Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-28 / 98. szám
— (Buday képviselő Szlovenszkó legújabbérelméről). A „Slovák" tegnapi számában Buday képviselő a cseh-szlovák-jugoszláv sör- és borkivitelre vonatkozó kereskedelmi szerződéssel foglalkozik s azt írja, hogy a prágai centralista körök ennél a szerződésnél nem voltak tekintettel, a szlovenszkói bortermelőkre. semmi Ebből , eljárásukból is nyilvánvaló, hogy a cseh-szlovák viszony nemcsak vallási, nemzeti, de égetően gazdasági kérdés is s a mindennapi kenyér idekében is követelnie kell Szlovenszkó lakosságának az autonómiáját. — (Negyvenezer magyar él Aradon). Aradról jelentik: Most tették közzé a népszámlálás redményét. Eszerint Aradnak 63.160 lakosa van, mely nemzetiség szerint így tagozódik: magyar 9.399, román 12.496, német 3012, zsidó 5306, egyéb 2304. Aradon összesen 5710 ház vann. — (Esküdtszéki tárgyalások Rimaszombatban). A rimaszombati törvényszéknél október L-én kezdődnek az esküdtszéki tárgyalások. Edug az ügy tárgyalását tűzték ki. (Október 3-án tárgyalják a Rathenau-pört.) Berlinből jelentik: A birodalmi törvényszék előtt október 3-án kezdik meg a Rathenau-per főtárgyalását. — (Hatvanezer korona egy ruha Budapesten). Budapestről jelentik: A korona alacsony nívón való időleges megszilárdulása minden vonalon drágulást idézett elő. Különösen érezhető a drágság a ruha, cipő és fehérneműeknek Jobb szabóüzletekben egy felöltő ára harminc-hatvanzer korona között van. A kész ruha árai tizenhatezer koronánál kezdődik, de ennek szövete oly silány, hogy csaknem hasznavehetetlen. Jobb öny ára hatvanezer korona. Frakkot nem lehet százezer koronán alul csináltatni. A cipő is óriási módon megdrágult. Egész férficipő nyolciizenhatezer koronába kerül. A fehérnemű ára is elszökött. Egy ing háromezer-hatezer korona, míg a harisnyáért hatszáz-kétezernégyszáz koronát kell fizetni. Selyem nyakkendő négyezer korona. — (Szüreti mulatság Léván). A lévai asztalos, lakatos és bádogos ipartársulat szeptember ;0-án fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából műsorral és tánccal egybekötött szüreti mulatságot rendez, amely jövedelmének egy részét a lévai közkórház javára fordítják. A műsor keretében bemutatásra kerül a „Falu rossza“. S1IRVÁ2 mm lEn FI-FL (Operett 3 felvonás van. Szövegét írták: Willemitz és Sollar, zenéjét szerzette: Henry Christine. Fordította: iéhai Jenő. A kassai magyar színiszezon első operett-bemutatója.) Az a sarjuhajtás, melyet Offenbach tenyésztett ki a komikus operából, két rokon, de mégis egészen más izü gyümölcsöt termett: a bécsi és párisi operettet. A germán és a gall szellem fejeződik ki a két válfajban, ott a szentimentális szerelmi romantikum, fölnyitva kedélyes, vagy drasztikus kacagtató elemmel, itt a — párisi vígjátékból ismert — pőre, érzéki szerelem kultusza, megaranyozva a francia esprit aranyporával. A mi színpadjainkon természetesen a bécsi operett az uralkodó csillagzat, hiszen a pesti operett csak egy alfaja a bécsinek. IJnottá variált, sablonos szövegkönyvek, melyekben a lelemény a részletekben merül ki, lágy, szentimentális muzsika, mely fölött a modern zenei harmonika vívmányai nyomtalanul haladtak túl. Szinte felüdat az operettipar ezen remékei közben egy-egy párisi operett, melynek finomsága, szellemessége szövegben és zenében valami újat, valami szokatlant nyújt. A Fi-Fi vérbeli francia operett. Fi-Fi nem valami lenge nőcskének a neve, óh nem, a kacér név alatt a görögök legnagyobb klasszikus szobrásza búvik meg. Egy kissé talán profanizáló a nagy Pheidiászt