Postaügyi Értesítő, 1970 (1-53. szám)

1970-01-15 / 1. szám

1. szám 23 POSTAÜGYI ÉRTESÍTŐ napra a gépjárművet elvonhatja. A műszaki szem­lével kapcsolatban felmerült kilométer és fuvaróra költsége a fuvarozót terheli. Ez csak akkor hárít­ható át a fuvaroztatóra, ha a szemlére térés alkal­mával a gépkocsit szállításra igénybe veszi. A mű­szaki szemle tervezett időpontját megelőzően 6 munkanappal a fuvaroztatóval közölni kell. A fuvaroztató kérésére és költségére a műszaki szemlére elvont gépkocsi pótlásáról a fuvarozó tar­talékállományából köteles gondoskodni. Ha erre „ lehetősége nincs, köteles a postaszerv a használat­ban levő gépkocsik , átmeneti átcsoportosításával biztosítani, hogy a forgalmi és műszaki szolgálat­ban fennakadás ne legyen. 5. A budapesti üzemekhez és hivatalokhoz — előállást km, és fuvaróra takarékossági okokból — kihelyezett gépkocsik meghibásodása esetén, javí­tó­ műhelybe térés, valamint a hó utolsó napján üzemanyag feltöltés végett az állandó telephelyre visszatérő gépkocsik költsége (km, fuvaróra) az igénybevevőt terheli. IV. FUVARTELJESÍTÉS 1. A szerződéssel lekötött (rendszeresített) és az esetenként igényelt gépjármű egy műszakos (210 órás) és több műszakos munkarend szerint vehető igénybe. A gépkocsivezető napi munkaideje — te­kintettel az előírt 9 óra napi pihenőidőre — 14 órá­nál több nem lehet. Kivételt képeznek az olyan közvetítő és autómozgóposta járatok, amelyeknél a váltásra nincs lehetőség, valamint az elemi ká­rok, hálózatsérülések, stb. elhárításában részt vevő gépjárművezetők. Ebben az esetben azonban, az aznapi szolgálati időn belül a tényleges gépkocsi­­vezetéssel eltöltött idő 12 óránál több nem lehet. 2. (1) A gépjárművezető 14 órán túli visszatar­tása esetén fuvaroztató a tarifális díjon felül a visszatartás minden órájáért 50 Ft visszatartási dí­jat köteles fizetni. * Visszatartási díj 30 perces időre nem érvényesít­hető, 30 percet meghaladó töredékóra 1 órának mi­nősül (2) A gépkocsivezető 14 órát meghaladó igény­­bevétele esetén a gépkocsi csak 10 óra (gépkocsi­­vezető napi pihenőidő, műszaki felkészülési és elő­­állási idő) elteltével állhat elő, függetlenül a szer­ződésben kikötött előállási időtől. E késedelem miatt fuvarozóval szemben semmiféle igény nem érvényesíthető. 3. (1) Több műszakos munkarendben, a váltás helyében és időpontjában a szerződésben meg kell állapodni. Ha a váltás az igénybevevő oldaláról fennálló okból — a gépkocsi távolléte miatt — az­­előírt helyen és időben nem történhet meg, a vál­tásig eltelt időre a váltó gépkocsivezető 25%-kal növelt bérét fuvarozó felszámíthatja. (2) Ha a váltás a fuvarozó oldalról előálló okból nem történhet meg az előírt helyen és időben (vál­tó gépkocsivezető­ hiánya, gépkocsi-meghibásodás miatt a gépkocsi nem tér vissza a váltás helyére,­­ stb.) visszatartási díj nem számítható fel és az emiatt esetleges másnapi előállás eltolódása kése­delmes előállásnak minősül. 4. Váltó gépkocsivezetővel végzett fuvarozás egy fuvarteljesítménynek számít. Egy fuvar telje­sítménynek kell tekinteni a fuvart akkor is, ha a gépjármű meghibásodása, vagy egyéb fuvarozói intézkedések folytán másik gépjárművel folytat­ják, m még abban az esetben is, ha ehhez más menet­levelet használnak. A két menetlevélen egymásra kölcsönösen hivatkozni kell. 5. (I) A szerződésben lekötött (rendszeresített) gépjármű előállításának akadályoztatása esetén, helyette — a tartalékállományból — lehetőleg azo­nos típusú gépjárművet kell biztosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor a célnak megfelelő más, üzemképes gépjármű biztosításáról kell gondos­kodni. A helyettesítő gépjárművet a fuvaroztató köteles elfogadni, ha az a célnak megfelelő. A cél­nak megfelelő gépkocsi visszautasítása esetén fu­varozóval szemben semmiféle igény nem érvénye­síthető. (2) Ha a rendszeresített gépkocsi helyett fuva­rozó átmenetileg alacsonyabb, vagy magasabb tari­fájú gépjárművet állít ki, az átmeneti időre a szer­ződéses gépkocsi díjait számíthatja fel. Az átme­neti idő legfeljebb 15 nap lehet. Ennél hosszabb idejű akadályoztatás esetén a szerződést mó­dosíta­ni kell. 6. (1) Ha a fuvarozó a gépjárművet a szerződés­ben megállapított időponthoz képest késedelmesen állítja ki; fuvaroztató a késedelem minden órájáért 50 Ft késedelmi díjat érvényesíthet. Késedelmi díj 30 perces késésre nem érvényesíthető, 30 percet meghaladó töredékóra órának minősül. Amennyi­ben a késedelem a 4 órát meghaladta, fuvaroztató a felhasználástól elállhat. Ez a körülmény olyan­nak minősül, mintha a gépkocsit a fuvarozó ki sem állította volna. (2) Ha a fuvarozó a rendszeresített gépjárművet, illetőleg akadályoztatás esetén helyette célnak megfelelő másik gépjárművet nem állítja ki, köte­les a bérleti díj arányos részének 120%-át a II. fejezet 4. pontjában foglalt esetekben pedig a bér­leti díj arányos részét, fuvaroztató kezdeménye­zésére visszatéríteni. (3) Fuvarozó köteles a 6. pont (1) és (2) bekez­désben foglalt, valamint egyéb szerződéses kötele­zettségének megszegéséből eredő, igazolt kárt fu­varoztatónak megtéríteni. Kártérítésként csak ki­zárólag fuvaroztató szerződésszegésére visszave­zethető és tételesen bizonyított kárösszeg érvénye­síthető. Mentesül a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a teljesítés érdekében a tőle elvárható gon­dossággal járt el. 7. Fuvarozás közben üzemképtelenné vált gép­kocsit fuvarozó köteles a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül üzemképes állapotba hozni, vagy üzemképes gépkocsival pótolni. Ha erre lehe­tőség nincs a fuvaroztató postaszerv köteles a ren­delkezésre álló gépkocsik átmeneti átcsoportosítá­sával vagy AKÖV gépkocsi igénybevételével a

Next