Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-24 / 192. (2413.) szám

1930 augusztus 24, vasárnap. atsanak a kassai Varga bíró vezetése mellett. A merrs­­ 7. UTE-pályán folyik le. LOSONCON vanArimp a budapesti BESZKÁRT aana­tAr-csapa­ta játszik a LAFC ellen. F­z alkalom­mal Zdehovan Ferenc, a losonciak válogatottja jubilál FÜLEKEN is jubileumot élnek. A Füleki TC 10 éves fennállása alkalmából a Budapesti AC ot látja vendégül. Délel­őt diszk­őzgyű­l­ée, este pedig bankett és táncestély lesz. RIMASZOMBATBAN a BME a Miskolci Vas­utasokat, a BPOS pedig a Körmöcbányai SC-ot látja, vendégül. KASSÁN a KAC és KMSE ifjúsági csapatai bajnoki mérkőzést játszanak. IGLÓN az eperjesi Törekvés vendégszerepel az AC Nove Vea ellen. NAGYSZOMBATBAN a besztercebányai Slavia játszik a Rapid ellen. BEREGSZÁSZON az ottani FC az Ungvári TK-ot látja vendégül. BUDAPESTEN nemzetközi mérkőzés lesz. Az­ Újpest a Teplitzer FK-ot látja vendégül. A teplit­­zi csapat az utóbbi időiben hatalmas nemzetközi sikereket ért el, úgyhogy az Újpestnek ellene tel­jes tudását kell latba vetnie. BELGRÁDIBAN a Ferencváros vendégszerepel a BSK ellen. BÉCSBEN a Fall Rivers játszik az Austriával. AZ EGYÉB SPORTOKBAN Bécsben Austria— Svédország vízipóló meccse, Liptószentiványban a Bárány-verseny, Pöstyénben a nemzetközi ten­ni­sorverseny, Párisban Japán—Franciaország vá­logatott atlétikai versenye a főesemények. )( Magyarországon nem szabad eladni a pálya­választási jogot. Budapestről jelentik: A profi LSz tanácsa elhatározta, hogy a jövőben a pálya­­választási jog eladását megtiltja és így minden egyesület a kisorsolt helyen köteles lejátszani a bajnoki meccset. )( A FaB Elvére, Amerika bajnokcsapata szer­dán ájból Prágában vendégszerepel a Slavia el­len. Az amerikaiak Pozsonyiban a PTB-tel au­gusztus 30-án játszanak. X Plattkó az FC Barcelonában? Mint ismeretes­ Zamiora, az FC Barcelona világhírű kapusa az FC Madridihoz szerződött. Zamora most levelet írt a Magyarországérn tartózkodó Platkónak, amely­ben a gilofoe-trottei magyar kapust az FC Barcelo­náiba invitálja. Platyk ó valószínűleg visszatér Spanyolországba, ahol legszebb sikereit aratta. X Nekoinynak, Csehszlovákia profi boxbajnoká­­nak a világbajnokságban való részvételét a nemz­­zetközi boxupzó nem engedélyezte. A westsz­­estigban­n Európa-b bajnok Rooh első © Henáeie igy a francia Raphael lesz. K Crafcsk­ovál­i ®.—Olasasrszág válegstoit tsnniez­­vsapoázi Lahaesoviee­ ffb­en talált koarraA Mtgusztas 2R—90-éág. A Gsdasakroták seánefkibem MeoasL, Me­­eesraner, Robavr, Novatmy és Mai­aáfetk jáforaandk, mdg aa oh** ceapaífboin Stefkani, Gneftnfi. TVt Botto. a*0MTVX!AWí. nS oCfftanflO Jot­JfRfcíifegL. )( A Yfl­Arts­isiaskov ZSnbes m 8K Bsía jó­­képességű csapatával 2:8 (Sri) aanáoytoau © Mon­­totiewíH m­ásikfiaött. A hazai csapat anósdkét gólt Járt Btepanek Togte, **wg a Viktort © góljait HováSr és Hroarridsen SBnreaíMk. Báró a pirostörrm Krist volt. )­ Totanon a finnek kiváló ifjúsági atlétája Selsingfershan a dolkaitfaa világrekordjált 4137 pontos javította meg. társai KÖZCI AZDA^ÁGr* . I búza mint közgazdasági tényező irta: JAROSS ANDOR ill. Szlovenlakó tekintéséé hiedyet érdemel a köztár­saságon belüli a búzatermelésben, mert évi kib. 4 mm­illió € termésével az állam termelésének­ 40 szá­zalékát adja; ami pedig a 'minőségi termelést illeti, ugy a buzatem­e­lésre nézve kedvezőbb kilimalikus viszonyai mellett a szü­kérben leggazdagabb búzát állítja elő. Csehszlovákia különben inkább az árpa és cukorrépa hazája, de mert a gabonaneműek kö­zül éppen búzában van ráutalva behozatalra