Fi-Finek hívni ma, — ki törődik vele! Fő a pajzánság, fő az éle, az érzéki szerelem gyönyöreinek magukértvalósága. A klasszikus miliőben se várjon senki valami emelkedett, embert nemesítő vonást. Ha az offenbachi operettnek szabad volt a görög mithoszt profanálni, mert ne lehetne a Periklész nagy idejének fonákját is áttranszponálni a jelenbe, és Párisba. Fidiásznál (Vágó A.) Periklész megrendel egy szoborcsonorozatot. A téma: ,,A hűség és a szerelem megalapítják a családi boldogságot." A téma nehéz, még nehezebb modellt találni hozzá a párisi erkölcsű Athénban. Végre megtalálja a nagy mester a legméltóbb Hölgyet a hűség alakitójára Aszpáziában (Budai .1.), egy kivert masamódleányban, pedig a felesége (Nagy Anci) direkt arra termett az erkölcsössége és szépsége által De persze, a feleség szépségét a férj nem látja meg soha, csak akkor, mikor az erkölcse elbukik s mikor a szobrászszemmel néző férj elölt egy kéjlázban eltöltött éjszaka után szinte beleolvad a szerelem megtestesitöjébe. Ezt a szobrász öreg szolgája Maximusz (Maxi) (Sarkady Aladár) kerítette a modellnek, tulajdonképpen azonban egy hivatásos nőcsábász, Xilanderosz herceg (Teleky S.), akinek életében Madame Phidiász a századik elcsábított tisztességes asszony. Aszpázia Periklész felesége lesz, de a toalettszámlákat felerészben a barátja, Fi-Fi fizeti s így alapítja meg a hűség és szerelem a családi boldogságot. Nem is egyet, de kettőt. Hát ez bizony nem valami épületes történet, de meg kell adni, hogy a malacság rendkívül szellemes. Nemcsak a szövegrész, mely hemzseg a jobbnál-jobb ötlettől, szójátéktól, groteszk anachronizmustól, de a zene is, mely nem kapaszkodik operai ambíciók után, de minden izében, minden apró mínuszában aláfesti a cselekvényt, sokszor egy-egy mozdulatot is. A szöveg végtől - végig rímes versben van írva. Csak a fordító: Heltai nyelvművészete képes arra, hogy a darabnak ezt a nehézségét legyőzze. Nincs erőltetettség benne egy szemernyi, a francia szellemű magyar chansonok nagymestere valódi remeket produkált ebben a fordításban. A pesti jassz-szólások úgy beleilleszkednek a kötött versformába, mintha nem beléjefűzött színes üveggyöngyök lennének, hanem benne fogant szerves részek. A darab sikerét a szellemességen, a finom pikantérián — ami a mai színházi publikumnak íőcsemegéje —, a szokatlan operettien kívül a pazar kiállítás, a ragyogó toalettek s a hibátlan előadás is biztosították. Ebben Faragó igazgató már régen mesternek bizonyult s most még segítőtársa is akadt Sarkady Aladárban. Neki köszönhető, hogy a darab egyetlen finom nüánsza sem veszett el. Ő maga az öreg szolga szerepében kabinetalakítást nyújtott s azt hiszem, nem lehetett panasza a kassai operettensembléra sem, mert minden szereplő igyekezett a legjobbat nyújtani. (—y) (*) A prágai német színház műsora: Csütörtök: Madame Sans Géné, Kramer és Katié Dorsch fellépte. Péntek: Figaró házassága. Szombat: Kiki, premier. Vasárnap délután: A hermelines nő. Vasárnap este: Bajadér. « (*) A német kisszínpad műsora. Péntek: A tüzek, Käthe Dorsch fellépte. Szombat: Nincs elvámolni valója? Vasárnap: Nincs elvámolni valója? * (■) A kassai magyar színház e heti műsora: Csütörtök: Eiíi. Péntek: Fifi. Szombat: Bob herceg, Fedák Sári fellépte. Vasárnap délután: Leányvásár. Vasárnap este: Falu rossza, Fedák Sári fellépte. (*) Rita Saccheto Prágában. A filmekről jól ismert táncművésznő: Rita Saccheto október elsején kezdi meg a prágai Alhambrában egy hónapos vendégjátékát. (*) Gábriel Schillings Flucht. (A prágai német színház tegnapi előadása.) Az