1911, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1911. 1-61. szám)

1911-04-07 / 19. szám

156 19. szám­. díjazás szempontjából szükséges, avagy azt kell el­dönteni, váljon a küldemény levélként továbbítható-e. A pénzeslevelet és csomagot azonban mindig mérje meg és a súlyt e küldeményekre, valamint a szállítólevelekre pontosan jegyezze fel. A küldemények bérmentesíthető­k és a­mennyi­ben frankokényszer alatt nem állanak, bérmentetle­­nül is feladhatók. Az ügynökség a feladónak, ha küldelményét bérmentesíteni kívánja, a viteldíjat tudomására adja. A viteldíjat frankojegyekben kell leróni, melyeket maga a feladó ragaszt küldeményére. A frankojegyek lehetőleg a levelezés czímolda­­lára fenn jobbra, pénzesleveleknél, utalványoknál és szállítóleveleknél pedig az e czélra kijelölt helyre ragasztandók. A postai ügynök köteles e tekintetben a közön­ségnek útbaigazítással szolgálni és szükség esetén a frankojegyek felragasztása körül segédkezni, illetve a felragasztást teljesíteni. A közönség a szükséges franko­jegyeket a postai ügynökségnél vásárolhatja, mely frankojegyekből és értékczikkekből készletet tart. A bérmentesítetlen vagy elégtelenül bérmente­­sítetlen levélpostai küldeményeknél — ha belföldre szólnak — a beszedendő portát az ügynökség szabja ki és jegyzi fel a küldeményre. Ausztriába, Bosznia- Herczegovinába szóló ilyen levélpostai küldeményekre a T betűző lenyomatot és ezenkívül, ha a küldemény súlya az első súlyfokozatot meghaladja, a czímoldal bal sarkára a díjtételek számát kell feljegyezni. A többi külföldi országba szóló levélpostai kül­deményeken, ha elégtelenül vannak bérmentesítve, az ügynökség a T betűző lenyomata mellé jól olvasható számokkal frankértékben (mely a levélpostánál egyenlő a koronaértékkel) feljegyzi a hiányzó díj kétszeres összegét, ha pedig teljesen bérmentetlenek, díj kive­tése nélkül a T betüzőt alkalmazza s ezenkívül az oly bérmentetlen vagy elégtelenül bérmentesített levél­postai küldeményeknél, melyek 1-nél több súlyegysé­get nyomnak, a czímoldal felső bal sarkára a díj­tételek számát is kiírja. A bérmentetlenül feladott csomagok és pénzes­levelek portáját, ha azok belföldre vagy Ausztriába szólnak, az ügynökség állapítja meg és jegyzi fel a szállítólevélre, illetve pénzeslevél borítékára. Bosznia- Herczegovinába szóló ilyen küldeményeknél csak a díjhatárpontig járó belföldi portót kell a szállítólevélre, illetve borítékra feljegyezni, míg a Németországba szóló hasonló küldeményeknél a portó nem számítandó ki, hanem a rendeltetési helyi távolsági fokozata (Zone.............) jegyzendő fel a szállítólevélre, illetve pénzes levélborítékra. A postahelyek távolságát a távolságmutatók és fokozatjelzők alapján esetenként kell megállapítani. A postai ügynökségek azon díjterület, illetve díjnégyszög számát viselik, a­mely díjterületbe, illetve díjnégyszögbe földrajzi fekvésüknél fogva esnek. A leszámolóhivatal és az ügynökség közti vi­szonylatban a távolsági díjszabás alkalmazandó, ki­­vévén, ha az ügynökség a leszámolóhivatal székhe­lyét képező község területén fekszik, a­mikor a helyi díjszabás nyer alkalmazást. A feladott küldeményeket a bélyegzőlenyomat­tal az ügynökség látja el. A bélyegzőt a küldemények czímoldalára kell lenyomni. Ha a küldemény bér­mentesítve lett, a bélyegzőlenyomatot a frankojegyekre kell alkalmazni. Ha a frankojegyekre alkalmazott lenyomat nem sikerült, a bélyegzőt a borítékra alkal­mas tiszta helyen még egyszer olvashatóan kell le­nyomni. A pénzesleveleknél a frankojegyekre alkalmazott lenyomaton felül a bélyegző kifogástalan és tisztán­­ olvasható lenyomata mindenkor még a czímoldal felső részén valamely megfelelő tiszta helyen, illetve a posta által kiadott pénzeslevél-borítékon e czélra ki­jelölt helyen, külön is alkalmazandó. A postautalványt és csekk-befizetési lapot az ügynökség nem bélyegzi le és a rájuk ragasztott frankojegyeket sem értékteleníti. Ezt a leszámolóhiva­tal végzi. Annak felismerése végett azonban, hogy az utalványpénzt az ügynökségnél fizették be, ez a posta­utalvány felső részén jobbra utalvány bélyegzőjének lenyomatát alkalmazza. Az ügynökség a nála bejelentett czímváltoztatás és ott feladott valamely küldemény visszaküldését a leszámolóhivatal útján foganatosíttatja, illetve kéri. 7­ §• A közönséges levelezés feladása. Levélgyüjtőszek­­rény kiürítése. Értékjegy árusítása. A közönséges levélpostai küldeményeket a közön­ség a levélgyűjtőszekrénybe dobja, de feladhatja az ügynökség helyiségében is. A levélgyűjtő szekrényt azon az épületen, a­hol az ügynökség működik, könnyen hozzáférhető s szembe­tűnő helyen kell kifüggeszteni. A levelezés kiszedése közvetlenül a posta indí­tása előtt történjék, hogy a postaanyag az illető járat­tal továbbítható legyen. A szekrényben talált azon levélpostai küldemé­nyek, melyek továbbításra nem alkalmasak (pl. a rendeltetési hely pontos megjelölését nélkülöző vagy olyan bérmentetlen levelezés, mely frankokényszer alatt áll) a feladónak visszaadandók. Ha a feladó

Next