és egy­­­­ben maga is tekintélyes mennyiségű búzát termel. Az a búzának itt nálunk kettős közgazdasági fontossá­ga van. Egyrészt az itt termelt búza jó minősége az import feltétlen árszabályozó tényezője, másrészt a mennyiségi termelés a külkereskedelm­­i mérleg egyik legfontosabb befolyásolója. Éppen ezért az államm vezető tényezői részéről mindenkor indokolt és célirányos a hazai búzatermelés fokozása céljá­ból a gazdának segítségére lenni. A legutóbbi időben ismételten elhangzott a vi­lágkereskedelmi horizontú emberek ajkáról, köz­tük az egyik dél-a­erikait álltaim követe, az a kije­lentés, hogy a mezőgazdaság mai helyzete és annak jövőben várható fejlődése szükségessé fogja tenni, hogy Európa hagyjon fel a gabon­ai termeléssel és teljesen az iparnaik szentelve közgazdasági erejét, a ga­bonai termelést engedje át Amerikának, amely a még mindig kiaknázatlan területek kultivá­lásá­­va­l és olcsóbb termelési eszközeivel úgyis oly kon­­scuk­renciát fog jelenteni, hogy mellette az európai gazda úgysem fogja számítását megtalálni. Ez a helyzet tényleg fenyegetően közeledik, ha nézzük az árutőzsdék jegyzéseit s ma nincs rentábíliis me­zőgazdaság Európában, azonban némileg vigasz­taló, hogy alig valamivel rózsásabb a helyzet a ten­geren túl is. Ma tndnyliáik nemcsak mezőgazdasági válság van, hanem a válság domináló tényezője lett az egész világgazdaságnak. Én úgy fogom fel a mai helyzetet, hogy ez a válság kísérő jele az emberi produktivitás eredményeinek; az ember organizált társadalma sokat produkál minden téren, sok az élelmászer nyersanyaga, sok az ipari cikk, a nagy összegeket felemésztő államkapitalizmusok pedig besaivják a jövedelem nagy részét és a pénznek még mindig nem­ főtt el a gazdasági viszonyokhoz mért vásárló ereje. A pénz vásárló erejének kedd­i íjönenée­k nyoattában eljön a várva-várt olcsóság, melynek feltételei már részben adva. vanneik, ihászon van «*ég gabona, elég liszt és elegendő ipari pro­­dafktum. Az európai Bzám­bóföftdok alkonya szerintem még nem jött el; mert amiig 250 miffltió ert fentóvétő em­ber elhelyezése és ikenyérrel valló ellátója meg nem lesz oldva és amig Aaneriikának legalább 500 milll- 110 g exportálni való búzája nem fog teremni, me­lyet mind Európába elállithat, addig nem lehet az európai mezőgazdaságot sem múzeumba tennni. A mezőgazd­asági halad­ás és tudomány minden, ered­ménye úgyszólván európai ember agymunkájának teremtő erejét dicséri és amíg tee* be nem épitett föld, zöM mező és rét, addig lesz számtóvető em­ber­ekével, vagy más modernebb talajművelő szerszám­mal és a perzselő nyári nap búzakalászt fog érleln­i a Duna mentén éppúgy, mint a Volga, vagy a re­gényes Rajna mentén. A tettek ideje azonban elérkezett; az európai bú­za védelmiének meg kell indulnia; az európai né­pek gazdasági­­ közeledésének számos jelét látjuk már napjainkban is és igazán kárbaveszett időt és fáradságot jelenítenének azok a gazdasági tanács­kozások, melyek éveken át más-más geográfiai he­lyen folynak, ha nem tudnak eltérni az Európában produkált mezőgazdaságii termények európai piacon való értékesítésreieik fei­etőségét, különösen ak­kor, ami­kor Európa — min­t az a búza esetében ál — önmaga nem tudja saját szükségletét előá­llani. A vámhatárok és tételek összeegyeztetése, a búza­export és import egymást érde­k­lő organizálása révén évente csak a búzán megspórolhatna Európa 212 millió dell­árt, ami 7 mil­li­árd csehszlovák koronának felel meg Bemét István, a legkiválóibb magyar közgazdász írók együke, árja együk munkájában, hogy « a CasB agrákiulturája olyan, mint választelű