ember, akinek mindenféleképpen tönkre kell mennie . . . Nem a tények kikerülhetetlen, kényszerítő tragikuma kergeti Gábriel Schillinget a pusztulásba; szenvedései és elbukása önnön sorsába vágyat, beágyazva — el kell vesznie, mert az, aki.vannak Sorstragédia a Gábriel Schilling tragédiája, mindenestre nem a szó görög, de inkább strindbergi értelmében. A művész nem lehet ember és művész egyszerre s ha a tudatos célkitűzések a művészet felé sodorják, saját adottságai pedig a realitások sis-vér életét teszik előtte mindenek felett kívánatossá — fel kell őrlődnie, el kell pusztulnia menthetetlenül. A Gabriel Schillings Flucht Kauptmann ama munkái közé tartozik, ahol egészen világosan látható az a fejlődés, amelyet Ibsen óta a drámairodalomban jelentett. Az embernek nem társadalmi, de pszichikai meghatározottsága, a történések bizonyos osztályfelettisége kitűnően megállapítható, ha a Gabriel Schirlinget egybevetjük például a Rosmersholmmal. Friedrich Hölzlin nagyon biztosan interpretálta a festőt, meleg és Urai volt. Ottó Wanka Maurekt tanárja is jól alkalmazkodott a darab realista lélektanához. Sorah Rainer az orosz kisasszony szerepében nagyon figyelemreméltó jelenség volt, Medelsky asszony, mint mindig, most is szuverén biztonsággal adta nagy művészetét. (*) Harc Budapesten, a Vörös talár körül. Budapesti tudósítónk jelenti: Egyes keresztény lapok tiltakoznak az ellen, hogy a Nemzeti Színház a Vörös talárt most felújítsa. Szélsőséges iránydrámának mondják, amely merényletszerűen, durván támadja a polgári igazságszolgáltatást. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója tegnap nyilatkozott újságírók előtt a darabról. Csodálkozással látja az ellenőrzést bizonyos részről s megjegyzi, hogy a huszonkét esztendős darab a világon mindenütt szerepel. A párisi Comedie Francaiss is tizenkét éve tartja műsorán. Részletesen és idézetekkel bizonyítja, hogy a darabnak nincsen destruktív iránya A csütörtöki előadást Vass népjóléti miniszter meg nézis megállapítja, hogy a darab nemzeti keresztény szempontból vajjon kifogásolható-e? (*) Kálmán Imre Bajadérja Bukarestben. A bukaresti Carol cél Mare-színház legközelebb előadja Kálmán Imre: Bajadér című operettjét. A vezető női szerepben mint vendég Kartousch Lujza, híres bécsi primadonna fog fellépni, aki Bécsben is ezt a szerepet énekelte, SÍP ® ISTIT Labdarúgás* Érsekújvár: SK Nitra—Érsekújvár: SE 2:0 (1:0) félbeszakítva. Az első félidő durva játékát a bíró nem tudja ellensúlyozni, sőt a második félidő levezetésére nem vállalkozik. A szükségbíró ítélkezéseivel a közönség nem volt megelégedve, sőt egyik nyitrai játékos elfaultolása után benyomul a pályára, mire a mérkőzést félbeszakítják. Komárom: Komáromi Football Club—Budapesti Torna Club 3:2 (1:0). A BTC két tartalékkal állt ki. A komáromi csapat kitűnő játékával megérdemelte a győzelmet. A komáromiak góljait Jesseta, Szigeti I., Szőllősi, a BTC-ét Pocz lőtte. Rimaszombat: APOL—Füleki TC 4:1 (3:0). Bajnoki mérkőzés. Ungvár: UMTE—Beregszászi Törekvés 5:0 (2:0). — VAC-Majonccsapat 5:1. Rózsahegy: Rózsahegyi Viktória—Slavia Kosice 2:0. Meglepetés. Csütörtökön a bécsi Rapid teljes első csapata mérkőzik Prágában a Slaviával. A papírforma szerint a Rapid győzelme várható. Springer Ferenc-emlékünnepély. Budapesten, az üllői úti sporttelepen vasárnap délután szép ünnepség keretében leplezte le a Ferencvárosi Torna Club elhunyt alapító elnöke, Springer Ferenc dr. emlékének tiszteletére állított emlékoszlopot. Az ünnepi beszédet Keönch Boldizsár tartotta, a ferencvárosi polgárság