1894, Távirda és Posta (A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1894. 1-74. szám)

1894-04-05 / 21. szám

Budapest, 31. szám, 1894. április 5. T A R T A I.­­) M : Az 1894. évi debreczeni tanszerkiállítás bizottságának Tem­es vármegyei több község nevének megváltoztatása, portamentessége. A Bereg vármegyei Kálnik község és az ottani posta-Adatgyűjtés a helybe szóló postaküldeményekről. hivatal, továbbá Kuzmina és Skuratócz községek névváltozó S­vájczba szóló friss húst és hentesárúkat tartalmazó tatása, postacsomagok szállítása.­­ Változás a magyar távbeszélő-hivatalok állományában. Perzsiába szóló nemzetközi postai csomagok irányítása. Változás a magyar távirdahivatalok állományában. A kubini és kudniczi posta- és távirdahivatalok, továbbá Pótlékok a távirdavezetékek lajstromához, a bresztováczi postahivatal nevének megváltoztatása.­­ Az 1894. évi debreczeni tanszerkiállítás bizott­ságának portamentessége 21.007. Az 1894. augusztus 18-tól szeptember 2-ig Debre­­czenben tartandó tanszerkiállítás bizottságától belföldre magánszemélyekhez és czégekhez, mint kiállítókhoz, valamint ezektől a kiállítás bizottságához küldött levél­postai küldemények az 1894. év végéig portamentesen kezelendők. A leveleknek a következő záradékkal kell ellátva lenniök : „Az 1894. évi debreczeni tanszerkiállítás ügyében — portómentes.“ Az esetleges ajánlási illetéket azonban ilynemű levelezésekért a feladáskor meg kell fizetni. Budapest, 1894. márczius 31. Lukács. Adatgyűjtés a helybe szóló posta­küldeményekről. 24.222. Tájékozást kívánván szerezni egyes postai kül­demények helyi forgalmáról, utasítom a kir. p- (és távirda) hivatalokat, hogy az alábbi minta szerint minden fajtájú „helyi“ küldeményt folyó é. április 10-től 13-ig, tehát négy napon át számláljanak meg és a számlálás eredményét naponként jegyezzék be az ide csatolt nyomtatvány két példányába. A szám­lálás befejeztével az egyik példányt terjeszszék fel előttes igazgatóságukhoz, a másik példányt pedig irattárukban őrizzék meg Helybe szóló Joco) küldemények alatt azokat kell érteni, a­melyek a számláló postahivatalnál adattak fel, és a hivatal székhelyére vagy kézbesítő kerületébe tartozó község-, puszta-, major-, tanyára stb. szólnak, melyek tehát a feladó postahivatal által kéz­besítendők. A számlálás a küldemények napi felvétele sze­rint, illetve a közönséges anyagnak a levélszekré­nyekből való minden gyűjtése után történik. Oly helyeken, hol több postahivatal (fiókposta, pálya­udvari posta) működik, az adatgyűjtést a feladási szol­gálattal megbízott minden postahivatal teljesíti. A számlálás ápril 10-én (kedden) a hivatal meg­nyitásától feladott küldeményekkel veszi kezdetét és 13-án (pénteken) a hivatal zártáig feladott külde­ményekkel ér véget. A közönséges anyagszámlálást már a 10-én reggel legelső alkalommal a levélszek­rényekből gyűjtött anyaggal kell megkezdeni. Oly hivatalok, a­melyek éjjeli szolgálatot is tartanak, az ápril 9. és 10. (hétfő és kedd) közötti éjfél után a levélszekrényből kiemelt anyagot már megszámlálják, és ugyancsak számba veszik a 13. és 14. (péntek és szombat) közötti éjfélig a levél­gyűjtő szekrényből kiemelt levelezéseket is. A közönséges levelezéseket a hivatalok mind­annyiszor számba veszik, a­hányszor azokat a levél­­szekrényekből begyűjtik, az egyes gyűjtéseknél talált loco levelezések darabszámát a csatolt „számlálási lap“ nyomtatvány hátoldalára esetről esetre feljegyzik, a napi utolsó gyűjtéskor ott összegezik és a napi összeget a kimutatás előlapjára átviszik. (L. a „minta“ hátlapját). A többi küldeményekre nézve a helybe szóló tételeket a felvételi okmányokban­­ajánlott, küldemé­nyek felvevő könyve, csomag és pénzes levelek fel­vevő könyve, utalványbefizetési napló stb. postai megbízásoknál azok érkezési jegyzékéből) színes írón­

Next