épület ■ fundamentuma; ha flélépittt­k a házat s oftkéraffil az épület, már eltakarja a többi dísz és orrom­entika, de ha lazán, rosszul építették meg, bizonytalan az egész ép­itemény sorsa, bár azután már senki sem törődik vele. A mai idők is uj világok felépítésé­nek jegyében álnak előttünk, hogy optimisták, nagy akarással uj Európát, Páneurópát akarnak építeni; a fundamentum elkészítésének fontos­ságára hagtjuk , ehelyütt is minde­n európai testvér igaz figyelmét. Time a búzáról beszélve idetorkolottam; a búzá­ról csak világviszonyla­tban lehet és szabad ma besielni, mert a vámhatárok és az elemtetes po­litikai konstellációk ellenére mégis csak virág­­zwst a kap a vér és arany m­ellettt a* életet jelentő bura. X. Ecee Homo hegyiverseny A breiMH Mábr­­sdrlee. AntomiobÜf-KlRTb sze­p­­temiber 10-én rendezi meg biaedszer az Ecce Homo hegyiversenyt a Streitberrg — Troppau közötti áSaaná úton. A versenyen rakrdanon ajutomioblMeták részt vehetnek, afoScoek nemzetközii vezetői igazol­ványok van, m cég pedig motorkerékpározó, roo­­toff kerékpiárok ooldalkocsijval­, ve­rsenyautók és sport­köreik­ részére. A járműveket a hengerűrtertailom SBea­ int osztályozzák. A kiliasszin­ íükállás min­den kategóriásba­n a megtett idő szerint történik. Holt­­verseny esetén a kisebb hen Egerüszttak­ta­lom, ha pe­dig az rá egyenlő, a jármű súlya a* thmányadó. A verseny 7—7 dffljjan van dxxtállva, teszteletdr­ijakjat a bizottság saját bestatása szertárt osztja ki Be­aft­­kalomaro 1 a MSAC vándordájaá véglegesen kiosztásra kerülő vele. A nevezésekért 1930 auugusztus 31 én 17 óráiig a khíb titkárság­ foglad el. Távirati nevezések később írásban is megerősít emlék. A járműveket 1930 szeptember 6-án 16 és 18 ó­­a között veszi át a sportbizottság. Szeptember 5 és 6-án 13 és 17 óra között hivattaloe. trén­ing tarta­tik, melyen minden résztvevő legal­ább egyszer kö­teles az Útvonalat­ lefutni. A start Át­ó. A ver­seny eredm­tények a verseny befejezése után két órával hiredeibtetnek ki, ugyanekkor a díjkiosztás is m­­eg­történik. A verseny prepozíciót és a neve­zési iratokat a M'ahr­ ephiles, Au­ bó-Khib titkár­­sága, Bariton, Sch^wedengasse 5 az érdeklődőknek megküldi. Szlovenszkó legnagyobb teljesít­ményű téglagyára Komáromban épült 22 monkéssa! nap! 50.000 téglát állít alá KoanárTom, augusztus 28. (Saját bujdósitónkból) Érdekes kuriózuma Komárommak, hogy az álla­m­rakkillat óta Szlo­­venszkóban legjobban éppen Komáromban esett vissza az építkezési kedv és most mégis Komáromban rendezték­­ be Szlovenszkó leg­modernebb téglagyárát. Ha az építkezési kon­junktúra beáll majd, bizonyára ez a téglagyár ellátja Szlovaszkó egy részét téglával, de talán Komáromot is és végre itt is megindul az építkezési kedv. Az utj téglagyár napi ötvenezer téglát állít elő, ez feltétlenül nagyon szép teljesítmény és ezzel a napi ötvenezer légl­amennyi­séggel na­ponta egy három szobás, konyhha, fü­rdőszo­bás és egyéb mellékhelyiségekkel bíró csa­­ládi házat lehet felépíteni. Az új téglagyár, amely ugyan már régen működött, de éppen a legutóbb történt beru­házások révén lett új, azon a f­öld­ön épült, ahol — a komáromi levéltár adatai szerint — már Mária Terézia idejében is téglagyár­­táshoz különösen alkalmas földet találtak. Mess­inger Béla, a téglagyár tulajdonosa az eddigi jelentéktelen üzemet most egészen nagyszabású üzemmé alakította át, épp úgy, mint Bata Tamás a zsiai üzemét, az amerikai Taylor-rendszer alapján. Német és amerikai szisztémájú gépek m­ű­­köd­nek a telepen, amelyen lehetővé teszik, hogy a téglákat, kezdve az agyagbá­nyászástó­l egészen