1906, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1906. 1-55. szám)

1906-05-03 / 21. szám

A „Budapest 56“ számú posta- és távirda­­hivatal által kézbesítendő levélanyag kötegelése és helyes irányítása. 21.643 A székesfőváros V. és VI. kerületének a köz­ponttól távolabb eső úgynevezett angyalföldi részében a közönséges és ajánlott levélanyagot a Budapest 56. számú posta- és távirdahivatal kézbesíti. Ezen levélanyag helyes irányítása és kézbesíté­sének gyorsítása érdekében utasítom a felvevő posta­­(és távirda-)hivatalokat, hogy a Budapest 56. számú posta- és távirdahivatal kézbesítő kerületébe szóló közönséges és ajánlott levelezés czímoldalán a rendel­tetési hely után színes irónnal szembetűnően „56“ számot írjanak, illetve ha az ily közönséges levélanyag kettőnél több darabból áll, azt „Budapest 56“ feliratú külön levélkötegbe helyezzék el. A „Budapest 56“ feliratú levélköteget, úgyszin­tén az ugyanily rendeltetésű közönséges és ajánlott egyes levélpostai küldeményeket az érdekelt posta-­és távirda­jhivatalok a mozgó- és kalauzposták részére készített zárlatokban továbbítsák. Azon postahivatalok, melyektől Budapestre szóló levélanyag vasúti közeg által közvetített zárlatban is nyer továbbítást, kötelesek az illető vasúti menettel a Budapest 56. számú postahivatalhoz szóló levélköte­­geket és egyes levélpostai küldeményeket is továbbí­tani és pedig ugyanazon módon, a­mint a külön kéz­besítő kerülettel bíró 1., 2., 3., 10. stb. számú buda­pesti postahivatalokhoz szóló levélanyagot is továbbítják. A mellékelt kimutatásban fel vannak sorolva a székesfőváros V. és VI. kerületének azon utczái, terei, utai stb., a­melyekbe szóló közönséges és ajánlott levélanyagot a Budapest 56. sz. posta- és távirda­hivatal kézbesíti. Az iránt, hogy ugyanott mely hatóságok, hiva­talok, testületek, pénzintézetek, gyárak, c­égek stb. székelyek, a „Budapest székesfőváros területének posta­kézbesítési beosztása“ czímű füzet (1. P. és T. Sz. Gy. III. rész 189. folyószám) ad útbaigazítást. Budapest, 1966. április 21-én. Németországba szóló csomagokhoz tartozó vám­nyilatkozatokban az az ország is megnevezendő, a­melyből a küldött árú származik. 28.433. A német postaigazgatás közlése szerint az árú­nak vámkezelés czéljából való bevallására hivatott­­ magánfél köteles a vámnyilatkozatban a feladási orszá­gon kívül azt az országot is megnevezni, a­honnan az áru származik. Ez különösen az oly áruknál szüksé­ges, a­melyekre az általános német vámtarifában megállapított vámdíjnál szerződésileg biztosított ala­csonyabb vámtétel alkalmazandó. Sőt az elvámolást teljesítő német vámhivatal azt is kívánhatja, hogy a fél az árú származását, szükség esetében hitelesített német fordítással ellátott, hatósági származási bizo­nyítvány, avagy az áru beszerzésére vonatkozó számla, vagy kereskedői levelezés bemutatása által igazolja. A származási ország megnevezésétől a német vámhivatalok csak oly esetekben tekinthetnek el, a­mikor kizártnak vehető, hogy az áru oly országból is eredhet, a­melynek földi termékei s iparc­ikkei kedvezményes vámkezelést nem igényelhetnek. Ezekre való tekintettel szükséges, hogy a magyar­­országi feladók a Németországba czímzett csomagok­hoz csatolandó vámnyilatkozatokban (árubevallások­ban) mindig azt az országot is jegyezzék be, a­honnan a küldött árú származik. A­mennyiben pedig a csomag oly árut tartalmaz, a­melyre Németországban külön­böző, egymástól lényegesen eltérő vámtételek alkal­mazhatók, tanácsos, hogy a feladó a csomag szállító­­leveléhez hatósági származási igazolványt is mellé­keljen. Az ily származási igazolvány okvetetlenül szükséges akkor, ha a csomag tartalma : kék berzsen, nyers kávé vagy nyers kakaó. Az ily tartalmú kül­deményeknél ugyanis a német vámhivatalok mindig követelik a származás igazolását. Felhívom a posta- és távirdahivatalokat, hogy e rendeletet a „Postai Tarifák és Postaüzleti Szabály­zat“ IV. rész III. szakasz 30. §-ának 7. pontjánál jegyezzék elő s a rendelet tartalmára a feladókat esetről-esetre figyelmeztessék. Budapest, 1906 április 23-án. A magyar, osztrák, boszna-herczegovinai és az orosz vasutak között szolgálati táviratok váltása. 18.179. A magyar, osztrák, boszna-herczegovinai és az orosz vasutak igazgatásai között a vasúti szolgálati táviratforgalomra vonatkozólag kötött egyezmény sze­rint, az ilyen táviratok szükség esetében állami veze­tékeken is szolgálati táviratokként kezelendők. Az e fajta táviratokat az ezek váltására feljogosított vasutak a táviratok bevezető részében „A“ helyett „B“ betűvel jelölik meg. A kir. posta- és távirdahivatalok ezt a következő­­képen jegyezzék elő : 1. A „Távirda-Tarifák és Üzleti Szabályok I. részében a 87. lapon levő útmutatás 1. pontjába utolsó előtti bekezdésként írják be: „A magyar, osztrák, boszna-herczegovinai és orosz vasutak között váltott vasúti szolgálati táviratok“ .

Next