Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-08 / 229. (1267.) szám

8 ^MűVÉSZET-IROKAI>O2>l ^BBMBWWM?«gaaaE3Be=rgt,J!,t­u.Tj'i ufi i ■ Viruii'i-g3^jm‘Aiu:^T»?g*»' hwmiw/ í * (Kotáss Károly képkiállitása Prágában (Ru­­tová 5, II. emelet). Magyar sors" kalapossegéd volt,­­ majd Vastagh­ Györgyhöz került. Morelli Gusztávnál 5 évig volt fametsző és onnan került Münchenbe a festészeti akadémiára, ahol tanára űzette meg érte, aki nagyon szegény volt, a tan­dijat. Párisban a Julien akadémián folytatta ta­nulmányait és azóta — Kotász ma 54 éves — Európa fővárosaiban kiállitott. Képeit múzeumok­­­s magánemberek vették. Most tüdőbetegen és nagy szegénységgel küzdve Olaszországban él. Prágai kiállításán 40 olajképpel szerepel. A terem világítása a lehető legrosszabb és a villanyt fel kell gyújtani, ha az ember jól akar látni. Ez annyit jelent, hogy egyáltalán nem látni jól, mert a vil­lanyfény veri az olajfestéket. És mégis, dacára mindennek, sőt annak ellenére, hogy egyes ké­peinél még rámára sem tellett, a született tehet­ség az összes akadályon át arról győzi meg a be­lépőt, hogy mondanivalója az életöröm, a szere­tet, a jóság. Saját Énén át látja a természet szí­neit és vonalait, a szántóföldet, a vihart, a lova­kat, a táncolókat és a fürdőzőket. Színei hihetet­lenül és meglepően élénkek, valóságos zenei szí­nek; vonalvezetése roppant eredeti (majdnem pointillizmus, de mégis eredeti) és bár a téma sehol sem egetvivó, sehol sem lépi túl a termé­szet nyújtotta lehetőségeket, mégis rendkívülinek tűnik ebben az akaratos formában, amely mögött egy nagy festő rejtőzik. A folyó kékségét, a domb barnaságát, az emberek mozdulatait, de főként a térelosztás művészetét senki sem felejti el, aki egyszer megállt ezek előtt a képek előtt. A kiállí­tásnak a prágai cseh körökben is igen szép sikere van. N. P. JSzmHÁZ«ZEd­B . “Akárki*4 [ Hofmannsthal misztériumának első magyar előadása I. Budapest, október eleje. Akárki ember a sok közül. Egy ember, aki nem törődik az elmúlás gondolatával, aki jóllét­ben él, habzsol, földet, kincset és szeretőt vásá­rol. Aki a szegény szomszédnak egyetlen tallért dob oda és a bukott adóst kineveti, amikor bör­tönbe viszik. Aki az anyja intő szavát siketen fogadja és fölényesen elintézi, mikor megérzi,­­hogy ezt az intelmet az öregség félelme diktálta. Nincs ideje szeretetre gondolni, mert a szerető várja, víg cimborák, ital, dőzsölés. Akárki a minden időkön túl élő ember, aki típus marad. Jelkép: mindannyiunk szimbóluma. Aki annyira jó és annyira rossz, mind millió más ember. De az élet nagy misztériumának hő­sén, Akárkin, aki nem gondol még a halálra, egyszer csak változás történik. Boros tivornya víg zenéjén titokzatos hangok szüremlenek át, intő jel, harang kondul és a dőzsölő Ember mögött megjelenik a Halál. Vége a mulatságnak, nincs kegyelem, ütött az utolsó óra. Akárkinek itt kell hagynia az élet örömeit: a vig cimborát, a szép ágyast, a mérhetetlen pompát, az aranyat. Men­nie kell, még csak egy óra haladékot kap, hogy elkészüljön az utolsó útra. És nincs senki, aki most elkísérné, az ágyas menekül, a víg cimbora elpártol, a jó rokon elhagyja, sorsára bízza