1924, Posta (Magyar Királyi Posta Rendeletek Tára, 1924. 1-77. szám)
1924-08-07 / 56. szám
33256. szám földre menőknél „Remballé d’office” megjelöléssel kell ellátni és mindig az eredeti címmel, feladási hellyel, az ajánlottakat az eredeti ragszám feljegyzésével kell ellátni és minden átboritékolt küldeményt (a közönségest is) „B“ ajánlottként kell kezelni. 3. A sérült levélpostai küldeményekről jegyzőkönyvet, illetve tényálladékot felvenni nem kell. E helyett azonban a sérült könyvelt küldeményeknél az átvétel alkalmával a rovatlapba be kell írni a nyilvántartási adatokat és a sérülés mérvét, átborítékolás esetén a talált tartalmat. Végül a sérült közönséges és könyvelt levélpostai küldeményekről nyilvántartást kell vezetni. Ebbe a nyilvántartásba be kell jegyezni a küldemény feladási heltjét helyét, ajánlottaknál a ragszámot is, a címzett nevét, a rendeltetési helyet, azt, hogy a sérült küldemény hol találtatott és hogy a sérülés miben állott, továbbá, hogy átboritékoltatott-e és ha igen, a talált tartalmat s végül azt is, hogy mi történt a küldeménnyel (mikor, mely zárlatban továbbittatott stb.). Nagyobb hivatalok e nyilvántartási rendeltetési helyek abc-je szerint elkülönítve is vezethetik. 4. Az átborítékolt, valamint az át nem borítékolt ama küldeményeket, amelyek külállapotából jogtalan felbontásra, vagy ráfosztásra lehet következtetni, azok a hivatalok, amelyeknél a kézbesítést kincstári alkalmazottak végzik, a rendes módon, vagyis házhoz kézbesítik, a postamesteri hivatalok stb. azonban nem kézbesítik házhoz, hanem a címzettet értesítik és a hivatalban adják át a címzettnek vagy megbízottjának. 5. Az előző 4. pontban említett küldemények kézbesítése alkalmával a címzett, illetve az átvevő kívánhatja, hogy a kézbesítő (postamesteri hivataloknál a postamester stb.) a küldemény felbontásánál tanúskodjék és a küldemény tartalma a kézbesítővel együtt vétessék számba. Az átborítékolt küldeményeknél az átvevő kívánságára a kézbesítő igazolja az eredeti borítékon azt a netáni eltérést, amely a borítékon jelzett és tényleg talált tartalom közt mutatkozik. Ez esetben a címzett az átborítékolásra használt borítékon köteles a tényleg talált tartalmat részletezni, annak átvételét elismerni s e borítékot a kézbesítőnek visszaadni, aki feljegyzi az eredeti borítékon részletezett tartalmat a visszakért borítékra és az esetet a hivatalvezetőnek (postamesternek), vagy az ezzel megbízott tisztviselőnek késedelem nélkül bejelenteni köteles. A hivatal ennek alapján az igazgatósághoz tesz jelentést. Az át nem borítékolt sérült küldeményeknél a kézbesítő csak azt igazolhatja a borítékon, hogy a felbontáskor a küldeményben mi találtatott. Egyéb küldemény felbontásánál (kivéve az olvasva feladott értékleveleket) a kézbesítő nem tanuskodhatik.v Jelen rendeletemet a hivatalok jegyezzék elő a P. R. T. 1907. évi 21. számában közölt 18.524. számú rendeletemnél, melyet ezennel hatályon kívül helyezek és a P. R. T. 1923. évi 54. számában közölt 15.397. számú rendeletnél, amelynek a sérült küldeményekre vonatkozó rendelkezései a fenti módosítással lesznek érvényesek. Budapest, 1924. évi julius hó 31-én. Postai szállításból kizárt sajtótermék. 19.924. A Solingenben (Németország) megjelenő „ Rotes Gewerkschafts Bulletin“ (R. G. B.) címü időszaki sajtóterméktől a postai szállítási jogát megvontam. A postahivatalok ezt a sajtóterméket a kitiltott sajtótermékek módjára kezeljék. Budapest, 1924. évi julius .hó 30-án. Uj magyar-osztrák távbeszélő viszonylatok megnyitása. 19.766. Az osztrák igazgatással egyetértően a folyó évi augusztus hó 11-ével a következő magyar-osztrák távbeszélő viszonylatok forgalmát nyitom meg. Az aranyfrankban feltüntetett dijak a mindenkori szorzószámmal szorzandók. A kir. hivatalok a Távbeszélő Tarifák és Távbeszélő Üzletszabályzat 17-ik oldalán az „V. B. külföldi forgalom“ díjtáblázatot helyettesitő fedőlapot az uj viszonylatok adataival megfelelően egészítsék ki. Budapest, 1924. évi augusztus hó 2-án.'