1901, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1901. 1-68. szám)

1901-08-15 / 43. szám

A szolgálati idő rendszerint két, legfeljebb három órában állapítandó meg, úgy azonban, hogy a hiva­talos órák egy része postaindítás előtt, másik része érkezése után tartassék. A hivatalos órákat feltüntető szolgálati átnézetet (873. sz. nyomtatványon) a postai ügynökség kezelőhelyi­ségében a közönség által könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. A postai ügynökség rendszerint csak a leszámoló hivatallal levelez, különös esetekben azonban közvet­len az elő­ttes posta- és távirdaigazgatósághoz tesz jelentést. A leszámoló hivatal és a postai ügynökség közti levelezés váltására a „Levelező-könyvecske a m. kir. postai ügynökség részére“ czímen kiadott könyvecskét kell használni, mely a zárlatban minden alkalommal közvetítendő. E könyvecskébe kell beírni az egymás­hoz intézett értesítéseket, kérdéseket, válaszokat, fel­világosításokat, visszjelentéseket stb. A) Postafelvételi szolgálat. 5. §. A postai ügynökségnél feladható küldemények. A postai ügynökégnél feladhatók, illetve befizet­­hetők: a) közönséges levélpostai küldemények, és pedig: levél, levelező-lap, nyomtatvány, áruminta és zárt távirat ; b) ajánlott levelezés, mely lehet utánvételes is, úgyszintén tartalmazhat postai megbízást; c) postautalvány; d) cheque- és postatakarékbetét 1000 korona erejéig ; e) pénzes­ levél 1000 korona értékig; e) csomag (utánvételes is), ha értéke az 1000 koronát meg nem haladja. A pénzes­ levelek és csomagküldemények közül csak a belföldre, Ausztriába, a megszállott tartomá­nyokba vagy Németországba szólók vétetnek fel. A feladható csomag súlyhatára ahhoz képest alakul, a­mint a postai ügynökség a leszámoló hiva­tallal gyalog- vagy kocsijárattal van összekötve. A felsorolt küldemények­ és pénzekért a posta a „Postai Tarifák és Postaüzleti Szabályzatiban meg­határozott mérvben a postai ügynökségnél történt fel­adásuktól kezdve szavatol. Az ügynökségnél 1000 koronánál nagyobb értékű küldemény nem adható fel. 6. §• A feladott küldemények czímzése, felszerelése, bérmen­tesítése, lebélyegzése. A küldemények felvételénél a postai ügynöknek arra kell ügyelnie, vájjon azok jól vannak-e czímezve, felszerelve, csomagolva lezárva, illetve lepecsételve. E tekintetben a fennálló szabályok irányadók. Különösen jól meg kell, hogy nézze a pénzes­ levelet, várjon az jó pecsétviaszszal, egy és ugyanazon betűvel vagy czímerrel vésett pecsétnyomóval és legalább is öt pecséttel van-e ellátva ; továbbá az utalványpénzhez tartozó utalványlapot, a cheque-betétről szóló befizetési lapot és a csomagot, meg a hozzátartozó szállító­levelet, várjon azok kiállítása, illetve a 400 korona értéket meghaladó (kézi), avagy kisebb értékű ugyan, de ékszert, drágaságot, pénzt, értékpapírt s effélét tar­talmazó csomag göngyölete a­­követelményeknek meg­felel és a szállítólevélen foglalt adatok a csomagon foglaltakkal egyeznek-e ? A közönséges és ajánlott levelet, nyomtatványt és árumintát az ügynök csak akkor méri meg, ha a díjazás szempontjából szükséges, avagy azt kell el­dönteni, vájjon a küldemény levélként továbbítható-e. A pénzes­ levelet és csomagot azonban mindig mérje meg és a súlyt e küldeményekre, valamint a szállítólevelekre pontosan jegyezze föl. A küldemények bérmentesíthetők, és a­mennyi­ben frankókényszer alatt nem állanak, bérmentetlenül is feladhatók. A postai ügynökségnél ugyanazok a díjtételek jönnek számításba, melyek a leszámoló hivatalra nézve érvényesek. Az ügynökség a feladónak, ha küldeményét bér­mentesíteni kívánja, a viteldíjat tudomására adja. A viteldíjat frankójegyekben kell leróni, melyeket maga a feladó ragaszt küldeményére. A frankójegyek lehetőleg a levelezések czím­­oldalára fenn jobbra, pénzes­ leveleknél, utalványoknál és szállítóleveleknél pedig az e czélra kijelölt helyre ragasztandók. A postai ügynök köteles e tekintetben a közön­ségnek útbaigazítással szolgálni és szükség esetén a frankójegyek felragasztása körül segédkezni, illetve a felragasztást teljesíteni. Ha a postai ügynök a bérmentesítési díjat nem tudja kiszabni, annak kiszámítására és frankójegyek­ben lerovására a leszámoló hivatalt kéri fel, de ma­gát a feladóval szemben a bérmentesítési díj besze­désére nézve biztosítja és a lerótt díjat a leszámoló postahivatalnak készpénzben megtéríti. A közönség a szükséges frankójegyeket a postai

Next