mind, megtagadja és kigúnyolja. Hiába kapkod kétség­beesve, a halál szörnyű ösvényére nem akar rá­térni senki vele és ő kifosztva, megcsalatva egye­dül marad emberi bűneivel. Már megtörtén és hitetlenül a halál árnyékába lép, amikor mégis megjelenik valaki: a Jó tett. Egyetlen jó csele­kedete még­sem hagyja cserben. Melyik az? — Akárki nem tudja. Talán az a tallér, amit a kol­dusnak, a szegény szomszédnak odadobott. De a jó cselekedet erőtlen, csak vánszorogni tud, hálni jár belé a lélek, szegény nemre, testvérre, a Hitre volna szüksége, hogy elkísérhesse ut­ján Akárkit. És az utolsó percben az Ember ma­­gábaszállásának, a bűnbánásnak, a megtérésnek percében megjelenik a Hit is, aki a béna jó tet­tet talpra állítja. Ütött az utolsó óra. Akárki átéli az elhagya­­tottság szörnyű keserveit, új útra térni már nem tud, de a bűnbánás megváltja és hagyja el a földi lét utolsó állomását,megtisztulva II. Hofmannsthal egy középkori angol misz­térium, az Everyman nyomán írta meg Jeder­­mannját. A középkori misztérium csak a képsze­rű vázát adta meg a gondolatnak, a modern köl­tő a szavak színező erejével elmélyítette a képe­ket, az ismeretlen költő áhítatát ragyogó versek pompájába öltöztette, artisztikus külsőbe, de emellett megőrizte a vallásos játék naiv, teremtő erejét, mely ünnepivé oldja fel a hétköznapok hangulatát. A középkori misztérium lírája a cse­lekményben volt, Hofmannsthal a kifejezés esz­közeibe vitte be. A középkori misztérium kiegé­szítője az istentiszteletnek, célja a hiúságoktól el­­szólítani a bűnöző Embert, külső kényszer nél­kül a jó útjára téríteni, a halál félelmén átsegí­teni, megbékíteni, megváltani és emellett ki­elégíteni, a komédiára való roppant­­ását. A misztérium a vallás legbensőbb vágyakó­eszkö­zeivel élve a középkori ember mulattatója és egyúttal nevelője volt. A modern költő ennél többet nem tud nyúj­­ta­ni. Hofmannsthal, aki tipikusan arisztokrati­kus költő, csak a legszűkebb, mit értő közönség ízlését elégíti ki, a nagy tömeg számára idegenül cseng és elérhetetlen a szava. Kállay Miklós, a misztérium magyar fordí­­­t­ja, ezt­ az artisztikus és mély eszközökkel meg­írt drámát, melynek mélyenszántó költőiessége a hatásos jelenetek sorozatát teremti meg, a hof­­mannsthali lírát szinte átköltve, költői finomsá­gokban gazdag magyar nyelven hozza. A gazdag ember bűnbánásáról, a megtéréséről írott sorok erős kifejező erővel, ihletésen vannak átültetve. Kállay Miklós munkája határozottan maradandó értékű alkotás. III. Hofmannsthal misztériumának előadása annyira összeforrt Reinhardtnak, a salzburgi Domplatzon rendezett ünnepi játékával, a költői stilizálásnak és a színpadtechnika művészetének teremtő össz­­hangoltságával, hogy minden más előadáson ezeket a szinte tradicionálissá vált érzél­eket ke­ressük. Sebestyén Mihály, miskolci színházi­gaz­­gató, aki a Fővárosi Operettszínházban együtte­sével és néhány jó budapesti színésszel előadta Hofmannsthal drámai költeményét, határozottan szerencsés ötlethez nyúlt. Az ötlet megvaló­ írá­sában azonban nem bizonyult elég szerencséske­­zűnek. Pásztor Árpád a darab előadásával kapcso­latban egy szellemes megjegyzést tesz: népszövetség