1893, Távirda és Posta (A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1893. 1-81. szám)
1893-12-30 / 80. szám
310 Az 1893 évi posta- és távirdastatisztika felvétele. 94.543. A „P. és T. R. T.” 1891. évi folyamának 19. számában közzétett 20.544. sz. rendelet értelmében felveendő évi statistikához az adatívet a posta (távírda) hivatalok jelen számhoz csatolva veszik. A hivatalok a felvételre vonatkozólag kiadott, úgy a fent idézett, mint az 1892. évi P. és T. R. T. 85. számában megjelent 89.178. sz. rendeleteket újból s beható figyelemmel tanulmányozzák át, s jelen rendeletemben foglaltak figyelembe vétele után is még netán fenmaradó kételyeik eloszlatása s felvilágosítás végett forduljanak felettes igazgatóságukhoz, hogy az ívet gondosan s lelkiismeretesen tölthessék ki. Az 1893. évi adatokkal kitöltött adativ egyik példányát legkésőbb 1894. január 25-ig terjesszék fel előttes igazgatóságukhoz, a másik példányt pedig őrizzék meg irattárukban. Miután a hivatalok egy része az adativek kiállítása körül 1892. évet illetőleg is hanyagul és felületesen járt el, kötelességükké teszem a pt. biztosoknak, hogy az adativben foglalt minden egyes adat helyességéről, és pedig a forgalmi adatokat illetőleg szükség esetén próbaszámlálás útján utólag, rendes körútjaik alkalmával a helyszínen szerezzenek meggyőződést s a tapasztalt hanyagságot vagy felületességet jelentsék az igazgatósághoz, hová kétség esetén összehasonlítás végett a hivatalok házi példányát is küldjék be. Az igazgatóságok pedig minden, akár ily módon tudomásunkra jutott, akár az általuk eszközölt felülvizsgálatok alkalmával megállapított hanyagságot és felületességet teljes szigorral toroljanak meg. Az adatív helyes kitölthetésének megkönnyítése czéljából, előlidézett rendeletem kapcsán a hivatalokat még a következőkre figyelmeztetem : 1. A 2. rovaton elsősorban azt kell kimutatni, hogy hány község, hány puszta és hány telep tartozik a kézbesítési kerületbe s aztán sorolandók fel azok nevei ; maga a hivatal székhelye azonban e rovatban nem mutatandó ki, hanem csak a hivatal székhelyén kívül fekvő helyek. 2. A 4. rovaton az oly pályaudvari hivatal, hol a községben is van p. hivatal, mint kiválólag közvetítéssel foglalkozó mutatandó ki. 3. A 6. rovat első alrovatába, a nyilvános távbeszélő állomások közé nem szabad magát a hivatalt beszámítani, még akkor sem, ha az tényleg be is volna rendezve beszélgetésre. A nyilvános állomások közé csak azok számíttassanak, ahol bárki jogosítva van bizonyos díj lefizetése mellett beszélni, s ennélfogva nem sorolhatók ide a szállodák stb. telefonjai, melyeket azok vendégei díj nélkül vesznek igénybe. A 6. rovatot kitöltik azon hivatalok is, amelyek környékbeli, vagy interurban összeköttetések központjai. 4. A 9. és 10. rovatokat az igazgatóságok töltik ki, e rovatokat tehát a hivatalok a felvétel alkalmával hagyják üresen. 5. A 11. rovat első alrovatán csak azon levélgyűjtő szekrényeket kell kimutatni, melyek levélgyűjtés céljára külön készültek, de nem egyszersmind a felvételi helyiségben esetleg levő nyitott kosarakat v. faládákat is, melyek nyomtatványok, levelek stb. befogadására oda vannak állítva. A vasúti állomásokon elhelyezett levélgyűjtő szekrényeket a 2. alrovaton kell kimutatni. 6. A csak kincstári hivatalok által kitöltendő 15, 16, 17 és 18. rovatokon jövőben mindenkor a deczember 31-iki tényleges létszám mutatandó ki, nem számítva a karácsonyi s újévi nagy forgalom alkalmából esetleg a hivatalhoz pár napra kirendelt kisegítőket, de betudva a betegség vagy más okból csak ideiglenesen távollevőket. 7. A 19. rovat utolsó alrovatának kitöltésénél a nem kincstári hivatalok a következőkre legyenek különös figyelemmel . Ott hol a hivatalnak szállítása , s igy küldöncze nincs ; de a kézbesítendő anyag oly nagy, hogy az abbeli teendők ellátása egy alkalmazott idejének nagyobb részét igénybe veszi, azon alkalmazott mint külön kézbesítő mutattassék ki; mint ilyen nem mutatandó ki a postamester azon házi cselédje, ki a kézbesítéssel az anyag csekély voltánál fogva, csak mellékesen foglalkozik. A hol a postamester alkalmazottja a szállítást és kézbesítést együttesen látja el, az mint küldön ez, viszont a hol több alkalmazott van, kik a szállítási s kézbesítési szolgálatot közösen s felváltva látják el, ott az alkalmazottak egyike, ha az anyag kézbesítése egy egyént teljesen, vagy legalább nagyobb mérvben igénybe vesz, mint külön kézbesítő s nem mint küldöncz mutatandó ki. 8. A 24. rovaton „egyesített zárlat“ alatt mindazon zárlatokat kell kimutatni, melyek a pénzes és levél anyag együttes elhelyezésére szolgálnak ; viszont „pénzes zsák“ csak oly nagy hivataloknál fordulhat elő, melyek Budapestre v. Bécsbe stb. külön pénzes rovatlapot küldenek. 9. A 25. rovat első alrovatán „kézbesítési indítás“ alatt az értendő, hogy kincstári hivataloknál a levélhordók hányszor indulnak ki a hivatalból kézbesítésre ; nem kincstári hivataloknál pedig, hogy az alkalmazott naponta hányszor külde-