Postás Dolgozó, 1970 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

M ^___­ . .______. A POSTÁSOK SZAKSZE­R­V­E­Z­E­T­ÉN­E­K LAPJA. A nők egyenjogúságának árnyoldalai Tudósítás az Elnökség üléséről Elnökségünk esedékes ülé­sét június 25-én tartotta, ahol is elsőként Besenyei Mik­lós főtitkár tájékoztatta az El­nökséget két ülése között vég­zett munkáról és az esemé­nyekről. Beszámolt a SZOT Elnökségének üléséről, ahol tárgyalták többek között a szakszervezeti szervek újjává­­lasztására vonatkozó előter­jesztést, a Népszava és a szakszervezeti lapok idesze-Ezután került sor a postá­nál dolgozó nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzeté­ről és a közöttük végzett szakszervezeti munkáról szó­ló jelentés megvitatására. Miről is van szó? Arról, hogy hazánkban az utóbbi két évtizedben jelentősen megnövekedett a nők társa­dalmi és gazdasági szerepe. A népgazdaságban az összes fog­lalkoztatottakon belül a nők aránya ma már megközelíti a 40 százalékot. Az elmúlt negyedszázadban nagyobb lett a nők aktivitása, po­litikai és gazdasági sze­repe. A nők politikai és közjogi egyenjogúsága biz­tosított az alkotmányban, a Munka Törvénykönyvében, de az is igaz, hogy ez az egyenjogúság nem minden vo­natkozásban érvényesül még. Általános tapasztalat nem folyik következetes harc a nőket lebecsülő nézetek és a különböző gyakorlatok ellen. Szakszervezetünk Elnöksége másfél évtizede rendszeresen figyelemmel kíséri a postánál foglalkoztatott nők helyzetét, munkakörülményeit és a tű feladatait, helyzetét és a problémákat, a szakszervezeti tisztségviselők oktatási rend­szerének továbbfejlesztését, az 1969—70. évi kollektív szerződés felülvizsgálatának tapasztalatait és az árvízká­rosultak megsegítésére tett szakszervezeti intézkedése­ket. A főtitkár beszámolt Szamosháton tett látogatásá­ról. Az Elnökség tagjai sür­gették az árvízkárosultak in­tenzívebb segítését, megoldásra váró problémá­kat. A postai összdolgozók 49,8 százaléka nő. (1967-ben még csak 45,3 százalék volt.) Tehát a tendencia növekedő. A százalék azonban nem so­kat mond, annál többet a pontos számadat: 27 879 nő dolgozik a postánál. Tagad­hatatlan, hogy fejlődés szem­pontjából a többi szakmához viszonyítva nincs mit szé­gyenkezni, de ez ugyanakkor nem jelenti az elégedettséget. Mert bizony az Alkotmányban rögzített „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elv, a minden­napokban nagyon lassan és sok-sok ellentmondáson ke­resztül jut érvényre. Még mindig előfordul a postánál, hogy azonos munkát végző nő kevesebb fizetést kap, mint a férfi. Hangsúlyozzuk az azo­nosságot! Mert az természe­tes, hogy a nehéz fizikai mun­kát végző férfiak esetében más a mérce. A szakszerveze­ti szervek számtalan példá­val illusztrálják: azonos vég­zettség, gyakorlat és azonos munka esetén egy-egy munka­helyen a nők 100—300 forint­tal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. (Lásd: Távír­da, női technikusok stb.), anélkül, hogy a szakvezetés törvénysértést követne el. hi-Forgalmi állománycsoport nők: Admin, állománycsoport nők: Műszaki állománycsoport nők: Egyéb állománycsoport nők: E kimutatás magáért szól. Ki­tűnik belőle, hogy a nőket esetenként a bérszint legalsó, míg a férfiakat a középső és a felső határba sorolták. Fi­gyelmen kívül hagyják: ma már a családok létfenntartá­sánál ugyanúgy fontos ténye­ző a nő munkája, bére, mint a férfiaké. Vidéken ha lehet, még rosszabb a helyzet, hi­szen a nagyobb munkaerő­kínálat arra