genfi tanácskozásai után rendszerint egybegyül a kis-entente és olyan aprombbal tanácskozik, hogy az egész világ meg­mosolyogja. Utánozza a népszövetséget. Mégis nagyon komoly határozatokat hoz. Ahogy Sebes­tyén Mihály társulatának előadása is talán mo­solyt kelt, ha valaki a salzburgi produkció mellé állítja, mégse vitatható el tőle az az érdem, hogy Hofmannsthal mélyzengésű verseit magyar nyel­ven szólaltatta meg. Reinhardt fantáziájával Sebestyén és segítői nem állják meg a versenyt. Az ő rendezésük m­­a külsőben is eltér a salzburgi tradícióktól, amennyiben egyetlen beépített színpad helyett három képet mutatnak, nyílt változással. Pán József díszletei színesek és elevenek, Einar Nil­­son zenéje is kellemesen festi alá a dikciót. A színészek produkciója azonban mélyen a nívó alatt marad. Az összjáték egyenetlen és olykor operettszerű. Jedermann nehéz és kényes sze­repét Gellért Lajos, egy mély kultúrájú és intel­lektuális eszközökkel dolgozó színész játsza. Gellért erős egyéniség, de ezzel a szereppel nem tudott megbirkózni, színtelen, ködös és tehetet­len. Sokat mozog, ágál, néha szinte részegen tá­molyog, tétovázik. Gellért különben is csak a sorozatos előadások folyamán éri el azt a biz­tonságot, mely más színészegyéniségek játékából már a premierek napján árad. A Moissival való összehasonlítást nem bírja el ez az alakítás, bár Gellért éppen Moissihoz hasonlatos egyéniség és hasonló eszközökkel teremt. adás, a félelem érzékeltetésében Az előzetes meg­azonban eléri önmagát és itt alakítása szép és meggyőzően ható. A többi szerepekben Molnár Aranka, Lásár Mária és Könyves-Tóth Erzsi emelked­nek ki az együttesből. Sebestyén kísérlete minden hibája ellenére elismerésre méltó és értéket jelent a magyar színjáték történetében. Egri Viktor. (*) A Farsangi lakodalom Londonban. Lon­donból jelentik: Vajda és Poldini kitűnő magyar vígoperája, a Farsangi lakodalom a Girethy Theatre-ban került színre nagy siker mellett. A lapok egyöntetűen dicsérettel jér és az angol fővárosban imák a mű­ zene­­népszerűséget jó­solnak neki. A szlovenszkói magyar színház műsora Kassán: Péntek: Amit a nő akar. Szombat délután: Két nő és három éhes farkas. Szombat este: Paganini, operettbemutató. Vasárnap: Paganini. A ruszinszkói magyar szinház heti műsora: Péntek: Orlov, operette-ujdonság. Szombat: Orlov. Vasárnap d. u.: Orlov. .JSÍPORT­ . A Pozsonyi Torna Egyesület nagy atlétikai versenye Pozsony, október 7. (Saját tudósítónktól.) Az atlétikát Pozsonyban az utolsó években teljesen elhanyagolták, de egyébként is mostohagyerekként, kezelik. Pozsony ma így szinte atléták nélkül áll, holott a háború előtt Pozsony volt a régi Magyarország legjobb atlétarezervoárja. Luntzer, Facinek, Schm­idt, Mé­száros, Bakonyi, Pogány, Füle stb. még ma is em­lékezetes nevek. Sajnos, ezen kitűnőségek kiöre­gedtek, vagy eltávoztak és az utánpótlás egyenlő a nullával. Ezekben a sivár pozsonyi atlétaidőkben az ál­dozatkész PTE évenként rendez nagyszabású nem­zetközi atlétikai versenyt, amely injekcióként hat a haldokló pozsonyi atlétikára. Az áldozatkészség oly egyesület részéről történik, amely ma Pozsony­ban árván és elhagyatva áll