1925, Posta (Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére, 1925. 1-75. szám)

1925-07-29 / 43. szám

43. szám 221 16. §. Az elégtelenül bérmentesített levélpostai küldemények után beszedendő portó legkisebb összege az eddigi 30 centime helyett 10 centime lesz. A hiányosan vagy egyáltalában nem bérmente­sített küldeményekért beszedendő portó feljegy­zése változatlan marad, t. i. a hiányzó dij kétsze­resét kell — arany-centimeban kifejezve —* a kül­demény felső job­b Sii­kára írni. Ennek a kiszámi­­tására a hivatalok külön rendeletben fogna­k utasí­tást nyerni. 17. §. A bérmentetlen vagy elégtelenül bér­mentesített levelek és levelezőlapok után járó portát továbbra is a felvevő, illetve után — vagy visszaküldés esetén az után — vagy visszaküldő hivatal veti ki. Ha azonban olyan bérmentetlen vagy elégtelenül bérmentesített küldeményt kell férfiként kezelni, vagy utánküldeni, amely első rendeltetési helyére kedvezményes díjszabást élve­zett, a portát az a hivatal veti ki, amely a külde­ményt kézbesíti. Pl. Ha valamely Cseh-Szlovák­­országból Magyarországba küldött és szabálysze­rűen bérmentesített levelet Franciaországba kell utánaküldeni, a küldeményre a magyar hivatalok nem ütik a­­ bélyegzőt, mert a portót az új rendel­tetési ország veti ki. Viszont, ha valamely Német­alföldről Belgiumba címzett és kedvezményes díj­szabás szerint bérmentesített küldeményt Magyar­­országba utánkü­ldenek, a küldeményt nem jelzik portásnak, hanem a magyar hivatalok kötelessége az ilyen küldeményeket megportázni. A portó összege megfelel ebben az esetben a Németalföld­ről Magyarországba szóló ugyanolyan levél dijának (1. Kimutatás a külföldről érkező levélpostai külde­mények díjszabásáról) levonva ebből a külde­­­ményen lerótt díjat. Minthogy ezt a díjat csak egy­szeres összegben kell beszedni, minden hiányzó külföldi pénzegységért a fenti kimutatás 13. rova­tában (beszedendő korona portó) feltüntetett összegnek csak fele szedendő és ez esetben nem alkalmazható a legkisebb portóösszeg. 18. §. Ha valamely, a felvevő hivatal által expressnek jelzett (pl. express jelzőcédulával ellá­tott) küldemény érkezik a hivatalhoz, ezt express­­ként kell kézbesiteni, még ha nincs is teljesen bér­mentesítve és a hiányzó dijat úgy kell beszedni, mint a közönséges levelek dijhiányát. 19. §. Olyan bérmentesített levelet, amelynek súlya vagy kiterjedése a megengedett legnagyobb méretnél nagyobb, portóval megterhelni nem lehet, hanem mint szabályiellenest vissza kell küldeni a feladási helyére. Kisebb eltérésnél a küldemény kézbesítendő. Ajánlott küldemények. 20. §. Az olyan küldeményt, amelyen felbon­tásnak vagy újból való leragasztá­snak nyomai lát­szanak, ajánlottként felvenni nem lehet. Külön díjak. 21. §. Az igazgatások jogot nyertek arra, hogy a közvetlenül az indítás előtt feladott küldemé­nyekért pótdíjat szedjenek. Ezeket a díjakat csak a feladóktól lehet beszedni, nem pedig portóként a címzettektől. Magyarországon a posta egyelőre ilyen díjat nem szed.­­ Átlátszó (ablakos) levélborítékok. 22. §. Nem szállítható a postán az olyan abla­kos borítékba zárt küldemény, amelynek átlátszó része mesterséges világításnál a fényt visszaveri. Az a korábbi szabály, hogy az ablakos boríték ablak­­részének a borítékkal összefüggőnek kell lennie, ezentúl csak az ajánlott küldeményekre vonatkozik. Levélpostai utánvétel. 23. §. Az utánvételi szabályok ezentúl általá­ban egységesek úgy a levélpostára, mint a csomag­postára és pedig úgy a belföldre, mint a külföldre szóló küldeményeknél. Minden utánvételek levélpostai küldeményhez, tehát a külföldre menőkhöz is, a feladáskor levél­postai utánvételi utalványt kell csatolni, amelyet a feladó a rovatoknak megfelelően tartozik kitölteni. Az utánvételi utalványon címzettként általában a feladót kell feltüntetni. Meg van engedve azonban az utánvételi utalvány átutalása. E célból a bel­földre szóló küldemény felső részén és az utánvételi utalványon fel kell írni a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerinti címét (Postatakarékpénztár vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett vál­lalat címét és a folyószámla számát) a külföldre szólóknál pedig: „Assigné á m. kir. postatakarék­pénztár; No du compte du destinataire...........“ (A kipontozott helyre az utalvány címzettjének, azaz a levélpostai küldemény feladójának postatakarék­pénztári folyószámlaszáma írandó.) Az utánvételi utalványt tartósan a küldeményhez kell erősíteni. 24. §. Az utánvételes küldeménynek a rendel­tetési postahivatalhoz történt beérkezésekor ez a hivatal az utánvétel összegét átszámítja a sa­ját pénznemére és pedig ama átszámítási kulcs alap­ján, amelyet a küldeményt felvevő országban szóló utalványok befizetésénél használ. Az utánvételi ös­­­szeg beszedése után az említett hivatal kitölti az utánvételi utalvány „Indications de service“ (szol­gálati feljegyzések) című részét és az utalványt, a

Next