ösztönzi a szak­vezetőket, hogy a nők bérét alacsonyabb szinten tartsák, mondván, az ily módon elért bérmegtakarítást a férfi mun­kaerők magasabb bérezésére fordíthatják. Ki ezért a felelős? Minde­nekelőtt az illetékes szakve­zetők! De nem lehet szó nél­kül hagyni, hogy a területi bizottságok, szakszervezeti ta­nácsok sem elég következete­sek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvé­nyesítésében. A jelentés ki­mutatja: a szakmai képzés­ben, továbbképzésben a nők példát mutatnak és egyre nö­vekszik számuk a különböző tanfolyamokon, techniku­mokban, iskolákban. A nők vezetésben való rész­vételében is még sok a kíván­nivaló. Elvétve akad női veze­tő középszintű munkakörök­ben V—Vl­od osztályú hiva­talvezetők esetében, nem szól­va az igazgatósági osztályve­zetőkről, csoportvezetőkről, üzemvezetőkről és ezeknél magasabb munkakörökről. Ezt igazolja az is, hogy ami­kor 1968-ban az I-es kategó­riába 106 főt soroltak, abból mindössze 5 volt a nő. A II-es kategóriába sorolt 1373 főből csupán 116 volt nő. A kategó­riák ugyan megszűntek, de az arány nem változott. Pedig tények bizonyítják: a nők bármely szintű vezető posz­ton jól ellátják feladatukat, sőt nem egy esetben jobban, mint a férfiak. Ugyanakkor az erkölcsi és anyagi megbe­csülésük nem jut kifejezésre. 1969-ben kormány-, miniszte­ri, vezérigazgatói kitüntetés­ben, illetve a Posta Kiváló Dolgozója kitüntetésben 602- en részesültek, s közöttük 161 volt nő. Bizony, ha a létszám arányát nézzük, igazságtalan e szám. Mi a helyzet a nők munka­helyi körülményeivel, szociá­lis és egészségügyi ellátottsá­gukkal? Általában javult a helyzet, de még mindig prob­léma a túlzsúfoltság, a hiva­taloknál nem biztosítottak az öltözők és egészségügyi he­lyiségek, vagy ahol van is, azok kevésnek bizonyulnak. Azt már elértük, hogy a táv­beszélő központokban a leg­több helyen külön pihenőszo­bát létesítettek. Tudjuk, hogy több milliót fordítottak mun­kakörülmények javítására országos méretekben a posta területén, de például a zajár­talomnak kitett munkahelye­ken , ahol többségben nők dolgoznak, nem sok történt a zajcsökkentés érdekében. Ka­posvárott, Nagykanizsán és még néhány helyen megéi­szen a „tól-ig” besorolás erre lehetőséget enged. Nézzünk csak egy rövid ki­mutatást a Budapesti Távbe­szélő Igazgatóságnál. 940,— Ft, férfiak: 1210,— Ft 944,— Ft, férfiak: 1284,— Ft 1050,— Ft, férfiak: 1450,— Ft 763,— Ft, férfiak: 827,— Ft hozták ezt A példát bizony követésre ajánljuk. Szűknek bizonyul az üzemorvosi háló­zat is. Évek óta hangoztatja a szakszervezetünk, hogy az al­bérletben lakó nők helyzetén is segíteni kell, mégpedig női munkásszállás építésével. Na­gyon is bővítésre szorulnak a gyermekintézmények, nap­közi otthonok, óvodák, bölcső­dék. Tagadhatatlan, hogy a meglevőket korszerűsítették, de a férőhelyek nem szapo­rodtak. Ebből adódik az a helyzet, hogy ha a dolgozó nő szülés után biztosított szabad­ságáról visszatér, nem tud munkába állni, mert gyerme­kének nincs hely az óvodá­ban. