Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-05 / 54. szám

© MMLONtsNÍVÉSZEI * (Föld, erdő, isten. Szabó Lőrinc versei.) (Kner Izidor kiadása, Gyoma, 1922.) Az utak vis­­­szafelé vezetnek. A líra, amely 1914-ben végleg elvesztette magát s 1916-tól az összeomlás és kozmikus katasztrófák árnyékában zokogott, las­­san-lassan megint észreveszi a jelenségvilág bol­dog csodáit. Volt idő, mikor — különösen Német­országban — a lírikusok harsány prófétái voltak egy eljövendő Megváltónak, mikor az uj líra min­den eszmei, művészi, sőt társadalmi feladat meg­oldását magának arrogálta. Ezek az idők elmúltak. Szabó Lőrinc, aki ma Magyarország nagyon ke­vés számú fiataljai közé tartozik, újra fölfedezte a földet, az erdőt és az istent. Mert bár igaz, hogy a roppant kérdésekből, amelyek Európát nyolc esztendő óta forró­ hideg lázban tartják, egyetlen egy sem oldódott meg, egyetlen eredményt mégis elértünk: a valóságot, a kisigényű, de biztos rea­litást újból értékelni tudjuk. Szabó Lőrinc hosszan­­ és elmélyedve tanulmányozta a nagy angol vik­toriánus költőket s Keats és Shelley formaimádata­­ különös, fanyar zamatot ad egyszerű, elcsodálkozó­­ verseinek. Nem akar sokat — minek is? — hi­szen minden volt már egyszer s e földön olyan kicsinyek és kevesek vagyunk, hogy csak egyet­len mozdulat van, amely a háború és forradalmak u­tán élő fiatal költőt reprezentálhatja — az alázat. (Szó.) * (Alszeghy Zsolt:­­Magyar lírikusok.) (Pallas­­kiadás 1921.) Ma már alig emlékszik valaki is Justh Zsigmondra, aki elsőnek alkalmazta az lessay-­ben a történelmi módszert s — különösen Paul Bourgetről írott tanulmányában — az analí­zist. A korán elhunyt fiatal író után sok eszten­dővel Szabó Dezső a Nyugatban megjelent tanul­mányaiban széles erudiciójával uj lendületet adott az egyre laposabbá váló essay-irodalomnak. Most jelszeghy Zsolt adta ki Magyar lírikusok című­ kötetét, amelyben Vörösmarty J­, Komjáthyt, Har­­­sányit és Adyt igyekszik az idő perspektívájába lállítva, mint a kor szükségszerűen fellépő repre­zentánsait megmagyarázni. Vele szemben azonban éppen az elviselhetetlenségig alkalmazott történelmi­­­ módszer miatt szigorúbb mértéket kell alkalmaz­nunk. Ha Alszeghy irodalomszociológiát akarna­k adni, az alapokat, amelyekre épít (faji sajátságok, szubjektív történelmi szempontok stb.), még ak­kor is jobban meg kellett volna válogatnia; ő­t azonban értékel is s éppen ez az értékelés nem­­ függ össze a legkevésbé sem az egyes költők tör­ténelmi adottságaival. Különösen érezhető egy önálló, normatív esztétika hiánya az Adyról és Harsányiról szóló tanulmányokban. A Vörös­­marty-essay finommtvű analízist nyújtana, ha a­­ szerző nem szcenírozná oly túlzottan különben igen tiszteletreméltó tudását. A magyar essay­­i irodalom oly szegény, hogy e kevéssé sikerült, de tagadhatatlanul nagystílűre tervezett munkát is ürömmel kell fogadnunk. (Szó.) szi­mAz mm mme (*) A pozsonyi magyar színház­­ heti mű­­­sora: Szombaton: K­onthy Hanna fölléptével „Csárdás­királynő", operett. Vasárnap: K­onthy Hanna fölléptével „Nebánts­­virág“, operett.