1911, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1911. 1-61. szám)

1911-04-07 / 19. szám

160­19. szám. A 19., 20., 21., 22. és 23-ik rovatok a kézbesí­tett könyvelt küldeményekről szóló kézbesítő okmá­nyok (szállító­ levelek, átadó-v­evények, utal­vány-elismer­­vények), továbbá beszedett porta- és értesítési díjak, valamint beszedett utánvételek bejegyzésére szolgálnak. A 24. rovatba kell bejegyezni, ha a leszámoló­hivatalhoz tudakozványok, kifizetési és kézbesítési értesítők, bevont és elrontott feladó-vevények, valamint át nem vett befizetési lapelismervények, a 25-ik rovatba pedig, ha üres zacskók küldetnek. A 26. rovat a napi leszámolás műveletére vo­natkozik és a 27. rovat az ügynökségnél kifizetésre visszatartott posta-, csekk- és takarékutalványok, a 28. rovat pedig a kézbesítés alatti csomagok és pénzes levelek s az azokat terhelő (be nem szedett) porta- és értesítési díjak, valamint utánvételek bejegy­zésére szolgálnak. A felvevő és leszámoló naplót napról napra ívekben kell vezetni és kék átnyomópapír segélyé­vel, tintairónnal avagy üvegtollal, egyszerre két pél­dányban kell készíteni. A felvett küldeményeknek a naplóba beiktatása módját a példaképen kitöltött minta mutatja. Ha nem ajánlott expresslevelek fordulnak elő, azokat az 1—11. rovatokba beírt, könyvelt külde­mények után külön sorban „......... drb közönséges express“ kitétellel kell bejegyezni. A felvevő és leszámoló napló 1—11., 14—18. és 19—23. rovataiban tett bejegyzések után az utolsó bejegyzést követő sorban vastag tintavonást kell húzni annak jelzésére, hogy a bejegyzés ott végződik. A csekk befizetési lap és postatakarékpénztári könyvecske beírásánál az ügynökség a következőket tartja szem előtt: A csekk­ befizetési lapnál a napló 1. rovatába írandó a kiadott ideiglenes feladóvevény száma, a 2 rovatba: „csk“, a 3. rovatba a csekk-számla száma, a 4. rovatba a csekk-számla tulajdonosának neve, az 5. rovatba annak lakhelye és a 10. rovatba a befizetett csekk-betét összege. A postatakarékpénztári könyvecske beírásánál az 1. rovatba az átvételi elismervény számát, a 2. rovatba a „ptk. kv.“ jelzést, a 3. rovatba a köny­vecske számát, a 4. rovatba a könyvecske tulajdo­nosának nevét, az 5. rovatba annak lakhelyét és a 10. rovatba a betét összegét kell bejegyezni. Ha a könyvecske nem betételhelyezés végett küldetik a leszámolóhivatalhoz, úgy a 10. rovat üresen hagyandó. A felsorolt adatokon kívül a napló „Megjegy­zés“ (11.) rovatában, ahhoz képest, hogy mily czél­ból szállíttatik be a könyvecske, ki kell írni: „betét­­elhelyezés végett“, vagy „betétvisszafizetés végett“, avagy „kamatbejegyzés végett“ (1. a 9. és 21. §-okat). 12. §. A felvett küldeményeknek a leszámolóhivatalhoz elszállítása és átvételük. A postai ügynökség a nála feladott, valamint a levélgyűjtőszekrényből kiszedett küldeményeket a leszámoló postahivatalhoz küldi. E czélból az ügynökség és a leszámolóhivatal közt naponként vagy — a­mennyiben a leszámoló­hivatal távol fekszik és a forgalom sem nagy — hetenkint legalább háromszor közlekedő postajárat rendeztetik be. A postajáratot a leszámolóhivatal, vagy az ügynökség e czélra alkalmazott küldönczével tartja fenn. A­mennyiben azonban az ügynökséget valamely fennálló postajárattal avagy valamelyik falazó levél­­hordóval is útba lehet ejteni, az ügynökség postáját e járatot fentartó küldöncczel, illetve falazó levélhor­dóval kell közvetíteni. Mozgó-(kalauz)-postákkal összeköttetésben álló ügynökségeknél 1. a 25. §-t. Az indítási teendőket oly időben kell megkez­deni, hogy a postajárat a meghatározott időben el­indítható legyen. A posta indítása körüli teendők következők : A postai ügynökség a felvevő és leszámoló napló e czélra kijelölt helyén részletezi: hány darab ajánlott levelet, pénzeslevelet, betétdarabot, posta­­utalványt, csekk-befizetési lapot, takarékpénztári köny­vecskét, megbízási okmányt és záron kívüli csomagot, közte hány kézi darabot indít; ezután a felvevő és leszámoló napló két példányát az átlyukgatás (per­forálás) mentén egymástól elválasztja és az indítás napjának kertjével lebélyegzi; majd a naplónak k­é­­k­e­n írt példányával a beiktatott anyagot, valamint a leszámolási tételeket egyeztetési jelek alkalmazása mellett gondosan összehasonlítja arra nézve, váljon abban minden küldemény, illetve tétel helyesen be van-e írva és a beírt küldemények, okmányok stb. mind megvannak-e. Ennek bizonyításául az ügynök a naplónak ezt a kéken írt példányát a megjelölt helyen sajátkezű­­leg aláírja, azután az abba iktatott anyaggal piros csomagolópapírba göngyölve a közönséges anyag közé teszi és ezt széltében és hosszában jól átkötözve, a beszolgáltatást tartalmazó pénztartál­lyal együtt az elküldendő pénzes­zsákba helyezi, melyet az aláírt és bélyegzett zárólap alkalmazása mellett zsákzárral szabályszerűen lezár. Ha könyvelt küldemény nincs, a felvevő és leszámoló napló első sorát vízszintes vonással át kell húzni s így kell a szabályszerűen lebélyegzett és aláírt példányt elküldeni.

Next