1913, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1913. 1-67. szám)
1913-04-15 / 22. szám
16022. szám. 2. A borítékok czímoldalának felső része azon czélból van a feladó nevének, állásának (foglalkozásának) és lakczímének feljegyzésére fenntartva, hogy ezen adatok alapján a netán utólag kért feladási igazolvány kiadható legyen. Az a feladó tehát, ki a levélgyűjtőszekrény útján feladott leveléről utólag feladási igazolványt szándékozik beszerezni, az ide vonatkozó jogosultságának igazolására szolgáló ezen adatokat a boríték e czélra rendelt részébe már azért is pontosan jegyezze be, mert ezek hiánya esetén feladási igazolvány nem adható ki. 3. A levélgyűjtő szekrények útján ajánlott levelezőlapok és — feltéve, hogy terjedelmük megengedi —, nyomtatványok, áruminták, valamint oly ajánlott levelek is feladhatók, melyekhez a feladó nem a posta által kiadott, hanem más színű és alakú borítékot használt.“ Nem hivatalos kiadású boríték használata, illetve ajánlott levelezőlapnak, nyomtatványnak vagy árumintának a levélgyűjtőszekrény útján való feladása esetén a feladó érdeke, hogy az idevonatkozólag fennálló szabályokhoz alkalmazkodva, a küldemény ajánlott jellegét a czímoldalon az „ajánlott“ szó feljegyzése és színes irónnal való aláhúzása, s ezen kívül a borítéknak (czímoldalnak) vörös szegéllyel való ellátása, vagy egyéb alkalmas módon szembetűnővé tegye. A feladóra vonatkozó adatoknak a czímoldalon való feljegyzésére nézve ezen küldeményeket illetőleg is a 2. pontban foglaltak irányadók. 4. Az ajánlott küldemény feladására bármely levélgyűjtőszekrény felhasználható, a netán utólag igényelt feladási igazolványt pedig azon postahivatal adja ki, mely az illető levélgyűjtőszekrény anyagának begyűjtésével meg van bízva. Oly helyeken, hol több postahivatal van a levélgyűjtőszekrények anyagának begyűjtésével megbízva s egyáltalán az oly helyeken, hol több postahivatal működik, a levélgyűjtőszekrényeken a gyűjtő postahivatal neve és helye jelezve van. 5. Ha a levélgyűjtőszekrény útján feladásra kerülő ajánlottnak jelzett küldemény nincs eléggé bérmentesítve, az közönséges küldeményként nyer továbbítást. Az oly elégtelenül bérmentesített levél azonban, mely a borítékon lévő adatok szerint utánvétellel van terhelve, vagy pedig postai megbízást tartalmaz, a magát kellően igazoló feladónak adatik vissza. 6. Ha a feladó utólag igényt tart feladási igazolványra, köteles az ajánlott küldemény feladási és czímadatait a gyűjtő postahivatalnál bejelenteni és személyazonosságát is tüzetesen igazolni. A gyűjtő postahivatal a feladási igazolványt átvételi elismerés ellenében és csak abban az esetben adhatja ki, ha a kérdéses ajánlott küldemény az ily küldeményekről külön vezetett felvevőkönyvben előfordul és az annak czímére, valamint a feladóra nézve feljegyzett adatok a feladó által szolgáltatott ebbeli adatokkal teljesen egyeznek. 7. A feladási igazolvány alapján — melynek kiállításáért külön díj nem jár — a feladó az ajánlott küldeményt a tarifaszerű felszólalási díjért megreklamálhatja. 8. Visszavétel, czímváltoztatás, vagy egyéb a feladót különben megillető rendelkezés a levélgyűjtőszekrény útján feladott ajánlott küldeményekkel szemben nem foganatosítható. 9. Kézbesíthetetlenség miatt a feladás helyére visszaérkezett oly ajánlott küldemény, mely levélgyűjtőszekrény útján adatott fel, csak az esetben kézbesíthető vissza a boríték, valamint a netán kiadott feladási igazolvány visszavétele mellett a rajta megnevezett feladónak, ha ez a levélhez való jogosultságát és személyazonosságát ugyanúgy igazolja, mint ez a feladási igazolvány kiadásának esetében elő van írva. 10. Elveszés esetén kárpótlás csak a gyűjtőpostahivatal felvevőkönyvébe bevezetett, tehát kimutathatólag postailag kezelt oly ajánlott küldeményért jár, melyről a feladónak a feladási igazolvány kiadatott s melyre nézve a felszólalás a feladástól számított egy éven (Németországgal való forgalomban féléven) belül megtörtént. A kárpótlás összege azonban a feladási igazolvány bevonása mellett csak a feladástól számított egy év elteltével és csak az esetben fizettetik ki, ha a kérdéses ajánlott küldeményre nézve csupán egy igénylő jelentkezett. Ha több igénylő jelentkeznék, ezek igényüket per útján érvényesíthetik s a kárpótlás összege annak jár, ki jogát jogerős bírói ítélettel igazolja. A fentiekkel kapcsolatban és azoknak kiegészítéséül a postai berkezelés tekintetében még a következőket rendelem : 11. A levélgyűjtőszekrény útján való feladásra szolgáló borítékokból (1. 1. pont) az első készlettel az igazgatósági pénztár (értékczikkraktár) hivatalból fogja a postahivatalokat ellátni, míg a további szükségletet az egyéb értékczikkekre nézve előírt módon kell beszerezni. Az új értékczikkek rendszeresítéséről a postahivatalok az értékczikkárusítókat azzal értesítik, hogy azokból kötelesek készletet tartani. A hivatalvezetők (postamesterek), úgyszintén a