Postaügyi Értesítő, 1963 (1-50. szám)

1963-10-05 / 38. szám

* 38. szám 139 által feladott közönséges leveleket; az MNB szer­veinek címzett, valamint az OTP vidéki fiókjai által a budapesti központ részére feladott, „Buda­pest 501” címzésű és piros harántsávval ellátott közönséges leveleket, végül a totó- és lottószelvé­nyeket. Ezeknek együttes darabszámát a rovatlap III. részének felső felébe bekarikázva kell beje­gyezni. 2.14. A levélkötegekben­­ elhelyezett darabszá­mot a kötegjelzőn, a kötegen kívüli, zsákban to­vábbításra kerülő nagyalakú küldemények, a cím­hivatal szempontjából átmenő levélkötegek és a címszalagos hírlapokat (folyóiratokat) tartalmazó kötegek darabszámát, a zsákcímlapon (zsákfüggvé­nyen) bekarikázva, egy tételben kell feltüntetni. 2.15. Az átmenőként kezelt totó—lottószel­vény kötegek, a bennük levő szelvények számától függetlenül, csak egy küldeménynek számíthatók. Az átmenő totó- és lottószelvényeket csak akkor szabad szelvényenként számolni, ha azok nem kö­tegelve érkeznek. 2.16. A megszámlált továbbmenő anyagról házilag készített nyilvántartást kell vezetni. Ebbe naponta külön-külön fel kell venni a továbbított a) közönséges anyagot tartalmazó köteg(ek)­­ben elhelyezett küldemények; b) a könyvelt küldeményeket tartalmazó pi­ros csomag mellett továbbított közönséges levél­postai küldemények, végül c) a zsákcímlapon feltüntetett átmenő kötegek, valamint nagyalakú küldemények darabszámát. A házi nyilvántartásba vett napi adatokat összesíteni kell. A kapott összegeket a „Számláló­lap” ,,f” oszlopának 1—-7 sorába naponta be kell jegyezni. Az átmenő közönséges anyag darabszámának megállapítása a postahivataloknál és a fiókpostáknál. 2.17. Az átmenő anyag darabszámának pontos megállapítása érdekében a „Számlálólap” „f” osz­lopának 8. sorában összesített összegből le kell vonni a postaszerv által felvett és gyűjtött tovább­­menő közönséges levélpostai küldemények 7 napi darabszámát (a „d” oszlop 8. sor adata). Az így kapott különbség adja az átmenő anyag 7 napi da­rabszámát, melyet a „Számlálólap” ,,f” oszlopának 10. sorába kell bejegyezni. 2.18. Azoknak a postaszerveknek, amelyekhez átmenő küldemény nem érkezik, a „Számlálólap” „f” oszlopába adatot írniuk nem szabad. A mozgópostákon feldolgozott átmenő anyag számbavétele. 2.19. A számlálás ideje alatt minden mozgó­posta köteles megszámlálni és az általa készített közönséges­ levélkötegek kötegjelzőire bekarikázva feljegyezni a levélkötegek­ben elhelyezett közönsé­ges levélpostai küldemények darabszámát. A zsák­­címlapon a mozgóposta ugyancsak köteles feltün­tetni a zsákban elhelyezett, levélkötegbe nem fog­lalható nagyalakú közönséges levélpostai külde­mények, úgyszintén a címhivatal (mozgóposta) szempontjából átmenő közönséges levélkötegek számát. A rovatlap III. rész­ébe pedig — a 2.13. pontban leírt módon — be kell jegyezni az emlí­tett pontban felsorolt közönséges levélpostai kül­demények darabszámát. 2.20. Ha a mozgóposta az általa készített va­lamely zárlatban sem nagyalakú küldeményt, sem átmenő köteget nem­ továbbít, a zsákcímlapon Ö jelzést­ kell alkalmaznia. 2.21. A mozgóposta által zárlaton kívül le­adott, pályaudvarra szóló közönséges levélpostai küldemények darabszámát annak a hivatalnak anyagához kell — valamely kötegjelzőn „külön” megjegyzéssel feljegyezve — hozzászámolni, ame­lyik hivatal járatosa azokat átveszi. 2.22. Az érkezett levélkötegek kötegjelzőit és zárlatok zsákcímlapjait (zsákfüggvényeit), továbbá az ,,Adatgyűjtőlap”-okat a mozgóposták a jelentő­ívükhöz csatolják. A „Számlálólap”-ot ezek alap­ján a mozgópostafőnökség tölti ki. 2.23. A mozgóposták forgalmáról vezetett „Adatgyűjtőlap”-on kimutatott felvett küldemé­nyek darabszámát az átmenő anyag darabszámá­nak megállapításánál figyelembe venni nem sza­bad. Azt felvett továbbmenő küldeményként kell a „Számlálólap” ,,d” oszlopának 1—7 sorában ki­mutatni. A kézbesített anyag számbavétele. 2.24. A kézbesítő postahivataloknak és fiók­postáknak a számlálás időtartama alatt a kézbe­sítésre kiosztott összes közönséges levélpostai kül­demény darabszámát naponta kell megszámlál­niuk. 2.25. Ha a kézbesítő hivatalhoz érkezett kö­zönséges­­ levélköteg — a helybeszóló küldeménye­ken felül — átmenő küldeményeket is tartalmaz, az utóbbiakat meg kell számlálni és darabszámu­kat a levélköteg jelzőn feltüntetett darabszámból „tov” jelzéssel le kell vonni. A helybeszóló külde­ményeket ilyenkor a vonatkozó levélköteg jelző­vel együtt kell a kézbesítő részlegnek (osztálynak, csoportnak) átadni. 2.26. A házhoz kézbesítésre kiosztott közönsé­ges levélpostai küldemények darabszámát kézbe­sítőjárásonként — bel- és külterületi bontásban — a kézbesítők kiindulása előtt, naponta kell szám­ban enni. Az így kapott napi összes darabszámot — a kézbesítők által kézbesíthetetlenként korábban visszahozott küldemények levonása nélkül — a „Számlálólap” „p” és „r” oszlopának 1—7. sorába naponta kell­­ bejegyezni. 2.27. Azoknál a postaszemeknél, ahol vasár­nap közönséges levélpostai küldemény kézbesí­tésre nem kerül, az október 20-án kézbesítésre érkezett anyag kézbesítő járásonkénti számbavéte­lét október 21-én, az aznap kézbesítésre érkezett ilyen anyag számlálásával együtt kell elvégezni. 2.28. A külön táviratkézbesítőnek kézbesítésre kiosztott közönséges expressz levélpostai külde­mények darabszámát a számlálásnál figyelembe venni nem kell.

Next