s megmaradt tagjainak csekély tagsági díjából tartja fenn önönmagát. Ezt tudják Budapesten is, amennyiben a PTE által rendezett versenyen vasárnap a magyar atlé­ták színe-java fog starthoz állni. De a kiváló ma­gyar atléták példáját Prága és Bécs kitűnőségei is követni fogják. A beérkezett nevezések a következők: Budapestről: Kurunczy, Gross, Szekrényessy (MTK), Fluck, Barsi, Késmárky, Villányi, Nonn (BBTE), Marvalits (BTC), Somfay, Püspöky, Nagy, Darányi, Szerb, Bejczy, Belloni, Szepes (MAC), Hajdú (FTC), Steinmetz és Szabó (KAOE). Bér,r,bőr: Rauch, Hitler, Paquler, Polák, Mahr, Deckart, Haidegger, Swatonek, Schwarzinger 1926 október 8, péntek. (WAF), Jandl, Lederer, Wessely, Weilheim, Bo­hém, Weinberger, Turschek, Schenner dr., Wun­­derer (WAC), Nietzsche, Kellner, Szűcs (WSC), Bruhnen (Am­ateure), Kauba, Gödi, Opfolder, Schremser (Rapid), Bürger, Hübsch és Brödy (Ha­­l­oah). Prágából: Nedobity, Koczán (Sparta) és Jan­óéra (Slavia). Ezek a nevek garanciát képezhetnek arra, hogy ez a verseny teljes erkölcsi sikert fog hozni, a rendező egyesületnek és egyben a magyar atlé­táknak. De elvárjuk, hogy az anyagi siker sem fog elmaradni és ezért ünnepélyesen felszólítjuk Po­zsony és vidéke sportközönségét, hogy e nagysza­bású versenyt el ne mulassza és tömeges megjele­nésével tüntessen az atlétika felébresztése érde­keljen. Kohut Pál: )( Valamennyi sportszerkesztő figyelmé­be! A CsAF hivatalosan közli, hogy újságíró­­igazolványok, amelyet a CsAF kötelékébe tar­tozó összes sportegyesületek futballpályáira való szabad belépést biztosítják, már elké­szültek. A szerkesztők érdekében fölhívta az illetékes szerkesztőségeket, hogy az igazol­ványokért idejében jelentkezzenek a nemze­tiségi szövetségek útján, mert ezen igazolvá­nyok nélkül már az olasz-csehszlovák mérkő­zést sem nézhetik más szabadjeggyel végig. )( Az új tenniszrangsor, Wallys Myers angol sportférfiú most adta ki az ezévi tenniszranglistát, amelyet a nagy versenyek al­apján állított össze és amely nem csekély ellenzést fog kiváltani az egyes országokban. Wallys a világ legjobb játé­­kának a francia Lacoste-ot teszi meg, aki után Borotra következik. 3. Cochet, 4. Johnston, 5. Til­den, 6. Richards, 7. Harada (japán), 8. Alonso (spanyol), 9. Kinsey (USA), 10. Brugnon (francia). A „felső tíz“ után az amerikai Chapin és Chand­­ler, valamint a csehszlovák Kozseluk, az angol Gregory és Kingsley sorakoznak a ranglistán.­­ A nők közül az első hely természetesen a profivá vált Lenglent­ illeti. Wills Helént nem vette fel Wallys a listára, miután betegsége meggátolta őt a bajnokságokban való részvételben. Második he­lyen így az angol Godfree asszony áll. 3. Alvarez (spanyol), 4. Malloryne, 5. Miss Ryan, 6. Miss Brown, 7. Miss Fry, 8. Wattsonné (angol), 9. Jes­­supné és 10. Vlasto kisasszony (francia). — Bizo­nyos, hogy a tenniszlista kifejlődésében a jövő évben lényeges változások várhatók, elsősorban a németek részéről, akik ezúttal először résztvenni a nagy nemzetközi versenyeken­ fognak )( A Schmidt-emlékversenyt Takács Imre nyerte. Budapestről jelentik: Tegnap fejezték be a Schmidt Ödön emlékversenyt Az értékes díjért kemény küzdelem folyt