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy a választott szakszervezeti tisztségvise­lők körében is kevés a nő. Ezen feltétlenül változtatni kell a közeledő választáso­kon. Az Elnökség állásfoglalása a fenti témával kapcsolatban egyértelmű. A női egyenjogú­ságnak maradéktalanul ér­vényt kell szerezni a posta minden területén! Küzdeni kell a maradi előítéletek és a közönyösség ellen! Egyszer s mindenkorra biztosítani kell az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényesülését! Elő kell segíteni, hogy a nők min­denütt képzettségüknek meg­felelő munkakörben dolgozza­nak, s ahol túlnyomó többség­ben nők dolgoznak, ott női vezetőket nevezzenek ki! Ugyanúgy jusson kifejezésre az egyenlőség az anyagi és er­kölcsi elismerésben is! A IV. ötéves terv időszakában haté­konyan fel kell fejleszteni a gyermekintézményeket, böl­csődéket, óvodákat és ellá­tottságuk színvonalát! Mi­előbb meg kell oldani az egyedülálló, albérletben lakó, vagy vidékről bejáró nők nehéz helyzetét egy női mun­kásszállás építésével­ SZOT és üzemi szinten egyaránt szük­séges fejleszteni a családos és gyermeküdültetést. A Szak­­szervezet IX. kongresszusa után létre kell hozni a Postá­sok Szakszervezete Nőbizott­ságát, s ezzel párhuzamosan a területi szakszervezeti szer­vek, szakszervezeti tanácsok, alapszervezetek (ahol a nő­dolgozók száma meghaladja az 500 főt) 56 7 fős nőbizott­ságot hozzanak létre, akik képviselik majd a postán dol­gozó nők érdekeit. Ezután került sor az 1969/70 oktatási év eredményeiről, ta­pasztalatairól szóló jelentés, illetve az 1970/71 oktatási év irányelveire vonatkozó javas­lat megvitatására. (E témáról lapunk más helyén számolunk be.) Végül az Elnökség meg­vitatta és jóváhagyta a szak­­szervezet vezető szervei ez év II. félévi munkatervére vo­natkozó javaslatot, majd meg­hallgatott két tájékoztató je­lentést a Népszava terjeszté­séről, illetve a Miskolci Posta­­igazgatóság SZIM-mozgalmá­­nak helyzetéről. B. Gy. Látogatás Szabolcsban Bizonyos, hogy az árvíz még sokáig foglalkoztatja közvéleményünket, elsősorban az árvízkárok elhárítóit. Ismert elnökségünk ezzel kapcsolatos felhívása és az azóta nyújtott konkrét segítsége is. Besenyei Miklós, szakszervezetünk főtitkára június 20-án Szabolcs me­gyébe látogatott, hogy a helyszínen tájékozódjék a ká­rokról. Debrecenben Kiss Mátyás, a területi bizottság titkára és Makó Albert, a tb. árvízvédelmi felelőse adott tájékoztatót, amelyből kitűnt, hogy az árvíz következté­ben 19 postás dolgozónak mindene megsemmisült, 14- nek pedig életveszélyessé és lakhatatlanná vált a laká­sa, így azt le kell bontani. Június 10-ig 146 postás dol­gozó kapott 151 200 forint gyorssegélyt. Ezen túlmenően a Debreceni Postaigazgatóság kerületének dolgozói 322 ezer forintot fizettek be felajánlásként az árvízkárosul­tak részére. A tájékoztató után az első állomás Mátészalka 1. ph. volt, ahol is Molnár Tiborné, járási szb-titkár és Koleszár Sándor, hivatalvezető emlékezett vissza a ne­héz napok megfeszített helytállására. A főtitkár köszö­netet mondott az áldozatkészségért. Fülpösdarócon fiókposta működött. Az árvíz után e tsz-ben kaptak helyiséget. Kasztos Gyula fiókpostave­zető háza ugyanis a fiókpostával együtt a dühöngő ár­víz martaléka lett. Megdöbbentő kép fogadta Besenyei Miklóst a helyszínen, hiszen a fiókposta udvarának fe­lét ottjártakor még mindig víz borította. Csengerben Beregi Gyula, a helyi tanács vb-elnöke arról adott tájékozatást, hogy a járás 22 községéből 19- et sújtott az árvíz, de a postások hősiesen helytálltak, állandó és gyors távbeszélőösszeköttetést szerveztek. Fehérgyarmaton Szigeti Béla, a községi pártbizottság titkára optimistán ecsetelte a jövőt és dicsérőleg emlé­kezett meg a postásokról, akik utolsónak hagyták el mindenütt szolgálati helyüket és elsőnek érkeztek visz­­sza a falvakba, amikor lehetett. Megemlítette Páskuly Magdolnát, Gergely Emíliát, Póter Juditot, Daróczi Gyu­­lánét, Némethy