1920, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920. 1-101. szám)

1920-10-20 / 79. szám

434 B) Lábbelik. A ruházati cikkek (ruhaneműek és lábbelik) meg­rendelésénél a hivatalok a „P. és T. R. T.“ 1920. évi 32. számában közzétett 8766. számú rendelet II. 1. és 2. A)—B) pontjában foglaltakhoz alkalmazkod­janak. Budapest, 1920 október hó 16-án. GO P . A cipő megnevezése E­gy­s­égár é S . Kor. 1 fillér­­ Zergebőr-gyermekcipő 22-25. sz. 160_ 2 Texes borjúbőr - gyermekcipő 25—27. sz............................... 130 '— L „Galanth­e“ betétes magasszárú női füzescipő 36—39. sz. 280— 11 Női box, regatta félcipő 39-42 sz. 475— 14 ' Borjúbőr textaszeges gyermek­cipő 24—28. sz...................... 210— 18 Férfi boxcipő 40—42. sz. . . 580— 20 —­­ 39—45.­­ 680— 21 Női félcipő 36—41. sz. . . . 590— 22 Férfi­ boxcipő 43 — 46. sz. . . 635— 23 Borjúbőr textaszeges gyermek­cipő 29—33. sz...................... 310— 25 Női félcipő 36—41. sz. . . . 540— 28 Fekete és drapp vászon gyer­mekcipő 30—38. sz. ... 335— 29 Gyermekszandál 25. sz. . . . 240— 30 — 26—29. sz. 270— 31 — 30—35. sz. 335— 32 Női borjúbőr strapa félcipő 37—42. sz............................... 450 —­­ 33 Gyermek-boxcipő 30—33. sz. . 400— 34 Fiú boxcipő 36—40. sz. . . . 535— 85 Női borjúbőr strapacipő (natúr­bőrből).................................. 375— 36 Férfi­ boxcipő 40—43. sz. . . 560— 37 Női magasszárú Derby-szabású cipő 35—41. sz...................... 760— 38 Női magasszárú füzescipő ame­­ rikai és francia orral . . . 800— (Amerikai orrú cipők már csak 40—42. számban kaphatók) 41 Férfi fütescipők 40—45. sz. , 710 79. szám. Eljárás a hamisított, gyanús, szabálytalan és selejtes magyar felülbélyegzést viselő osztrák­magyar bankjegyekkel. 26.310. A m. kir. postahivatalok az utóbbi időben nagy­számban szolgáltatnak be olyan osztrák-magyar bank­jegyeket, amelyeken a magyar felülbélyegzés ham­isítva van, gyanús, szabálytalan, vagy selejtes. A folyó évi „P. és T. R. T.“ 63. számában közzé­tett 20 679. számú rendelet kapcsán figyelmeztetem a postahivatalokat, hogy nemcsak a hamis és gyanús, hanem a szabálytalan és selejtes felülbélyegzéssel ellátott osztrák-magyar bankjegyeket is le kell foglalni. A felülbélyegzés szabályos alkalmazása tekinte­tében az 1003 P. M. 1920. számú utasítás 16. §-a a következőképen rendelkezett: a 10 koronás bankjegyek közül, amelyeknél kétféle bankjegy van forgalomban, az újabb kiadású ily bankjegyre a bélyegzők a magyar szövegű oldalnak bal felső részére olyképen nyomandó reá, hogy az részben a fehér mezőre essék és az ezen lévő címer alsó felének egy részét eltakarja, a régebbi kiadású 10 koronás bankjegyeken pedig a bélyegző képét a magyar szövegű oldalon az egyesített címer alsó részére és az alatta lévő szöveg közepére kell reányomtatni. A 20 koronás bankjegyekre a bélyegzőkép a magyar szövegű oldalnak szintén bal felső részére olykép nyomandó, hogy az ott lévő címer és az e körül elhelyezett szalagdísz, valamint az ez alatt lévő „Osztrák-Magyar Bank“ szövegének egy részét elfedje. Az 50 koronás bankjegyeknél a bélyegzőképet a magyar szövegű oldal bal felső részére olykép kell nyomatni, hogy a bélyegzőkép a díszítéseknek, vala­mint a női fej baloldalának egy részét eltakarja. A 100 koronás bankjegyeknél a bélyegzőképnek a magyar szövegű oldal bal felső részén levő szöveg­nek körülbelül a középrészét kell eltakarnia. Az 1000 és 10.000 koronás bankjegyeknél a felülbélyegzőkép a magyar szövegű oldal bal alsó ré­szére nyomandó, azonban oly módon, hogy a felül­bélyegzőkép fekvőhelyzetben legyen s az ezen látható címerpajzsnak a felsőrésze az 1000, illetőleg 10.000 koronás bankjegynek a bal széle felé essék. A bank­jegynek ezen a részén lévő magyar szövegű díszítmény és a baloldali aláírás egy részét a bélyegzőkép elfödi. Noha a felülbélyegzést a fenti módon kell szabály­szerűen alkalmazni, nem tekinthetők szabálytalanul felülbélyegzetteknek az olyan bankjegyek, amelyeken például a felülbélyegzés a fentebb megjelölt helytől talán egy centiméterrel eltolódott.

Next