Göncz, Pétery és Takács között. Göncz Péteryt kétszer 6:0 arányban le­győzte. A döntőben Takáccsal került össze, akit az első játszmában 6:1-re legyőzött. A második szet­tet 6:1 arányban vesztette el. A harmadik szettben kezdetben Göncz vezetett, de amikor Takács 4:3 arányban elérte, Göncz a bíró ítélkezése miatt le­vonult a pályáról, így a zsűri Takácsot jelentette ki győztesnek. Automobiltulajdonosok! Az autó fénymázának tartós ragyogó fényességét egyedül csak az angol SIMONIE KLEENSA kenőcs tartja meg. Ez időt és pénzt takarít meg. Más rosszabb minőségűt utasítsanak vissza és ha a szokott bevásárlóhelyen nem volna kapható, forduljanak közvetlenül a főlerakathoz. AL. PA VER, Prága II., Krskovská 21. )( Csehszlovákia—Magyarország válogatott boxmérkőzést terveznek. Kassai tudósítónk je­lenti: A magyarországi boxszövetség elnöke, Ran­­kovszky Arthur levelet intézett a Kassai AC-hoz, hogy a csehszlovák szövetséggel lépjen érintke­zésbe azon célból, hogy Csehszlovákia és Magyar­­ország között évente válogatott boxmérkőzést ren­dezzenek. A KAC a meleghangú átiratot illetékes helyre juttatta­­tek. X Felfüggesztett szlovenszkói sportegyesüle­Pozsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi CsAF-MLSz a következő szlovenszkói egyesülete­ket, miután azok fizetési kötelezettségeiknek 1925 január elseje óta nem tettek eleget, azonnali ha­tállyal, felfüggesztette: Komáromi FC, Kassai AC, Kassai SC, Kassai Törekvés, Eperjesi TVE, Rima­­szombati ME, Füleki TC, Losonci MT, Ungvári AC, Ungvári TK, Ungvári MTE, valamint Nagy­­szőllősi TK. Erről értesíttetnek a CsAF és az ös­­­szes CsAF-MLSz kerületek. A felfüggesztés mind­addig tart, ameddig az érdekelt egyesületek a CsAF-MLSz erre vonatkozó utasításainak meg nem felelnek.­­)( Karl Kannhaeuser az osztrák válogatottban? Bécsből jelentik: Miután Sindelár, az osztrák vá­logatott csapat centerforwardja, váratlanul meg­betegedett, az osztrák szövetség telefonon fordult a prágai DFC-hez, hogy Karl Kannhaeusemek vasárnapra Bécsben játékjogot engedélyezzen. A DFC ma válaszol a szövetség kérelmére. )( Az amerikai szövetség is bojkottal várta Lenglent. Newyorkból jelentik: Az amerikai ten­­niszszövetség sem fogadja tárt karokkal a profi­alapra tért francia hölgybajnokot. Lenglen Ame­rikába érkezése napján adta ki a szövetség rende­letét, melyben megtiltja, hogy amatőr tenniszjáté­­kosok professzionisták ellen kiálljanak. Aki ezt a tilalmat áthágja, aki Lenglen kisasszony mérkőzé­sein szerepet vállal, azt minden huzavona nélkül azonnal megfosztják amatőr jellegétől. )( A MAC nyerte a kegyeleti stafétát. Buda­pestről jelentik: Az október 6.-ika emlékére ren­dezett kegyeleti­ staféta tegnap délután folyt le ünnepélyes külsőségek között. A MASz tudvalevő­leg három év óta minden esztendőben megrendezi a Hősök emlékére a városon­ áti stafétát, amely a Vérmezőtől a főváros útvonalain keresztül a Lu­­dovika-akadémia kertjében felállított Hősök em­lékszobráig vezet. 