be. A hivatali és házi eszközök beszerzési árául azon összegek veendők, melyek az ezekre vonatkozó és a „P. és T. R. T.“-ban koronként közölt árjegyzékben foglaltatnak. A tárgyak esetleges javítási költségei az érték kiszámításánál nem veendők tekintetbe. 4. A posta és távirdai leltári tárgyak általában az A) minta szerinti (352. számú) öt-öt évre kiterjedő használatra szánt nyomtatványon tartandók nyilvánlatban. 5. A leltári tárgyak állományában változásokat (bevételezések, törlések) csak rendeletek vagy bizonylatok, illetve ellenbizonylatok alapján szabad tenni; a változásokat azonban a leltárakban azonnal fel kell tüntetni, hivatkozással az illető rendeletre vagy bizonylatra, illetve ellenbizonylatra. Ha törlésekről van szó, a rendeletre, illetve bizonylatra való hivatkozásnak a „megjegyzések“ rovatában kell történni. 6. Minden a posta és távirda tulajdonát képező leltári tárgyat, mint ilyent — felismerhetés végett — meg kell jelölni, mégpedig a bútorzatot a posta- és távirdaigazgatóságok által a hivatalokhoz rendre elküldendő „K. M.“ jegyű bélyegző beégetése által, a többi ingótárgyakat pedig a legalkalmasabb és legtartósabbnak látszó módon. Ezenkívül azon tárgyakat, melyek gyári számmal ellátva nincsenek, s egymástól könnyen meg nem különböztethetők, reájuk illesztendő számmal is meg kell jelölni. 7. A használhatlanná vált tárgyakat, ha beszerzési áruk 100 írtnál magasabb nem volt, az igazgatóságok saját hatáskörükben adathatják el; nagyobb értékű tárgyak eladására engedélyem előzetesen kieszközlendő. Az eladás rendszerint árverés útján eszközlendő, 5 írtnál nem értékesebb tárgyak (utolsó leltári érték) szabad kézből is eladhatók. A távirdai készülékeket, bélyegzőket, pecsétnyomókat, az amerikai s más zsákzárakat és a zsákokat, ha használhatlanokká váltak, bizonylat és ellenbizonylat mellett a központi posta- és távirdagazdászati hivatalhoz kell beküldeni, mely utóbbi ezen tárgyakat külön számadásban kezeli. 8. A beszerzések foganatosítására nézve az 1888. évi 6-ik számú „P. és T. R. T.“-ban megjelent 5012. számú rendeletet ekként módosítom, hogy: a) a posta- és távirdaigazgatóságok saját hitelük keretén belől bútordarabokat is szerezhetnek be; b) egy és ugyanazon hivatal számára egy év alatt 100 frtot meghaladó beszerzéseket is eszközölhetnek, ha arra okvetlen szükség van, s megfelelő hitellel rendelkeznek ; c) oly tárgy, melynek ára 100 írtnál magasabb csak előzetes engedélyem alapján szerezhető be. II. A leltárak vezetése a posta- és távirdahivataloknál és mozgóposta-főnökségeknél. 1. A posta- és távirdahivatalok leltári tárgyaikat a következő csoportok szerint tartják nyilvánlatban: a) bútorok, b) távirdai készülékek, c) hivatali és házi eszközök. A leltárban az egyes csoportok számára külön lapok nyitandók, elegendő hely hagyatván a bekövetkezhető változások bejegyzésére. 2. A leltárak első, nemkülönben minden 5-ik évben ismétlődő összeállításánál a bútorok csoportjában az egyes tárgyak lehetőleg gyűjtőneveik szerinti betűrendben jegyzendők be; a távirdai készülékek az alábbi jegyzékben foglalt, s végül a hivatali és házi eszközök azon sorrendben veendők fel, amint azok a „P. és T. R. T.“-ban időközönként közzétett árjegyzékben fel vannak sorolva. 3. A távirdai készülékek tartozékait, illetve tartalékrészeit külön leltározni nem kell; az ilyenekről (írógépeknél egy-egy tartalék rugóház belső illetve külső a gép szerkezete szerint; a jelfogóknál egy-egy tekercs alakú rugó ; a villámhárítóknál csúcspáronként 4 drb. szívócsúcs és 4 drb. csigatekercs; a Hughes gépeknél egy-egy ingavessző) a hivatalok számolni tartoznak, habár ezen tárgyak külön nem leltároztatnak is. Ugyanily tekintetek alá esnek a hivatali segédeszközök (Rendeletek tára, segédkönyvek, térképek), melyekről a hivatalvezetők külön számadástétel nélkül is felelősek. 4. A bútorok és a távirdai készülékek csoportjában az egynemű tárgyak, amennyiben egy időben szereztettek be s beszerzési árak egyenlő, egy-egy sorban is bejegyezhetők. 5. A hivatali és házi eszközök csoportjában az egynemű tárgyak minden esetben egy-egy sorban veendők fel, értékük egy összegben a középhasználati idő szerint számíttatván ki. 6. Amennyiben valamely bevételezés vagy törlés okmányokkal azonnal nem fedezhető (pl. ha az ellenbizonylat még vissza- vagy a bizonylat meg nem érkezett) a felelős számadó tartozik két hét múlva annak megszerzése érdekében jelentést tenni. 7. Ha a leltárban az egy tétel alatt együttesen bejegyzett tárgyak egyike vagy másika eladás, be-