nevében Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő, az ügyvédi kamara nevében Baracs Marcell dr., a Testnevelési Tanács és a sportszövetségek nevében pedig Demény Károly államtitkár méltatták a jövő generáció mintaképéül szolgálható Springer Ferenc erényeit. Atlétika. A finn—francia atlétikai viadalon a finnek 102 : 78 pontarányban győztek. Parisban vasárnap az országközi atlétikai küzdelemben 17 versenyszámból 13-ban a finnek győztek. Közel húszezer néző jelenlétében lefolyt verseny a következő eredménnyel végződött: 100 m: Mourlon (francia) 11. 2. Harro (finn). Fél méterrel első. 200 m: Mourlon (francia) 22.6. 2. Harro (finn). Félméterrel nyerve. 400 m: Vilen (finn) 50,4. 2. Gouilleux (francia) 51.2. 800 m: Fery (francia) 2:00.4. 2. Tala (finn). Hat méterrel első. 1500 m: Nurmi (finn) 4:03.6. 2. Tala (finn) 4:07.2. 5000 m: Nurmi (finn) 15:28.2. 2. Heuet (francia) 15:32.4. 10.000 m: Rastas (finn) 33:17.8. 2. Sipilla (finn). Nyolc méterrel első. 4X100 m staféta: Finnország 43.8. 2. Franciaország. Három méterrel első. 4X400 m staféta: Finnország 3:32. 2. Franciaország 3:32.6. 110 m gátfutás: Vilen (finn) 15.8. 2. Sempe (francia). 400 m gát: Andre (francia) 58.2. 2. Dandelot (francia). Távolugrás: Toulos (finn) 715 cm, 2. Lehtonen (finn) 690 cm. Súlydobás: Pörhölla (finn) 14 m 15 cm. 2. Pavli (francia) 13 m 78 cm. Magasugrás: Kraemer (finn) 187 cm. 2. Lewden (francia) 181 cm. Diszkoszvetés: Nyttiina (finn) 46 m 65 cm. 2. Beranger (francia) 40 m 83 cm. Gerelyvetés: Myrrka (finn) 61 m 30 cm. 2. Johansson (finn) 59 m 65 cm. Rúdugrás: Helander (finn) 350 cm. 2. Gajan (francia) 330 cm. Pofonok a stafétabajnokságon. Kellemetlen fináléval ért véget a MASz újpesti Stadionban rendezett stafétabajnoki viadala. A négyszer 400 méteres stafétában Fedák, a MAC utolsó embere akadályozta a váltásnál Kurunczyt, aki ezzel nagy hátrányt szenvedett és így a stafétát MAC nyerte. Az MTK óvással élt, amelyet azonaban a versenybíró elutasított és ez a határozat a közönségből hangos kiáltozást váltott ki. Szidták a versenybíróságot, hangos vitatkozások keletkeztek a tribünön, sőt a pályán ismert sportemberek között tettlegességig fajult az izgalom. Kerékpár: A rend kerékpáros világbajnok legyőzte Uhareczkyt Budapesten. A Millennáris pályán, tizenötezer rekordközönség előtt mutatkoztak be vasárnap a külföldi versenyzők. A rend világbajnoka háromszor 1000 méteres nemzetközi négyes meccsen legyőzte Uhareczkyt. A rend mind a három futamban első lett, míg Uhareczky mindannyiszor a második helyen végzett. A tízkilométeres motorvezetéses versenyt a drezdai Schröter nyerte Tóth előtt. A tizenöt kilométeres versenyben Bulla győzött Tóth ellen, Schröter pedig motordefektus miatt feladta a versenyt. A tizenötkilométeres második futamban azután Schröter újra győzelmet aratott Tóth előtt. Csütörtök, szeptember 28. waaKinwnwuctiiw it. w.'Wi/cib tv/HX/x:-r'jMXí'-&r/ttM»us*i |j|p jff[^ Á magájaalkalmazottak és a válság* Prága, szeptember 27. Tegnap este a terménytőzsde nagytermében valamennyi szakma magánalkalmazottai hatalmas tiltakozó gyűlésre jelentek meg, hogy a drágaság ellen való küzdelem, a tömeges felmondások, valamint a gyáripari üzemek beszüntetését és a gazdasági válság egyéb kérdéseit megvitassák. Több mint kétezer alkalmazott gyűlt egybe. A gyűlésen Baumer Frigyes az alkalmazottak egyesületei központi végrehajtó bizottságának vezetője elnökölt. Képviselve voltak a Reichenbergi általános művezető- és gyáripari szövetség, a Cseh-szlovák tisztviselőszövetség, a Gyáripari alkalmazottak