Jánost áldozatkészségükért. Ezután a főtitkár felkereste Bíró Bertalannét, a háromgyermekes özvegy kézbesítő asszonyt, illetve rombadőlt házát. A további segítség lehetőségeiről beszéltek. Főtitkárunk látogatása jó érzést váltott ki az árvíz­sújtotta területek postás dolgozóiban. S az is bizonyos, hogy a személyes tapasztalatok nyomán a tényleges se­gítség is hamarosan testet ölt. XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 60 FILLÉR Az MSZMP X. kongresszusára A szakszervezeti tisztségviselők versenyszervező agitáció­­jának hatásfokát jelzi: a jubileumi munkaverseny lendülete a felszabadulás ünnepe után sem hagyott alább. A postás dol­gozók többsége mind egyénileg, mind kollektíven törekszik a munkavállásokat teljesíteni, a közelgő pártkongresszus tisz­teletére. A Budapest vidéki Postaigazgatóság dolgozói célul tűz­ték a „Kiváló Igazgatóság’’ cím elnyerését. Ennek érdekében a tervezett eredmény elérése mellett, elsősorban a szolgálta­tások minőségét akarják megjavítani. Május végéig az igazga­tóság a bázishoz viszonyítva 108,9 százalékra, a tervhez képest pedig 101,2 százalékra teljesítette a bevételi irányszámokat. A hírlapelőfizetések számának növekedése havonta 30 000 kö­rül mozog. Csökkent a késve továbbított táviratok darabszá­ma, javult a 100 huzalkilométerre jutó zavaridő: 366 percről 272 percre. Nem közömbös, hogy az üzemi balesetek száma csaknem a felére csökkent. A Budapesti Postaigazgatóság dolgozóinak mintegy 70 szá­zaléka vesz részt a munkaversenyben. A Bp. 62-es ph. kéz­besítőosztályának dolgozói a postai bevételek növelésére tett éves vállalásukat már május végén félig teljesítették. A Bp. 72. pk-ban, a bronzplakettes Május 1. csomagkézbesítő-brigád, Szabó József brigádvezető irányításával, sokat tett a postai szolgáltatás minőségének javításáért. A kézbesítéssel kapcsola­tos szabálytalanságokat 12 százalékkal csökkentették. A bri­gád tagjai a saját járatuk mellett még két járatot megtanul­tak. A Bp. 4. pk-ban a Berta István vezette aranyplakettes táviratkézbesítő-brigád tagjai büszkék arra, hogy jogos panasz munkájukra nem volt. Több postahivatalnál a vállalások teljesítésének értékét növeli, hogy az eredményeket még kezdő, szakképzetlen dol­gozókkal közösen teljesítették. Veszprém 1. ph-ban a pénztári eltérések számának 2 százalékos csökkentését vállalták. Az eredmény: az előző évi bázisról, 63-ról 23-ra csökkentették. A városi vidám­park építéséhez 310 óra társadalmi munkát vállaltak. A Puskás Tivadar távbeszélőkezelő-brigádnál a kongresszusi versenyben az elvtársi segítségnyújtás dominál. A kezdőket eredményesen tanítják, s nagy forgalom esetén kisegítik a távírdát. A MEHIV Rózsa Ferenc-brigádja válla­lását kimagaslóan teljesítette: a napilapok megtartását vál­lalták, ezzel szemben a volt 77 020 példányt már eddig 79 496- ra növelték. Az árvíz idején a HTI belföldi távbeszélő-központjában a távbeszélőkezelők a többletmunkát túlórában segítették lebo­nyolítani. Az árvízkárosultak, kitelepítettek hollétéről hírt várók érdekében derek­asan munkálkodtak. A belföldi távbe­szélőközpont a bevételi tervet május végére 121,4 százalékra teljesítette. A nyíregyházi, szolnoki műszakiak az árvíz miat­ti túlórákat nemcsak vállalták, de az érte kapott pénzt az ár­vízkárosultaknak juttatták. Egyes postaszerveknél, amellett, hogy a vállalt kötelezett­ségeik teljesítésében szorgoskodtak, nem várt eredmények kö­vetkeztében más többletfeladatot is végeztek, így