30 egyesületnek 110 stafétája vett részt a tegnapi futáson és közülük 92 csapat ért a célba. A stafétát százezrekre menő tömeg nézte végig. Győzött a védő és favorit MAC 23 p. 31.8 mp. alatt. Második: MTK, 3. BEAC, 4. FTC, 5. MTE, 6. Csendőrség, 7. MAFC. KÖZCÍAZDAI SZÁfin . A földmivelésügyi minisztérium törvényjavaslata a cégéves borkimérést akarja rendszeresíteni A bortermelők évenkint háromszor 14 napo­n keresztül mérhetnék ki saját helyiségük­ben boraikat — A törvényjavaslat nem elégí­ti ki a bortermelőket — Meisels László dr. szövetkezeti igazgató nyilatkozata Beregszász, október 7. (Saját tudósí­tónktól.) Az 1899 :XXV. tc. az dtalmérési en­gedélyeket a pénzügyigazga­tóságoktól teszi függővé; viszont az 1924. évi 259. tc. ezzel szemben kimondja, hogy a korcsmái és vendéglői italmérések jogaira a megszünteti pénzügyigazgatóság jogkörét és a zsupanátusnak, II. fokú iparhatóságnak adja át,mint A két törvény tehát nincs teljes kontaktus­ban. Az 1924:259. tc. új állapotokat terem­tett. Szükségessé vált teh­át a kétféle rendel­kezésből eredő ellentétek kiküszöbölése és a korcsmái, vendéglői iparjogot kiadó hatóság megjelölése. Az a legújabb törvényjavaslat, melyet a kö­zel­jövőben terjeszt a földmivelésügyi mi­nisztérium a nemzetgyűlés elé, régi, elkese­redett harcot van hivatva befejezni. A tör­vényjavaslat a saját termésű borok eladását k­í­v­á­n­j­a sz­ab­á­l­yo­zn­i. Az italmérési regálék megváltása és rendezése után ugyanis azonnal erős harc indult meg a bortermelők részéről, mert semmilyen módon nem tudtak belenyugodni abba a helyzetbe, hogy míg minden más gazdasági, termelési ág közvetlenül, minden akadály nélkül el­juthat a fogyasztóhoz, addig csupán a bor legyen az, amely csak egy privilegi­zált osztály közvetítésével értékesíthető és szerezhető be. A regálék értékesítésénél eléggé könnyel­műen járt el az állam, mert azt a nagy érté­ket, illetőleg jövedelmet, amit az italmérési jog jelent, úgyszólván elprédálta. De ha az állam már kiadta kezéből ez­t a regálét, ak­kor az mindenesetre csak az állam polgárai­nak egyetemességéé lehet, nem pedig csu­pán egy osztályé. A szőllőtermelési érdekelt­ségek folyton hangoztatták, hogy a borter­melés teljesen illuzórius, miután nincs egy­bekötve az eladási joggal. Már­pedig csupán a kereskedőnek való eladási jog a borterme­lő közönségnek úgyszólván kisemmizését jelenti. E fonák helyzeten akar segíteni az a ja­vaslat, amelyet a földművelésügyi miniszté­­rium egyik referense a szeptember 30-án és október 1-én Ungváron megtartott aukción terjesztett észrevételezés végett az érdekelt­ségek elé. Ez alkalomból felkerestük a beregszá­szi Borszövetkezetet, amely évek óta ke­mény harcot folytat a csőd szélén álló bor­termelés érdekében. Itt Meisels László dr., a szövetkezet, igazgatója, készséggel informált a törvényjavaslat lényegéről és a szövetkezet álláspontjáról.­­ A törvény egy régi harcot akar be­fejezni, illetőleg egy régi harc után akar pontot tenni. Sajnos, a törvény nem szünteti meg azt a nagy igazságtalanságot, amit a termelőnek minden indok nélkül, a fogyasztó közön­ség legnagyobb megkárosítása mellett,­­ el kell viselnie borainak értékesítése Hiába termelünk, körül, ha nincs meg az eladási jogunk. Minket is feltétlenül megillet, az a jog, min­t a mezőgazdát búzája, a cipészt cipője értékesítése. Feltétlenül megadandó nekünk az a jog,

Next