• (*) Eddy Polo hat hétre Prágába szerződött.­­Eddy Polo, a híres amerikai m­oziszínész, aki je­lenleg Prágában tartózkodik, szerződést kötött egy itteni filmvállalattal hatheti szereplésre. (*) Kinevezés a budapesti Zeneakadémián. A magyar közoktatásügyi miniszter Förster Feren­­cet, Kruyswik Waltert, Mossham­mer Ottót, Bo­­m­agnoli Ferencet, Trebuss Pált és Wieschendorff Henriket, az Országos M. Kir. Zeneművészeti Fő­iskola tiszteletdíjas tanárait, ugyanez intézethez­­ rendkívüli tanárokká kinevezte. (*) Szeptemberben megnyílik a budapesti Fő­városi Operettszinház. Budapestről jelentik: A Fővárosi Operettszinház régóta húzódó ügye ma végre eldőlt: a belügyminiszter megadta az új színház játszási engedélyét. Az engedély foly­tán a Fővárosi Operettszínház, a nagymező­ utcai orfeum helyén, már szeptemberben megkezdheti működését. A színház vezetősége ambícióval lát hozzá a munkához, elsőrendű társulatot szerve­zett, amely Kosáry Emm­yvel és Király Ernővel az élén játssza el az első újdonságot: Butykay Ákos operettjét. (*) Az olasz király ajándéka, Az olasz király a moncalieri, milánói, génuai, velencei, florenci és nápolyi királyi várak bútorzatát és műkincseit s a velencei királyi palota 4000 kötetes könyvtá­rát az államnak ajándékozta. (*) 700 ezer dinár szubvenciót kap az eszéki szerb színház. Eszékről jelentik: A város lakos­sága a szerb színtársulat előadásait olyannyira nem látogatja, hogy a deficit több százezer di­nárra rúgott. A belgrádi közoktatásügyi miniszter a színtársulat részére ez évre 700 ezer dinár szubvenciót utalt ki. (") Országos művészi fényképkiállítás. A foto­gráfia százéves jubileumát országos művészi fényképkiállítás keretében ünnepli meg a Magyar Amatőrfén­yképezők Országos Szövetsége. A ki­állítás szeptemberben nyílik m­eg Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. SPORT Úszás. 0 Cseh-Szlovákia 1922. évi úszóbajnokságai augusztus 5-én és 6-án kerülnek eldöntésre Prá­gában a Moldva-folyón (zárt helyen). A mellúszó számokban Piovatty Bar Kochba Brünn, Kramár CPK és Brulia Slavia a legjobbak, a gyorsúszó számokban Balázs, Piovatty, Bar Kochba Brünn, Tomasek Spárta indulnak legtöbb eséllyel, a hos­­­szútávú versenyek biztos győztese Piovatty lesz K­rasek előtt. A hölgyszámokban érdekes küzde­lem várható Fenki k. a. Slavia, Chaloupková k. a. Spárta, Mejzliková k. a. Vysehrad és Dvazková k. a. Spárta között. 0 A Spárta—CPK vizipóló-mérkőzést nagy fö­lénnyel 6:1 arányban a Spárta nyerte. A bajnoki mérkőzés helyett barátságost játszottak, mivel a szövetségi bíró Pilsenből nem érkezett meg. 0 Anglia egy angol mártföldes úszóbajnokságát a védő J. G. Hatfield nyerte, 26:46..8-es idővel, míg a múlt évben ugyancsak ő 24:48.8-es időt ért el. Második E. P. Peter (Penguin SC) 27:22, har­madik B. J. Milliós (Jersey SC) 30:10-es idővel. (­ Uj 220 yardos hölgyúszó világrekord. A Met­ropolitan hölgyúszó-bajnokságot 220 yardon Miss Helen Wainwight (New­ York Womens Sch­vim­­ming Association) nyerte 2:41.2-es idővel. () Három új francia úszó rekord. A Strassburg­­ban megtartott francia úszóbajnokságokban a kö­vetkező három új rekordot állították fel: 1500 m Lanois (SN Strassbourg) g5:38 (régi rekord 25:48). 