1906, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1906. 1-55. szám)
1906-05-03 / 21. szám
A „Budapest 56“ számú posta- és távirdahivatal által kézbesítendő levélanyag kötegelése és helyes irányítása. 21.643 A székesfőváros V. és VI. kerületének a központtól távolabb eső úgynevezett angyalföldi részében a közönséges és ajánlott levélanyagot a Budapest 56. számú posta- és távirdahivatal kézbesíti. Ezen levélanyag helyes irányítása és kézbesítésének gyorsítása érdekében utasítom a felvevő posta(és távirda-)hivatalokat, hogy a Budapest 56. számú posta- és távirdahivatal kézbesítő kerületébe szóló közönséges és ajánlott levelezés czímoldalán a rendeltetési hely után színes irónnal szembetűnően „56“ számot írjanak, illetve ha az ily közönséges levélanyag kettőnél több darabból áll, azt „Budapest 56“ feliratú külön levélkötegbe helyezzék el. A „Budapest 56“ feliratú levélköteget, úgyszintén az ugyanily rendeltetésű közönséges és ajánlott egyes levélpostai küldeményeket az érdekelt posta-és távirdajhivatalok a mozgó- és kalauzposták részére készített zárlatokban továbbítsák. Azon postahivatalok, melyektől Budapestre szóló levélanyag vasúti közeg által közvetített zárlatban is nyer továbbítást, kötelesek az illető vasúti menettel a Budapest 56. számú postahivatalhoz szóló levélkötegeket és egyes levélpostai küldeményeket is továbbítani és pedig ugyanazon módon, amint a külön kézbesítő kerülettel bíró 1., 2., 3., 10. stb. számú budapesti postahivatalokhoz szóló levélanyagot is továbbítják. A mellékelt kimutatásban fel vannak sorolva a székesfőváros V. és VI. kerületének azon utczái, terei, utai stb., amelyekbe szóló közönséges és ajánlott levélanyagot a Budapest 56. sz. posta- és távirdahivatal kézbesíti. Az iránt, hogy ugyanott mely hatóságok, hivatalok, testületek, pénzintézetek, gyárak, cégek stb. székelyek, a „Budapest székesfőváros területének postakézbesítési beosztása“ czímű füzet (1. P. és T. Sz. Gy. III. rész 189. folyószám) ad útbaigazítást. Budapest, 1966. április 21-én. Németországba szóló csomagokhoz tartozó vámnyilatkozatokban az az ország is megnevezendő, amelyből a küldött árú származik. 28.433. A német postaigazgatás közlése szerint az árúnak vámkezelés czéljából való bevallására hivatott magánfél köteles a vámnyilatkozatban a feladási országon kívül azt az országot is megnevezni, ahonnan az áru származik. Ez különösen az oly áruknál szükséges, amelyekre az általános német vámtarifában megállapított vámdíjnál szerződésileg biztosított alacsonyabb vámtétel alkalmazandó. Sőt az elvámolást teljesítő német vámhivatal azt is kívánhatja, hogy a fél az árú származását, szükség esetében hitelesített német fordítással ellátott, hatósági származási bizonyítvány, avagy az áru beszerzésére vonatkozó számla, vagy kereskedői levelezés bemutatása által igazolja. A származási ország megnevezésétől a német vámhivatalok csak oly esetekben tekinthetnek el, amikor kizártnak vehető, hogy az áru oly országból is eredhet, amelynek földi termékei s iparcikkei kedvezményes vámkezelést nem igényelhetnek. Ezekre való tekintettel szükséges, hogy a magyarországi feladók a Németországba czímzett csomagokhoz csatolandó vámnyilatkozatokban (árubevallásokban) mindig azt az országot is jegyezzék be, ahonnan a küldött árú származik. Amennyiben pedig a csomag oly árut tartalmaz, amelyre Németországban különböző, egymástól lényegesen eltérő vámtételek alkalmazhatók, tanácsos, hogy a feladó a csomag szállítóleveléhez hatósági származási igazolványt is mellékeljen. Az ily származási igazolvány okvetetlenül szükséges akkor, ha a csomag tartalma : kék berzsen, nyers kávé vagy nyers kakaó. Az ily tartalmú küldeményeknél ugyanis a német vámhivatalok mindig követelik a származás igazolását. Felhívom a posta- és távirdahivatalokat, hogy e rendeletet a „Postai Tarifák és Postaüzleti Szabályzat“ IV. rész III. szakasz 30. §-ának 7. pontjánál jegyezzék elő s a rendelet tartalmára a feladókat esetről-esetre figyelmeztessék. Budapest, 1906 április 23-án. A magyar, osztrák, boszna-herczegovinai és az orosz vasutak között szolgálati táviratok váltása. 18.179. A magyar, osztrák, boszna-herczegovinai és az orosz vasutak igazgatásai között a vasúti szolgálati táviratforgalomra vonatkozólag kötött egyezmény szerint, az ilyen táviratok szükség esetében állami vezetékeken is szolgálati táviratokként kezelendők. Az e fajta táviratokat az ezek váltására feljogosított vasutak a táviratok bevezető részében „A“ helyett „B“ betűvel jelölik meg. A kir. posta- és távirdahivatalok ezt a következőképen jegyezzék elő : 1. A „Távirda-Tarifák és Üzleti Szabályok I. részében a 87. lapon levő útmutatás 1. pontjába utolsó előtti bekezdésként írják be: „A magyar, osztrák, boszna-herczegovinai és orosz vasutak között váltott vasúti szolgálati táviratok“ .