Postaügyi Értesítő, 1965 (1-52. szám)

1965-01-23 / 4. szám

19­4. szám VII. 16. Példák az elszámolásra: A hatnapos munkahéttel dolgozó gépjár­művezető május 1-én 4 órát dolgozik. Ezen kívül május hónapban még 202 órát teljesít. Tehát a tényleges munkában töltött órák száma 206 óra, ami a munkaszüneti nap 8 órájával együtt — bérelszámolás szempontjából — 214 órának felel meg. (Munkaidő meghatározása szempontjából a VII. 7. szerint 210 óra.) Tehergépjárművezető esetében az alap­bért 210 órára kell számfejteni és ezen felül 4 órát pótlék nélküli alapórabérrel kell elszá­molni. Személygépjárművezetőnél a munkaszü­neti napon teljesített órákat a túlóraátalány szempontjából figyelmen kívül kell hagyni és az e napon teljesített órákra alapórabért kell elszámolni. A példa esetében tehát bérelszá­molás szempontjából 210 órára számfejtett alapbéren felül 4 órát kell alapórabérrel elszá­molni. b) A hatnapos munkahéttel dolgozó gép­­járművezető május 1-én 12 órát dolgozik. Ezenkívül május hóban még 202 órát teljesít. A bérelszámolás szempontjából számításba jövő órák száma 202 + 8 + 12 — 222 óra. c) A hatnapos munkahéttel dolgozó gép­­járművezető május 1-én 8 órát dolgozik. Ezen­kívül május hónapban még 240 órát teljesít. A bérelszámolás szempontjából számításba ve­hető órák száma 240 + 8 + 8 — 256 óra. c) Pótlékok 15. A gépjárművezetőt az általa végzett és az alábbi pontokban felsorolt külön teljesítménye­kért alapbéren felül pótlék illeti meg. 16. a) Kéttengelyes pótkocsi vontatása esetén a gépjárművezetőnek óránként a havi alapbére 210-ed részének 20%-át, egytengelyes 0,5 tonnán felüli teherbírású teherautó utánfutó vontatása esetén pedig 10%-át kell pótlékként fizetni. Mindezt további pótkocsi és az előbbiekben meghatározott teherautó utánfutó vontatása esetén újabb 10%-os pótlékot kell fizetni. b) Rakfelület nélküli vontató esetén csak a második pótkocsi után fizethető az a) pontban megjelölt vontatási pótlék. Ez alól kivételt képez a 10 tonnánál nagyobb teherbírású trailer vonta­tása. c) Tehergépjárműnél alkalmazott egytengelyes utánfutó vontatását — ha a csövek, gerendák stb. általában hosszú tárgyak szállítása érdekében tör­ténik — kéttengelyes pótkocsinak kell tekinteni. d) A vontatási pótlék kiszámításánál csak az igazoltan vontatással töltött és a pótkocsival (után­futóval) való várakozási időt lehet figyelembe venni. VII. 17. A vontatási­ pótlék kiszámításá­nak alapját képező időt a menetlevélen az igénybe vevő postai vagy egyéb szervnek min­denkor igazolnia kell. Igazolás nélkül a pót­kocsi vontatási és várakozási idejét bérszám­fejtés szempontjából figyelembe venni nem lehet. 17. a) A vállalat igazgatója a szakszervezeti bizo­ttsággal egyetértésben elrendelheti, hogy a gépjárművezető a várakozási idő alatt a következő munkákat végezze: rakodógépek (pl. önrakodó, forgórakodó, daru, hátsó emelőlap, hidraulikus ürítő és fejtőberende­zés), gépek, műszerek, vetítőgép, agregátor stb. kezelése, továbbá különböző szerelési munkák vég­zése (autómentés), televízió-rádió szervizszolgálat, víz-, gázhálózati szerelés stb., levelek, csomagok gyűjtése, kézbesítése darabárus járatok önálló ok­mánykezelése; jegykezelés, mennyiségi és minőségi átadás-átvétel; anyagbeszerzési, figuránsi stb. te­endők ellátása. VII. 18. A postai gépjárművezetők a fel­soroltakon túlmenően még az alábbi munkák végzésére kötelezhetők: építési anyagoknak és szerszámoknak gép­kocsira való fel- és lerakása, helyszíni anyag­­mozgatás, egyedül végezhető rakodási munkák legfeljebb 30 kg súlyhatárig; a forgalmi szol­gálatban — az értékküldeményeket nem szál­lító járatoknál — hírlapkötegek, hírlap- és le­vélzsákok, valamint csomagok gépkocsiba tör­ténő ki- és berakása, azok átvétele, illetve át­adása hivataloknál, nyomdáknál, árus- és le­rakóhelyeken; a járatszolgálatban a biztonsági berendezések kezelése, rakományok őrzése, szállítmányok okmányainak kezelése, utak ke­reszteződésénél forgalomirányítás, őrzési fel­adatok ellátása, kisebb garázsokban garázs­vezetői teendők ellátása stb. b) A vállalat igazgatója a dolgozó hozzájáru­lásával elrendelheti, hogy a gépjárművezetésen kí­vül önálló vagy besegítő rakodást is végezzen. Nem kell a dolgozó hozzájárulása — a 2,5 tonna raksúlynál nem nagyobb gép­járművön végzett rakodáshoz, — a 2,5 tonna raksúlynál nagyobb gépjármű­vön végzett rakodáshoz, szén, valamint zöld­ség, gyümölcs, tej, kenyér, baromfi és egyéb élel­miszerek szállítása esetén, továbbá — ha a gépjárművezetők rakodásban való részvételét a szakszervezettel egyetértésben a fel­ügyeleti szerv rendeli el. c) Nem vehet részt általában a rendszeres ra­kodásban a gépjárművezető: — ömlesztett anyagok rendszeres fellapátolá­sában (tapadó anyagoknak a lerakásában sem), — fokozott balesetveszélyes anyagok rakodá­sában (pl. könnyen kézsérülést okozó hulladékva­sak, lemezek stb.), — rendszeres távhordásban, ha az egyszerre emelt súly a 20 kg-ot meghaladja, soklépcsős táv­hordásban stb. (kivétel: csomagok stb. kézbesítése), a gépek, berendezések, általában olyan ne­héz tárgyak kézi rakodásában, szállításában vagy olyan rakodásban, amelynél az egyszerre emelt egy főre jutó súly rendszeresen meghaladja az 50 kg-ot. Kivételt képez a zsákos áruk leadása.

Next