100 m hölgy hátúszás: Mae Alice Stoffel (Colmar) 1:44 (régi rekord 1:48.4). 200 m hölgy mellúszás: Mi­le Alice Stoffel 3:45 (régi rekord 3:54.4). 0 A Wasserbreunde, az FTC legyőzője Svédor­szágban túrázik augusztus elején. Érdeklődésre tarthatnak számot eredményeik, mert a svédek tavaly az eddig verhetetlennek hitt angol vizi­­pólóbajnok csapatot, a Hyde Seal SC-ot is meg­verték.­­) A MAFC Erdélyben fog vendégszerepelni augusztus 11—13-án és pedig Marosvásárhelyen és Szovátán. A Műegyetemek ezzel folytatják az elcsatolt területekkel Pozsonyban már felvett érintkezést és az erdélyi sportkörök Szentgróthy László, a régi kiváló magyar sprintbajnok veze­tésével minden előkészületet megtesznek méltó fogadtatásukra. 0 A Béga-bajnokság, A temesvári Béga-baj­­nokság a Kinizsi rendezésében vasárnap délután került eldöntésre 6 kilométeres távon. A verseny eredménye: Egyéni verseny: 1. Bergesz (Glória CFR) 56 p 2 mp. 2. Patai (Kinizsi), 3. Kondo­­rossy (Glória CFR). — Csapatverseny: 1. Kinizsi 28 pont. 2. Glória CFR 32 pont. 3. TMTE 82 pont. () Keresztes (h­usiparos), a könnyű­súl­y egyik bajnokaspiránsa és Ritter (Husiparos), a nagy középsúly kitűnő versenyzője, betegek és ennek folytán indulásukra nem lehet számítani­.­­­ Az Ungvári Atlétikai Club (UAC) folyó évi augusztus hó 13-án, vasárnap, délután 3 órai kezdettel,­­Ungváron, saját Széchényi-ligeti sport­telepén szabadtéri országos birkozóversenyt ren­dez, melyre Szlovenszkó és Ruszinskó sportegy­letének amatőr birkozóit tisztelettel meghívja az UAC birkózó szakosztálya. Feltételek: A verseny hat súlycsoportban lesz lebonyolítva. 1. Légsúly 58 kg-is. 2. Pehelysúly 58—64 kg-ig. 3. Könnyű­­­súly 64—70 kg-ig. 4. Középsúly A­ csoport 70— 76 kilogramig. 5. Középsúly B­ csoport 76—82 ki­­­logramig. 6. Nehézsúly 82 kilogramon felüli. Díjazás: Minden súlycsoport győztese nagy ezüst-, második helyezettje kis ezüst-, harmadik helyezettje nagy bronzplakettet kap. A versenyen csak am­atőr birkózók vehetnek részt, amennyiben valamely egyletnek a tagjai. A ren­dező egyesület indokolás nélkül bármely neve­zést visszautasíthat. Nevezési díj személyenként 10 korona. A nevezések a nevezési díjakkal mel­lékelve Markó Bertalan szakosztályvezető cí­mére: Ungvár, Törvényszék, Rákóczi­ utca 52 sz. alá küldendők 1922 augusztus hó 10-ének délután 6 órájáig. A verseny a Nemzetközi Birkózó Szö­vetség szabályai szerint bonyolíttatik le. Kedve­zőtlen idő esetén a verseny a Kaszinó nagytér - termében lesz megtartva. Kerékpár: 0 A prágai Stadion csütörtök esti kerékpárver­senyei nagyszámú közönség jelenlétében folyt­­ le. A nap főszámát a 60 km-es Nettelbeck—Stell­­brinck kihívási meccs képezte, amelyet három fu­tamban bonyolítottak le. A 15 km-es futamban Stellbrinck győztt 13:13-es idővel, a 20 km-esben Nettelbeck győzött 16:03.3-es idővel, mig a 25 km-es futamot is Nettelbeck nyerte 16:58-es re­kordidő alatt