1897, Távirda és Posta (A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1897. 1-36. szám)

1897-12-24 / 35. szám

35. szám. nem szállít s ennélfogva nincs küldöncze, de a kézbe­sítő anyag ott oly nagy, hogy az abbeli teendők ellá­tása egy alkalmazott idejének nagyobb részét igénybe veszi, azon alkalmazott mint «külön kézbesítő» mutattassék ki, de mint ilyen nem mutatandó ki a postamester azon házi cselédje, ki a kézbesítéssel, az anyag csekély voltánál csak mellékesen foglalkozik. A hol a postamester alkalmazottja a szállítást és kézbesítést együttesen látja el, az mint k­ü­l­d­ö­n­c­z mutatandó ki. — Ott ellenben, hol több alkalmazott van, kik a szállítási és kézbesítési szolgálatot közösen s felváltva látják el, az alkalmazottak egyike, ha az anyag kézbesítése egy egyént teljesen vagy legalább nagyobb mérvben igénybe venne, mint külön kéz­besítő s nem mind küldönct mutatandó ki. 14. A 20., 21. és 22. rovatokat a nem-kincstári hivatalok közül csak azok töltik ki, melyek szállítással vannak megbízva (melyeknek szállítási átalányuk van). Az első alrovatot «hány irányban?» oly értelemben kell kitölteni, hogy az egy s ugyanazon úton fekvő helyekre naponta többször induló járat is csak egynek vétetik e rovatban. Több irányról csak akkor lehet szó, ha a hivatal több járattal egyszerre vagy egymásután más-más irányban (útvonal) fekvő helységekbe szállít postát. A kincstári hivatal mellett levő szállító posta­mester helyett e rovatokat maguk a kincstári hivatalok töltik ki. A 22. rovatnak a levélgyűjtő kocsi» és «cso­mag­kéz­b­ess­­­ő k­oc­si» rovatai csak azon kincs­tári hivataloknak szólhatnak, melyeknél ily kocsijárat van berendezve. 15. A 23. és 24. rovatot minden hivatal kitölti, akár van megbízva szállítással, akár nem. A 24. ro­vaton «egyesített zárlat» alatt azon zárlatokat kell kimutatni, melyekben pénz és levélanyag együt­tesen van elhelyezve. «Pénzes­ zsák» csak oly nagy hivataloknál fordulhat elő, melyek Budapestre vagy Bécsbe stb. külön pénzes rovatlapot küldenek. 16. A 25. rovatot csak a kincstári hiva­talok töltik ki és pedig ott, hol a levélposta kézbe­sítés a csomag- és pénzeslevélkézbesítéstől el van vá­lasztva, az alrovatok mindegyikébe tört alakban két-két szám írandó, melyeknek felsője a levél, alsója pedig a csomag- és pénzespostára vonatkozik. Azon kincstári hivatalok ellenben, melyek részé­ről a levélposta és a csomag és pénzesposta kézbesí­tését ugyanazon levélhordók végzik, az alrovatok mindegyikébe csak egy-egy számot írnak, azaz úgy az indításokra, mint a kézbesítő kerületekre nézve csak egy-egy összeget jegyeznek be. Az első alrovaton azt mutatják ki, hogy a levél­hordókat naponta hányszor indítják ki kézbesítésre; külön kézbesítési indításnak olyan is tekintendő, mely­nél valamely postával nem az összes levélhordók indul­nak el kézbesítésre ; az express vagy más rendkívüli kézbesítések természetesen nem veendők számba. A második alrovatba mindazon hivatalok, me­lyeknek székhelye egész területén egy egyén, vagy ha felváltva több is, de mindenkor az egész területre kiterjedőleg egyszerre csak egy látja el a kézbesítést, egy kézbesítési kerületet mutassanak ki, több kézbesítő kerület csak ott mutatható ki, hol egyszerre többen és különböző irányokba indulnak ki a kézbesítés esz­közlésére. A 25. a) rovaton csak a nem-kincstári hi­vatalok mutatják ki, hogy naponta hányszor küldik ki a levélhordót a levelek házhoz vitele végett. 17. A 26. rovatot csak azon kincstári hiva­talok töltik ki, melyeknek székhelyén vámhivatal van, melyek tehát a küldeményeket a vámhivatalhoz állít­ják s a vámeljárást közvetítik. Az első alrovatot ezen hivatalok közül is csak azok töltik ki, melyeknél a házhoz kézbesítés be van rendezve, mert csak ezek közvetítik a vámeljárást a helybe szóló küldemények czímzettje helyett. Ott, hol házhoz kézbesítés nincsen, a helybe szóló vámküldeményeket a harmadik alrovatba kell be­jegyezni, minthogy azokat a czímzett a vámhivatalban veszi át. Ugyanezen 3. alrovaton mutatják ki a ház­hoz kézbesítő hivatalok azon vámküldeményeket, me­lyeket a vámhivatalba csak beállítanak, a nélkül, hogy a vámeljárást közvetítenék s melyeket a czímzettek a vámhivatalban maguk vesznek át. 18. A 27. rovatot csak a kicserélő hivatalok töltik ki, melyek osztrák és boszniai vagy külföldi hiva­talhoz czímzett zárlatokat közvetlenül indítanak vagy ilyeneket kapnak. Ha a zárlat nem «naponta» indít­­tatik vagy érkezik, a «naponta» szó helyett «havon­­kint» vagy «hetenkint« írandó be. 19. A 28. és 29. rovatokon csak azon tényleg használatban levő távirda- és távbeszélő-vezetékeket kell kimutatni, melyek a táviratok és beszélgetések közvetítése czéljából a hivatalba be vannak kapcsolva. 20. A 30., 31., 32., 33. és 34. rovatokon csak azon gépek, készülékek és telepek mutatandók ki, me­lyek be vannak kapcsolva, tehát a hivataloknál netán levő, de nem használt tartalékgépek, készülékek és telepek itt föl nem vétetnek. A 30. rovaton a hivatalosan bekapcsolva levő írógépek darabszámának kell kifejezésre jutni és pedig úgy, hogy minden egyes írógép csak egyszer számít­­tatik, nem pedig — a­mint ez számos esetben történt — hogy egy és ugyanazon írógép kimutattatik, mint Morse­s egyúttal mint felfogás, vagy átalakított kékíró is, erre vonatkozólag még megjegyzem, hogy a 3. alro-

Next