addig, amíg az ége­tő kemencébe nem jutnak, emberi kéz egyáltalában nem fogja meg. Az agyag bányászása szárazföldi, kot­ró géppel, bágerrel történik, a báger a kikotrott agyagot t feeato egy végA nya­k<x»ilába önti, amelyeket drótkötél huz egy épületbe. Itt az agyag előbb a hengerbe jut, almi víznél ke­verve pa­pirvékonyságú leró, majd a henger­ből a présbe kerül és innen ez agyag már a tégla szélességének megfelelő hasábban ér­kezik a Kellereféle automatikus vágógéphez amely a hasábból percenként kilencven, szög­letes élű téglaalakot vág le, amelyek azután egy nagyon ötletes szerkezetű állványra ke­rülnek­, az állvány átrakodás nélkül felkerül az iparkocsira és az elviszi a téglákat a szá­rítóiba. Mi­ndez olyan tökéletesen történik, hogy a szárítóban sem kell emberi kéznek a téglákhoz hozzányúlni. Miután négy-öt napig a szárítóban voltak a téglák, bejutnak az égető kemencébe. Itt fogja meg először em­beri kéz a téglákat, egymásra rakva azokat. A kemencében 1100 fokos melegben olyan kemény lesz a tégla, hogy amikor azt földre dobják, acélos hangú az ütődése. A kész téglák ezután már csak a vevőkre várnak. A rendkívül ötletes szerkezetű gépek, — amelyeket a telep saját termelésű villany­­árama hajt —­ több mint másfélmillió korona beruházkodásba kerültek, de éppen ezek ál­tal a gépek álta­l aztán lehetővé válik az, hogy a téglagyár a napi ötvenezer téglát mindössze huszonkét munkással állítja elő. Kétségtelenül Szlovenszkóban jelenleg ez a legmodernebb berendezésű téglagyár és Cseh­országban is mindössze három ilyen berende­zésű téglagyár van csak. (k. e.) Pecenadly csoda búza. Holdanként terem 20 mázsát — Hektoliter saiva 82 kg. A régi acélos siker búzának kitenyésztése. Szalmája erős, rozsdamentes. A mi viszonyaink között van nemesítve, azért mindenhol meghozza óriási, bő termését. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, Pecenady, posta: Velke-Kostolány, állomás: Leopoldov. Vételára: Bratislavai börzei alapár és 1­10 mázsáig 30%, 25 mázsáig 25% és 25 mázsán felüli vételnél 20% nemesitési felár. ma 17 Pt 0479 NEW­ YORK-ba és KANADA-ba Expresshajók Indulása Cherbourgból es Ravre-fcol. AQUITANIA . .«£. 30. LANCASTRIA . »repl. 6. CARMANIA . . •** 30. ASCANIA . . «Mpt. 6, AURANIA . . . «■?. 30. MAOBKTAlffA ««pt. 13. li ERENGARIA re.pt, 6. CARON1A . mpt 13 Tanulmeány- é. kéjitasaiok. £ axnkam«r<kAI>a, Világkftrfili .tik. P.lTrIijlo«ítá»okJi«i «KÍTM*n di­m«ntMM szolgá' n C UN ARP LIME Praha II, Václavské nára, 58 I.l.ion; 77501 TArirnt : Ctm»rd t­r.h. Bata gyárvárost épít Zlin környékén Konfekciós cikkeket és automobilokat fog gyártani Prága, augusztus 23. Bat­a a Zlin közelében fekvő Otrokovice községben nagyki­terjedésű telkeket vásárolt azzal a szándékkal, hogy ott­ gyárvárost létesítsen. Hír szerint­ 1 bőrgyá­rat, gu­mm­­gy­árat és autógummigyárat fog a közeljövőben építtetni. Bat­a ezenkívül mes­­­szemenő tervekkel foglalkozik. Egy prágai műegyetemi tanár a alini gyáros részére most készítette el az otrokovici gyárváros tervezetét. A tervezet szerint Otrokovicén konfekciós árut, harisnyát, nadrágtartót, fe­hérneműt, kész ruhákat és kalapokat fognak gyártani. Ezenkívül rövidesen hozzákezde­nek egy autógyár építéséhez, amely olcsó autókat fog készíteni. Baba fióküzleteit min­denütt áruházakká fogják átalakítani, ahol a vevők minden szükségletüket beszerezhetik. Prágában bevezetik a fekete listát? A prá­gai kereskedelmi és iparkamara részletes re­­ferádát készített az úgynevezett fekete listák kérdéséről. A fekete lista a nem­fizető adósok névjegyzékét tartalmazná. A kamarai véle­ményező