s így a kihivási meccs győztese Nettelbeck lett. Wienerall motorvezetőnek nagy része van Nettelbeck győzelmében. A 30 km-es motorvezetéses versenyt Hahn nyerte 23:29.8-es idővel Schwaab és Prada előtt. A motorvezetők 10 km-es hendikep­jében Vestruba győzött 6:47.8 mp-es idővel (96 kilométeres óránkénti sebesség) Barthel és Schulz előtt. Barthel 150 m és Schulz 180 m előnyt kaptak Vestrubától. Az amatőrök és hivatásos versenyzők nagy egy angol mértföldes hendikepjét Prochazka nyerte 2:02.2-es idővel. () Leon Meredich, a kitűnő angol hosszútávú kerékpáros, az angol 50 mértföldes rekordot mo­torvezető nélkül 2 óra 32-re javította meg. A régi rekordot 1909-ben Harry Green állította fel 2 óra 32 p 30 mp-es idővel.­­) Kerékpárverseny Miskolcon. Vasárnap ren­dezte a MKASE kerékpárversenyét a miskolc­­harsányi országúton 50 km-en. 1. Pusztay I. MKASE 1 ó. 42 p 2. Burró MKASE. 3. Kulik MMTE. — 23 km ifj.: 1. Pusztay 11. MKASE 1 ó. 3 p. 2. Gutmann MMTE. Birkózás: 0 Magyarország birkozóbajnokságai f. hó 5-én és 6-án fognak lefolyni a Postások pályáján (I.Ó- verseny-tér), amelyen egyenesen erre az alka­lomra óriási méretű dobogót építenek, hogy a küzdelmeket a legtávolabb eső néző is jól lát­hassa. A késő esti órákba benyúló versenyt 1000 gyertyafényű­ ívlámpák és reflektorok fénye mel­lett a legteljesebb mértékben lehet végigélvezni. A bajnokságra természetesen csak a legkiválóbb birkózók neveztek, összesen 79-en. Ezek közül a legismertebbek: Radvány, Fehér, Zólyomi, Ke­resztes, Matúra, Meiszter, Miskey, Ruzicska, Varga Béla dr. stb., akiknek magas nívójú küz­delme bizonyára mindenkit ki fog elégíteni. A fővárosi „nagy ágyuk" mellett indulnak a vidéki bajnokok is, akik közül ifj. Nagy Sándor (Cegléd), Száraz József, Elek Endre, Cser, Verebélyi stb. nemcsak a helyezésekért, de az egyéni győzel­mekért is veszélyes ellenfelek lesznek. Szombat, augusztus 5. Lawn-Teimis. Marathon sportáruház. Pozsony, Schneeveiss­utca 6. szám. Ajánlunk csakis elsőrangú sportcik­keket, úgymint: Slazenger „Hard court" tennisz­­labdát ízt. Ke 350—, Semperit „Champion Re­guládon" tenniszlabdát tzt. Ke 200.—. Szállítunk angol és német rakett­ek­et, chrom- és gummital­­pas temi­szcipőket és minden egyéb sportcikket. — Vidékre való szétküldés. MOZQAZMSi­G A prágai mintavásár és Oroszország. Irta: Zizka Ferenc dr., a prágai mintavásár aligazgatója. Az osztrák-magyar monarkia fölbomlása után az újonnan alapított cseh-szlovák köz­társaság különös helyzetben volt. Gazdag iparának legnagyobb piaca — a köztársaság a volt monarkia iparának 80 százalékát vette át — a többi dunai államban volt. Ezek az országok egy éjjelen át külfölddé váltak és a köztársaságtól vámsorompókkal elzárkóz­tak. Az új államnak tehát piacot kellett sze­reznie ipara számára, még­pedig olyant, ami­lyen a régi dunai államok idejében volt és újabbat is. Emellett figyelembe kell venni, hogy Bécs volt a monarkia kereskedelmi kö­zéppontja s ilyképpen a cseh-szlovák iparnak is közvetve székhelye. A köztársaság tehát előbb ettől a függőségtől akart szabadulni. Mindezek