a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság üzemeinek vállalása, az első félévben 6000 új állomást szerelnek fel. A teljesítés mérlege itt ugyan 4000-ret mutat, de az ismert júniusi három nagy felhőszaka­dás okozta beázások elhárítása rendkívüli erőfeszítést követelt minden dolgozótól. Kiadták a jelszót: minden erőt a hibael­hárításra. A posta műszaki gárdája tudta: fontos a mielőbbi helyreállítás, önzetlenül segített ebben a kábelüzem és a HTI is. Készülünk az MSZMP X. kongresszusára! POSTÁS FORUM Az új egyenruháról Elnökségünk júniusi ülésén szóvá tették az új egyenruha anyagának gyenge minőségét. Főleg a téli egyenruha nyitott fazonjára panaszkodnak. A minőségellenőrzés során megállapították: a téli öltöny szövetanyaga (MÁVAMID- szövet) a Richards Finomposz­tógyár minőségi bizonyítványa és a Posta Anyaghivatal mi­nőségi ellenőre által felvett jegyzőkönyv szerint az előírá­soknak megfelel. Idézet a Posta Anyaghivatal által fel­vett jegyzőkönyvből: „A be­mutatott mennyiséget színben és felületre átnéztük, és meg­felelőnek találtuk. Ebből a mennyiségből 2 d­arab 0,40 fm-es mintát vettünk ki. A bemutatott mennyiséghez a vállalat 78. sorszámmal minő­ségi bizonyítványt adott, mely a szövet minőségi ada­tait tartalmazza. Ezek az ada­tok az MSZ. 4107/3. lap 63. szabvány követelményeit kielégítik.’* A nyári egyenruha alap­anyagáról (JESZTER-anyag­­ról) a Hazai Fésűsfonó- és Szövetgyár ugyancsak minő­ségi bizonyítványt adott. A bemutatott mintaanyagot az Anyaghivatal minőségi el­lenőrei megfelelőnek talál­ták. (?) Megállapították to­vábbá azt is, hogy a nyári egyenruháknál van némi sza­báshiba, és a szállításból, va­lamint a torlódásból eredő gyűrődést is tapasztalták. En­nek megszüntetésére a Ve­zérigazgatóság intézkedett. A jövőben Budapesten fo­gason és vállfán tervezik a szállítást, a tárolást. (A vidéki szállításra keresik a megol­dást.) A méretfelvétel mellett, az egyenruhára jogosultak ré­szére kísérleti jelleggel próba­­lehetőséget is terveznek. Ugyanakkor a textíliából ké­­szült szitavászon helyett a jö­vőben az elejebetét, az ujja­­betét, a nadrágfelhajtó- és a zsebfedőbetét formatartó VETEX-anyagból készül. A sapka formájára is pa­naszkodtak: megváltoztatják. A fiatalok az új egyenruhát általában szeretik, az időseb­bek — főleg kézbesítő szak­társak — viszont nehezen vál­­nak meg a régi, posztó egyen­ruhától. Panaszolják: az új téli egyenruha nem olyan me­leg, mint a régi. A korszerű öltözködésinek, az egyenruha esetében, egészségügyileg is a rétegesség felel meg. Eszerint az időjárásnak megfelelően jäger, ing, pulóver viselése is szükséges, az egyenruha színé­nek megfelelő, szürke színű sállal. Az időjárás enyhülésér vel az öltözésen könnyíteni ler­het. A szórványosan előforduló, késedelmes szállítás nem az Anyaghivatal hibája, ugyanis az EKISZ Ruházati Ktsz. nem kapta meg időben az anyagot, de így is a megállapított ha­táridőben szállítja a megren­delt egyenruhát. Az érdekelt dolgozóktól türelmet kérünk. Egyébként az Anyaghivatal-­ nak köszönhető, hogy már 1969/70. évben — ha késede­lemmel is — az új egyenruhát viselhetik Ugyanis az egy­évi előrendelés nélkül csak 1970. végén kaptak volna elő­ször új egyenruhát az érdekel­tek. Emiatt azonban hátrány senkit sem érhet, mert a jut­tatási idő az igényjogosultság napjától számít. Tehát most már van külön­böző szintű meós-bizonyítvány az anyagok minőségére, de Fórumunk azért kíváncsi a KERMI véleményére is ! ! ! MAUR EMIL 1970. július

Next