jelentés rámutat azokra a nagy el­lentétekre, amelyek ebben a kérdésben a kü­lönböző irányzatok állásfoglalása között mu­tatkozik. A kamara nézete szerint az ily jegy­zékek a tisztességtelen versenyről szóló tör­vény intézkedéseinek sérelme nélkül kellő óvatossággal összeállíthatók s azok ellen ma­gánjogi vonatkozásokban sem lehet semmit sem fölhozni. A gazdasági érdekek azt köve­telik, hogy ezeket a fekete listákat csak sző­kébb körben, szülkébb csoportok számára ké­szítsék, amelyek a listák összehasonlításához szükséges megfelelő anyagi eszközöknek is birtokában vannak. A vághossad­aloi ami vasmarhatenyésztés Kikor ©. A ngátreti püspökség jósaágigaz^tósága ifj. Tóth László bcesBofabri knagaodáb­ól négy hónepca bika borjot vásárait 4000 koronáért A kas báton anyja évi t © jtenm.té»8 9000 liter éa Álacnri. efflenőre és a&wtit van tttra a bBnyvegy­e. örörmmel értesülünk, hogy a kia magyar község népe % nemes álbatok tenyész­­teeévrt példát «i a gedxmcttemplom váteággal küz­­dő gandatámainafe. Uj vám­hivatal. A jungbunzlaui közgazda­sági intézet közli, hogy a pénzügyminiszté­rium Jungbunzlauban a vámhivatal fölállítá­sát megengedte. Az új vámhivatal a jövő év elején kezdi meg működését. Karteltörvény-javaslat már több is van, csak a kartelltörvény késik. Közöltük, hogy a kereskedelemügyi minisztérium az évek előtt elkészített kartelltörvény tervezetet új­ból átdolgozza a külföldi államok hasonló törvényeivel szerzett tapasztalatok alapján. Ezen kívül a közellátásügyi minisztérium is készített egy kartelltörvény-javaslatot, ez azonban a közben megváltozott gazdasági vi­szonyok miatt aktualitását vesztette, "leg­újabban az igazságügyi minisztérium készí­tett egy tervezetet s azt a tárgyközi tárgya­lásoknak adja át. A „szakkörök" (bizonyára az érdekelt kartellek) ezt a javaslatot sem tartják megfelelőnek s ezt is át kell dolgozni. — Igazán különös ez a sok köntörfalazás. Sokkal becsületesebb volna, ha a kormány őszintén bevallaná, hogy a kartellek hatal­mával nem mer kikezdeni. Mennyi fát pusztított el a múlt évi fagy. A földművelésügyi minisztérium most­ készítette el a múlt tél erős hidegei által elpusztított gyümölcsfák statisztikáját. Eszerint összesen 9.083.382 darab gyümölcsfa fagyott el. Csehor­szágban 5.216.454, Morvaországban 2.427.852, Szlovenszkón 1.259.989, Ruszinszkóban 179090 darab gyümölcsfa pusztult el. Az egyes gyü­mölcsfajták a következő károkat szenvedték:: a fa mai­a 1.669.597, körtefa 1.036.974, cseresz­­almafa 1.334.0­24, körtefa 1.066.728, szilvafa 3.606.849, ringló 524.529, barack 86.086, őszi­barack 52.763 és diófa 527.766. A délcsehorszsági halastavak propaganda filmje. Wittingau délcsehországi város a kör­nyékéről egy propagandafilmet készíttetett, amely különösen a halastavakat mutatja be­. A fil­mtisztára propaganda célokat szolgál. Jó volna, ha a délszlovenszkói magyar városok hasonló módon propagálnák a vidéki házi­­ipart s egyéb érdekességeket A július havi roénforgalom. Július hónap­ban összesen 1.180.000 tonna (1929 júliusában 1.151.000 tonna) kőszenet s 1.458.000 (1.735.000) tonna barnaszenet szállítottak. Jú­nius hónappal szemben a kőszénforgalom 108.000 tonnával emelkedett Kőszánkotkszból 210.200 (259.900) tonnát álítottak elő, vagy­is 60.000 tonnával többet, mint júniusban. A kőszénbriket termelés 17.500 (19.100) tonna volt, 1100 tonnával kevesebb, mint június­­ban. A barnaszénbriket termelés... 12.300 (22.300) tonna volt. A szénkivitel általában némi javulást tüntet föl júniussal szemben, m­íg a múlt év júliusának kiviteléhez képest visszaesés észlelhető.

Next