az okok arra vezettek, hogy Kö­­zépeurópának új középponti piacot teremt­senek a köztársaságban és így keletkezett a prágai mintavásár, melyet évente kétszer, ta­vasszal meg ősszel szoktak megtartani. Az első mintavásár 1920 szeptemberében volt és nem várt eredménnyel záródott. A második mintavásárt 1921 márciusában, a harmadikat 1921 szeptemberben, a negyediket 1922 már­ciusban tartották meg, az ötödik pedig most szeptember 3—10-ike közt lesz-A prágai mintavásárra az egész világ ke­reskedői ellátogatnak és milliárdokat kitevő forgalmat érnek el- Sajnos, az eddigi állapo­tok miatt lehetetlen volt, hogy az orosz ke­reskedők is — kevés kivételt nem tekintve — részt vegyenek a prágai mintavásáron. Ma azonban, úgy látszik, enyhült a nehéz hely­zet és az idei őszi vásárra már nagyobb szám­ban meg fognak jelenni az orosz kereskedők is. Szívesen látjuk őket és rajta leszünk, hogy prágai tartózkodásukat üzleti szempontból megkönnyítsük és egyéb tekintetben is kel­lemessé tegyük. Ámde az orosz kereskedők­kel szemben egyik-másik olyan kérdés is fel­vetődik, melyre még nem tudunk felelni- Vár­jon az orosz kereskedő valóban fog-e tudni üzleteket kötni Prágában? Mert vásárló kedve az lesz, de m­i­v­e­l fog fizetni? Mily­en pénzzel? Vagy készpénz helyett nyersanya­­­got szállít majd? És hogy volna lehetséges az­­ ilyen üzleteket közmegelégedésre lebonyo­­­­lítani? Mindezek a kérdések igen jelentősek, úgy , hogy a pesszimista azt a következtetést­­ vonná le belőle, hogy az orosz kereskedők­­ részvételének csak elméleti és informatív jellege lesz. De mindnyájan rossz kereske­dők volnánk, ha az ilyen pesszimista nézet­tel megelégednénk. Hiszen úgy a mi, mint az orosz üzleti világ kötelessége, hogy megta­láljuk azokat a legjárhatóbb utakat, amelye­ken államaink kereskedelme kölcsönösen le­bonyolítható lenne. Nem volna-e lehetséges, hogy a cseh-szlovák szállítók és az orosz kereskedők üzleti szerződést kössenek. Együtt vinnék ki az árut Oroszországba, kö­­­­zös kísérettel; ott az orosz kereskedő el­­­­adná az árut és nyersanyagot szerezne be a­­ cseh-szlovák szállító részére. Egy ilyen vál­­­­lalkozás nyereségét az alkalmi üzlettársak­­ bizonyos kulcs szerint felosztanák maguk­­ közt. Itt­ azonban új kérdés adódik: Ki sza­vatol e megállapodások pontos teljesítésé­ért? A fennálló kereskedelmi megegyezés­ben nincs olyan határozmány, amely az itt jelzetthez hasonló megállapodások keresz­tülvitelét biztosítaná. Tanácsos volna a prá­gai mintavásár alkalmával az orosz és cseh kereskedőket ankétra egybehívni, hogy ezekhez a kérdésekhez hozzászóljanak. Prá­ga amúgy is a nemzetközi ankétok városává lett. Maga a mintavásár is már a tavaszi ki­állítás alkalmával rendezett egy jugoszláv ke­reskedelmi ankétot és az őszi vásárra román kereskedelmi ankétot vettek tervbe. Néze­tem szerint az orosz kereskedőket az őszi vásár alkalmával meg kellene kérdezni, hogy­­ miképp tartják realizálhatónak a két állam­­ között lebonyolítandó üzleteket. A prágai mintavásár a legnagyobb érdeklődéssel ei­­­iseltetik ezzel a kérdéssel