Postaügyi Értesítő, 1965 (1-52. szám)
1965-01-23 / 4. szám
194. szám VII. 16. Példák az elszámolásra: A hatnapos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 4 órát dolgozik. Ezen kívül május hónapban még 202 órát teljesít. Tehát a tényleges munkában töltött órák száma 206 óra, ami a munkaszüneti nap 8 órájával együtt — bérelszámolás szempontjából — 214 órának felel meg. (Munkaidő meghatározása szempontjából a VII. 7. szerint 210 óra.) Tehergépjárművezető esetében az alapbért 210 órára kell számfejteni és ezen felül 4 órát pótlék nélküli alapórabérrel kell elszámolni. Személygépjárművezetőnél a munkaszüneti napon teljesített órákat a túlóraátalány szempontjából figyelmen kívül kell hagyni és az e napon teljesített órákra alapórabért kell elszámolni. A példa esetében tehát bérelszámolás szempontjából 210 órára számfejtett alapbéren felül 4 órát kell alapórabérrel elszámolni. b) A hatnapos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 12 órát dolgozik. Ezenkívül május hóban még 202 órát teljesít. A bérelszámolás szempontjából számításba jövő órák száma 202 + 8 + 12 — 222 óra. c) A hatnapos munkahéttel dolgozó gépjárművezető május 1-én 8 órát dolgozik. Ezenkívül május hónapban még 240 órát teljesít. A bérelszámolás szempontjából számításba vehető órák száma 240 + 8 + 8 — 256 óra. c) Pótlékok 15. A gépjárművezetőt az általa végzett és az alábbi pontokban felsorolt külön teljesítményekért alapbéren felül pótlék illeti meg. 16. a) Kéttengelyes pótkocsi vontatása esetén a gépjárművezetőnek óránként a havi alapbére 210-ed részének 20%-át, egytengelyes 0,5 tonnán felüli teherbírású teherautó utánfutó vontatása esetén pedig 10%-át kell pótlékként fizetni. Mindezt további pótkocsi és az előbbiekben meghatározott teherautó utánfutó vontatása esetén újabb 10%-os pótlékot kell fizetni. b) Rakfelület nélküli vontató esetén csak a második pótkocsi után fizethető az a) pontban megjelölt vontatási pótlék. Ez alól kivételt képez a 10 tonnánál nagyobb teherbírású trailer vontatása. c) Tehergépjárműnél alkalmazott egytengelyes utánfutó vontatását — ha a csövek, gerendák stb. általában hosszú tárgyak szállítása érdekében történik — kéttengelyes pótkocsinak kell tekinteni. d) A vontatási pótlék kiszámításánál csak az igazoltan vontatással töltött és a pótkocsival (utánfutóval) való várakozási időt lehet figyelembe venni. VII. 17. A vontatási pótlék kiszámításának alapját képező időt a menetlevélen az igénybe vevő postai vagy egyéb szervnek mindenkor igazolnia kell. Igazolás nélkül a pótkocsi vontatási és várakozási idejét bérszámfejtés szempontjából figyelembe venni nem lehet. 17. a) A vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben elrendelheti, hogy a gépjárművezető a várakozási idő alatt a következő munkákat végezze: rakodógépek (pl. önrakodó, forgórakodó, daru, hátsó emelőlap, hidraulikus ürítő és fejtőberendezés), gépek, műszerek, vetítőgép, agregátor stb. kezelése, továbbá különböző szerelési munkák végzése (autómentés), televízió-rádió szervizszolgálat, víz-, gázhálózati szerelés stb., levelek, csomagok gyűjtése, kézbesítése darabárus járatok önálló okmánykezelése; jegykezelés, mennyiségi és minőségi átadás-átvétel; anyagbeszerzési, figuránsi stb. teendők ellátása. VII. 18. A postai gépjárművezetők a felsoroltakon túlmenően még az alábbi munkák végzésére kötelezhetők: építési anyagoknak és szerszámoknak gépkocsira való fel- és lerakása, helyszíni anyagmozgatás, egyedül végezhető rakodási munkák legfeljebb 30 kg súlyhatárig; a forgalmi szolgálatban — az értékküldeményeket nem szállító járatoknál — hírlapkötegek, hírlap- és levélzsákok, valamint csomagok gépkocsiba történő ki- és berakása, azok átvétele, illetve átadása hivataloknál, nyomdáknál, árus- és lerakóhelyeken; a járatszolgálatban a biztonsági berendezések kezelése, rakományok őrzése, szállítmányok okmányainak kezelése, utak kereszteződésénél forgalomirányítás, őrzési feladatok ellátása, kisebb garázsokban garázsvezetői teendők ellátása stb. b) A vállalat igazgatója a dolgozó hozzájárulásával elrendelheti, hogy a gépjárművezetésen kívül önálló vagy besegítő rakodást is végezzen. Nem kell a dolgozó hozzájárulása — a 2,5 tonna raksúlynál nem nagyobb gépjárművön végzett rakodáshoz, — a 2,5 tonna raksúlynál nagyobb gépjárművön végzett rakodáshoz, szén, valamint zöldség, gyümölcs, tej, kenyér, baromfi és egyéb élelmiszerek szállítása esetén, továbbá — ha a gépjárművezetők rakodásban való részvételét a szakszervezettel egyetértésben a felügyeleti szerv rendeli el. c) Nem vehet részt általában a rendszeres rakodásban a gépjárművezető: — ömlesztett anyagok rendszeres fellapátolásában (tapadó anyagoknak a lerakásában sem), — fokozott balesetveszélyes anyagok rakodásában (pl. könnyen kézsérülést okozó hulladékvasak, lemezek stb.), — rendszeres távhordásban, ha az egyszerre emelt súly a 20 kg-ot meghaladja, soklépcsős távhordásban stb. (kivétel: csomagok stb. kézbesítése), a gépek, berendezések, általában olyan nehéz tárgyak kézi rakodásában, szállításában vagy olyan rakodásban, amelynél az egyszerre emelt egy főre jutó súly rendszeresen meghaladja az 50 kg-ot. Kivételt képez a zsákos áruk leadása.