szövetsége, az Ügyvédek és közjegyzők tisztviselőinek egyesülete, a Bankok és takarékpénztárak tisztviselőinek szövetsége, az Üveggyári ipar tisztviselőinek szövetsége, ,a Bányászati és kohászati alkalmazottak szövetsége, a Tisztviselők központi szövetsége Teplitz-Schönau, a Kereskedelmi és gyáripari alkalmazottak központi szövetsége Prága, a Biztosító tisztviselők központi szövetsége, stb. Beható vita után, melyben a kormánynak a válsággal kapcsolatos intézkedéseit bírálták, a következő határozati javaslatot hozták: Valamennyi szakma egybegyűlt alkalmazottai megállapítják, hogy a kormány a másfél millió tagot számláló szakszervezeti központok és az alkalmazottak szövetségeinek központi választmányának követeléseit nem teljesítette. Nincsen szükség megbeszélésekre, hanem cél- és tervszerű eljárásra, valamint haladéktalan tettekre. Az uralkodó válság nem túltermelési válság, hanem a csökkent fogyasztás válsága. Ebből az okból a legnagyobb fogyasztót, a dolgozó osztályt a fogyasztás lehetőségétől nem lehet elütni és mindazok, akik az alkalmazottak létfentartási nívóját leszállítják, maguk nehezítik meg gazdaságunk válságos helyzetét. Szükséges ugyan, hogy a legyőzött államoknak megadassák a mód arra, hogy az okozott károkat jóvátegyék, de semmi esetre sem engedhető meg, hogy a jóvátétel látszata alatt a nyugati tőke gazdaságilag megsemmisítse a világ többi részét. A szakszervezeti szövetségek kötelessége, hogy kihasználva a rendelkezésükre álló hatalmat, kényszeresek a kormányt, hogy mint a kisantant vezető tényezője a jóvátételi politika megváltoztatására minden tőle telhetőt megtegyen, mert Németország és Ausztria gazdasági összeomlása szükségszerűen előidézi a cseh-szlovák köztársaság gazdasági hanyatlását is. A kormány proklamációjából kitűnik, hogy a felelős tényezők egyáltalában nincsenek tudatában a katasztrófa mértékének, mert a kilátásba helyezett intézkedések sem föl nem tartóztathatják a válság kifejlődését, sem pedig nem nyújtanak biztosítékot az intézkedések megvalósítására. Követeljük tehát: 1. Az alkalmazottaknak védelmét az elbocsátások megakadályozása által, egy miniszterközi bizottság alakítását, melynek feladatait az alkalmazottak képviselői a kormánnyal közölni fogják. A bizottság érvényesítené befolyását a valutapolitikára, egyúttal végrehajtaná a pénzintézetek üzleteinek ellenőrzését, célszerűen szabályozná a be- és kivitelt és közvetetlenül megvizsgálná a válság okait az egyes vállalatokban és ipari ágakban. A válságba jutott iparágak számára kedvezményeket eszközölne ki, hogy azok üzemüket folytathassák, intézkedéseket kezdeményezne a drágaság ellen és végül állami támogatás útján védelmébe venné az alkalmazottakat. 2. Minthogy a miniszterközi bizottság csak átmeneti intézmény volna, követeljük az autonóm alkalmazotti osztállyal bíró munkáskamaráknak a felállítását, amelyek utján az alkalmazottak szociálpolitikai érdekeiket megvédenék. 3. A kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozó törvény novellizálását, nevezetesen a felmondás kérdése tekintetében. 4. Hogy a kíméletlen elbocsátásokat elhárítsuk, követeljük a szolgálati idő tartalmával emelkedő hosszabb felmondási határidőt. 5. Egy, a szolgálati évekkel emelkedő végkielégítést, mégpedig a meg nem szakított hároméves szolgálati viszonnyal kezdődően egy havi fizetés erejéig, egy ötéves szolgálati viszony után három havi fizetés erejéig, azután minden további öt évi szolgálati viszony után a végkielégítésnek két-két havi fizetéssel való felemelését. 6. A munkanélküliek segélyezését az aí-