szemben és há­lásan venné, ha az orosz érdekeltek a tárgy­hoz való bizonyára értékes hozzászólásuk­kal felkeresnék a vásárvezetőséget — A szlovenszkói papíripar válságos hely­zete. A szlovenszkói papírgyáraknak nemrég közzétett mérlegei rávilágítanak arra a sú­lyos válságra, amelybe ez a nemrég még vi­rágzó iparág jutott. Az utóbbi időben két nagy papírrészvénytársaság, a rózsahegyi és a hermaneczi, volt kénytelen pénzügyei ren­dezése végett idegen tőkét segítségül hívni. Egy másik nagy papírgyár hasonló nehézsé­gekkel küzdött, sikerült azonban a szanálást a társaság kebelében keresztülvinni. A vál­ság okairól a „Slovakische Finanzwelt" a következőket írja: A szlovenszkói papíripar válsága a cseh korona zürichi emelkedésével szerves összefüggésben van. A kivitel telje­sen megszűnt és a papírgyárak kizáróan a belföldi fogyasztás számára dolgoznak, ami annyit jelent, hogy a termelés egytizedére csökkent. A kisebb gyárak már régen meg­szüntették üzemüket, a nagy gyárak pedig teljesítőképességüknek csak jelentéktelen há­nyadával dolgoznak. Hogy példát említsünk, az Első Magyar Papíripar r. t. koncertjéhez tartozó nagyszlabosi papírgyár a múlt év­ben még 8—8 és fél vagont gyártott napon­ként, amelyből legfeljebb egy vagont helye­zett el a belföldön, 7,7 és fél vagont pedig Magyarországba, a Balkánra és a nyugati államokba exportált. Ez év eleje óta a kivi­tel rohamosan csökkent, a legutóbbi három hónapban pedig egy kiló papírt sem vittek ki. A papíripar a valuta nagy állása miatt tel­jesen elvesztette versenyképességét. Az északi és a német papíripar teljesen kiszorí­totta korábbi piacairól. Ennek következtében a gyár erősen redukált üzemmel dolgozik és csupán egy vagont termel naponta a belföldi fogyasztás céljaira. A 2000 munkás közül 1800 munka nélkül v­an, illetve a munkások turnusonként dolgoznak. A többi papírgyár­ban hasonló a helyzet. Valamivel jobban van­nak foglalkoztatva azok az üzemek, amelyek cellulózét is gyártanak, mert ezt a félgyárt­mányt a külföldi, főképpen a németországi papírgyáraknál még jól el tudják helyezni. A szlovenszkói fogyasztás nem kielégítő, ami­nek az az oka, hogy az állami nyomtatvá­nyok kizáróan csehországi nyomdákban ké­szülnek, amelyek viszont csehországi gyárak­ban fedezik papírszükségletüket. Az árak ez­­idő szerint nagyjában stabilak és a múlt évi­ekkel szemben 25—60 százalékkal estek. — Helyreigazítás: „A ruszinszkói birtokosok követelik a földreform megváltoztatását" cím alatt július hó 20-iki számunkban megjelent köz­leményünkben, az annak idején rendelkezésünkre állott hírforrás alapján, megemlékeztünk arról, hogy Virányi Sándor dr. és Plotényi Ferdinánd indítványára a Ruszinszkói Földbirtokosok Orszá­gos Szövetsége a földreform ügyében memoran­dummal fog a kormányhoz fordulni. Az érintett közlemény idevonatkozó részének helyreigazítása céljából szükségesnek véljük annak megállapítá­sát, hogy a ruszinszkói földbirtokosok július 17-én Ungváron tartott gyűlésén ezt az indítványt nem Virányi Sándor dr. és Plotényi Ferdinánd ter­jesztették elő. 9

Next