Postaügyi Értesítő, 1959 (1-51. szám)
1959-11-21 / 46. szám
184 46. szám 14. Utánvételes küldemény felvételekor a küldeményhez csatolt utánvétek lap szelvényének hátoldalát kell keletbélyegzőlenyomattal ellátni. A küldeményhez csatolt utánvétek lap szelvényének hátoldalát a keletbélyegzőlenyomat mellett a felvevőnek nem kell aláírnia. [III. pont (4) és (6) bek.] 15. A felvett utalvány táviratnak és távírási díjának átadására valamennyi hivatal átadókönyvet használ, ha a táviratok felvételét másik munkahely végzi. [127. pont (6) bek.] 16. A Budapesten átmenő (Budapesten túlra szóló) belföldi közönséges levélpostai küldemények feldolgozásának rendje aszerint módosul, hogy az indító hivatalok 11, 7 vagy 3 vonalvizsgára vannak kötelezve. [136. pont (7) bek.] 17. Az Utasítás az ún. „Értékcsomag’ (papírburkolású értékzárlat) készítését nem engedi meg. 18. A zsákcsomagzárlatoknál megszűnik a levélrovatlap használata. Az ilyen zárlatokat is csomagátadó jegyzék kíséri, amelynek utolsó hasábjában kell a zsákcsomagok darabszámát feltüntetni. A módosított csomagátadó jegyzék használatát, illetőleg a jegyzékelés rendjét az Utasítás pontosan meghatározza. (162. pont) 19. A külföldről érkezett sommás csomagokat csak a szállítás során kell „külf” megjelöléssel külön jegyzékelni; a kézbesítő hivatalnál — tételes nyilvántartásuk miatt (csomagérkezési napló, után- vagy visszaküldött küldemények nyilvántartása) elkülönítésükre nincs szükség [171. pont (2) bek.] 20. Ha nincs zárlatcsere, az érkezett anyag átvételét a járatos az eddigi „Ellenjegyzék” helyett ,, Átvevő jegyzék” -kel ismeri el. Ezen pontosan fel kell sorolni, mi került átadás-átvételre. Az átvevőjegyzéket a járatos is köteles minden esetben aláírni, illetőleg a rovatok által előzőleg meg nem állapítható anyag darabszámokat az átvevőjegyzékbe beírni. (172. pont) 21. A jelenleg még forgalomban levő „Zárlatközvetítőkönyv” és „Levélzárlatközvetítőkönyv” helyett közös „Közvetítőkönyv”-et rendszeresített az Utasítás. [176. pont (1) bek.] 22. Valamennyi átadásnál használt okiraton — átadó jegyzéken [169. pont (4) bek.], átvevőjegyzéken [172. pont (2) bek.], közvetítőkönyvben [176. pont (3) bek.], közvetítőjegyzéken [177. pont (9) bek.] és közvetítőlapon [180. pont (3) bek.] — a pénzeszsákok és a kézicsomagok darabszámát számjeggyel és betűvel ki kell írni. 23. A „Közvetítőtárca” elnevezést az Utasítás „Közvetítőlap” kifejezéssel helyettesíti. [180. pont (3) bek.] 24. A pályaudvari közvetítő alkalmazottnak az átadás-átvétel után rövidebb ideig még a mozgópostakocsinál kell maradnia, hogy az esetleges észrevételeket közölhessék vele. [199. pont (7) bek.] 25. Az érkezett anyag átvételekor a rovatolónak (átvevőnek) a rovatlap minden egyes tételénél a ragszám és az érték mellett, további valamennyi darabszám adatánál egyeztetési jelet kell tennie. [215. pont (3) bek.] 26. A szabálytalanság miatt ki nem fizethető utalványokat visszaküldés előtt be kell írni az után- vagy visszaküldött küldemények nyilvántartásába. E nyilvántartás folyószáma kerül az „Értesítés szabálytalan postautalványról” című nyomtatványra. [220. pont (3) bek.] 27. Az utalványtávirat kezelésével kapcsolatban a postát terhelő mulasztás megállapításakor az esetleges szabálytalanságot a feladóra vagy a címzettre háruló költség nélkül kell rendezni. (220. pont (6) bek.) 28. Ha utalványtávirat kezelési hiba miatt kifizetésre nem illetékes hivatalhoz kerül, szolgálati távirattal kell a megsemmisítésről gondoskodni. Csak a megsemmisítés elismerése után szabad a helyes útvonalon — tehát másodszor — továbbítani az utalvány táviratot. [223. pont (2) bek.] 29. Az Utasítás pontosan meghatározza, hogy az „Átvevőkönyv” helyett rendszeresített „Csormgérkezési napló’’Ъа mikor kell az érkezett zárlat elnevezését, és mikor kell az érkezési számokat bejegyezni. [227. pont (1)—(3) bek.] 30. A csomagok érkeztetésekor a meg nem érkezett utánvételes szállítólevélhez tartozó csomagról nemcsak pótszállítólevelet, hanem utánvételi lapot is ki kell állítani. [229. pont (1) bek.] 31. Ha 1000 forintot meghaladó értéknyilvánítású vagy a tartalomnyilvánítás szerint értékesebb sommás csomag a szállítólevél érkezését követő 48 óra alatt nem érkezik meg, az esetet távbeszélőn jelenteni kell az igazgatóságnak. [230. pont (4) bek.] 32. Utólagos díjbeszedés esetén a beszedett összegről külön nyugtát kell kiadni. [233. pont (3) bek.l 33. A címnélküli vagy hiányos címzéssel érkezett csomagot a cím megállapítása végett, jegyzőkönyv készítésével — bizottságilag — valamennyi hivatal felbonthatja; ugyanez az eljárás a csomagban talált levéllel kapcsolatban is. [253. pont (3) és (5) bek.] 34. A több belterületi kézbesítővel dolgozó hivatalnak csupán egy kiosztási kimutatást kell készítenie. Ebben az egyes utcákat, utakat és tereket ábécé sorrendben kell felsorolni s a kézbesítő járás számát benne feltüntetni. [256. pont (1) bek.] 35. Az érkezett készpénz-beszolgáltatásokat valamennyi gyűjtőhivatalban kézbesítőívvel kell a főpénztárnak átadni. [257. pont (3) bek.] 36. A „Leadási napló” helyett az Utasítás „Hivatali kézbesítő napló”-t rendszeresített. [260. pont (3) bek.] 37. Ha tételes utalvány összegét idegen hivatali fizeti ki, az utalványra nemcsak a kifizető hivatal számát, hanem pontos címét (utca, házszám) is fel kell jegyezni. [268. pont (2) bek.] 38. A postai meghatalmazások alapján a meghatalmazottak részére igazolványt valamennyi