Postai Rendeletek Tára, 1951 (1-59. szám)
1951-01-31 / 5. szám
в 875.005 óraszámátalányos napi 5 órai alkalmazással 875.006 óraszámátalányos napi 6 órai alkalmazással 875.007 Óraszámátalányos napi 7 órai alkalmazással 875.008 Egyesített kézbesítő 875.009 Pénz-, csomag- levélkézbesítő 785.010 Táviratkézbesítő 875.011 Külterületi kezelő napi 1 órai alkalmazással 875.012 Külterületi kezelő napi 2 órai alkalmazással 875.013 Külterületi kezelő napi 3 órai alkalmazással 875.014 Külterületi kezelő napi 4 órai alkalmazással 875.015 Külterületi kezelő napi 5 órai alkalmazással 875.016 Külterületi kezelő napi 6 órai alkalmazással 875.017 Külterületi kezelő napi 7 órai alkalmazással 875.018 Külterületi kezelő napi 8 órai alkalmazással 875.019 Hírlapkézbesítő 875.020 Hírlapárus 875.1 Járatkísérő, gyűjtő- és küldöncszolgálati alkalmazott 875.10 Járatkísérő (járatos) 875.11 Levélgyűjtő 875.2 Csomagrakodó és szállító szolgálati alkalmazott 875.20 Csomagrakodó 875.21 Csomagraktáros 875.22 Zárlat felbontó 875.29 Egyéb szállító szolgálati alkalmazott 875.29 Egyéb szállító szolgálati segédalkalmazott. 875.90 Csomagmérlegelő. 875.91 Bélyegző. 875.92 Belszolgálatos. 875.99 Egyéb forgalmi szolgálati segédmunkavállaló. 876 Távirász. 876.0 Géptávirász. 876.2 Morse-távirász. 876.3 Rtádiótávirász. 876.6 Fónikus távirász. 876.7 Iránymérő távirász. 876.8 Siemens távirász. 876.9 Egyéb távirász. 877 Távíróforgalmi és üzleti alkalmazott. 878 Távbeszélő forgalmi és üzleti alkalmazott. 878.0 Távbeszélő kapcsoló szolgálati alkalmazott. 878.1 Távolsági bejelentő és tudakozó szolgálati alkalmazott. 878.2 Díjszámolási és díjbeszedő alkalmazott. 878.9 Egyéb távbeszélő forgalmi alkalmazott. 879 Rádióelőfizetési szolgálati alkalmazott. H/А. számú melléklet a 3900/21/1951. 3/B. sz. rendelethez. Utasítás az E. F. J. használatához. A munkavállalók állományi létszámának nyilvántartása az Egységes Foglalkozási Jegyzék (EFJ.) alapján történik. A jegyzék a foglalkozásokat általában népgazdasági áganként, az iparon belül az ipari munkásokat iparáganként, — ezek belül betűrendben — sorolja fel. Az egyes munkavállalói állományi csoportok — a kisegítő személyzet, műszaki és adminisztrációs alkalmazottak — amely a legtöbb népgazdasági ágnál előfordul, külön csoportokban szerepelnek. A nomenklatura tételei általában nem beosztásokat, hanem foglalkozásokat jelentenek. Éppen ezért a munkavállalókat a foglalkozásnak megfelelő szakszámhoz, — amennyiben ilyen szakszám a nomenklatúrában előfordul, — kell besorolni és nem lehet a vegyes »egyéb« jelzésű foglalkozások közé felvenni. (Pl. a bérelszámolási csoportvezető, minden esetben a bérelszámolók és csoportvezetők közé sorolandó stb.) A foglalkozások megnevezése mellett feltüntetett számok a tízes (decimális) rendszer szerinti szakszámok. A szakszámok első két számjegye jelzi a népgazdasági, illetve az iparágat. A harmadik számjegy jelzi az illető népgazdasági (ipar) ágon belül a főfoglalkozást. A nomen Matúrának a harmadik számjegyig való tagolása az úgynevezett szűkebb nomenklatúra. A nomenklatúra az egyes főfoglalkozásokat 4—6 számjegyig alfogllakozásokra tagolja. Ez az úgynevezett bővebb nomenklatúrás rész. A nomenklatúrával kapcsolatosan a foglalkozás besorolásánál mindig a legrészletesebb (tehát a legtöbb számjegyű) foglalkozást kell meghatározni és a munkaerőnyilvántartó-lapra feljegyezni.A munkavállalóknak az EFt. szerinti besorolásánál tapasztaltam, hogy az egyes postai szervek nem járnak el egyöntetűen. Ez a körülmény a tervgazdálkodást és a munkavállalók állományi létszám nyilvántartását rendkívül károsan befolyásolja. A munkavállalók egyöntetű besorolása érdekében azoknál a szakszámoknál, ahol nem tapasztaltam egyöntetű eljárást, az egyes munkakörök, illetve az azt betöltő munkavállalók besorolására vonatkozóan a következőket rendelem el. Kihangsúlyozni kívánom ezzel kapcsolatosan, hogy azok-