Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-08 / 81. (3412.) szám

10**1 un­xnha 8, vasárnap. •PKAjüAW V tAbtAR'HlRliAe 14 SZ I­HÁZ-KörHívKáEiKIRA A Nemzeti Kultúra­­ most jelent meg gazdag tartalommal Melich János tollából érdek­s és alapos tanulm­áy nyitja meg az új számot. A tanulmány szerzője az első esz­tergomi érsek kérdésével foglalkozik. Krotfta cseh­szlovák miniszter ugyanis Csehszlovákia Története című­ könyvében azt írja, hogy Esztergom első érseke egy Radla nevű cseh pap volt, aki ezt a­­ régi cseh nevet a pannonhalmi monostorban Anas­­­tasiius szerzetesi névre változtatta. Ezzel a meg­­­állapítással polemizál sikeresen és szakavatottan . Melich­ és tanulmányában sok érdekes dolgot mond: él az esztergomi érsekség legrégibb történetéről. Dr. Alapy Gyula folytatja a morva,cseh és magyar érintkezésről szóló tanulmányát, amely a középkor végéig terjed. Erről a tanulmányról már többször részletesen beszámoltunk és Alapy mo­st az ötödik folytatást közli, amely Zsigmond király történel­mi szerepével kezdődik. Magyarország a török tá­­­­madások alatt szenved és Zsigmond Cseh­országban hadakozik a huszitákkal, miközben Velence ráteszi kezét Dalmáciára. „A huszita mozgalom gyökerei lenyúltak a nyugati egyházszakadás kezdetéig",­ állapítja meg dr. Alapú és nyomon követi ezt az érdekes történelmi fejlődést. A nagy pragmatikus , tudással megirt tanulmány olvasása izgató regény jellegével bir. — Erdey Gyula „Adatok a Vágvölgy­i bortermeléséhez" címen tesz közzé olyan tanul­­t hiányt, amely hézagpótló, mert a vágvölgyi, egy­kor világhírű, borokkal és történetükkel nem foglal­koztak eddig behatóan. Et­ey mindent egykorú­j feljegyzésekkel és levéltári okmányokkal igazol és ismeretes, hogy a szerzőnek alapossága a fő erőssé­­­­ge, így azután a vágvölgyi bortermelésről irt ta­­­nulmánya egy darab kultúrtörténetté szélesedik, amely nagy jelentőséggel bír az egyetemes magyar­­ történetírás számára. — Follajtár Ernő folytatja a­­ zobori bencés apátság történetét, amellyel szintén­­ már foglalkoztunk. Külön foglalkozik az apátság­­ birtokviszonyaival, az újabb adományokkal és a­­ vételekkel, a birtokcserékkel s a­z apátság egyéb javadalmaival Majd a pusztulásról és ezzel kap­csolatban az örökösökről számol be. — Sarlay Soma a magyar jobbágy sorsát világítja meg a hosszú török háborúk alatt. Ezt a tanulmányt igen érdekes történeti adatok teszik teljessé­. — Nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Alapy Gyula egy másik tanulmánya Komárom­ vármegyéről és a Rákócziakról. — Az „Adattár" című rovatban a következő tanulmányok jelentek meg: A székelyek nyomai Sárosban, filológiai fejtegetések, egy régi záloglevél, G. Rákóczi Erzsébet levele 1697-ből, Új­bányai gyermekkereskedő bűnhődése és egy 1776- ból származó testimoniáns levél szövege. Az iro­dalmi rovatba dr. Haiczl Kálmán „Érsekújvár­­ múltjából" című könyvéről irt méltatást Alapy j Gyula. Ezenkívül Balla Borisz és Krúdy Gyula könyveinek bírálatát találjuk. Ugyancsak az iro­dalmi rovatban található a Szlovénszkai Magyar Kulturegylet ezen darab pályázatának eredményéről szóló beszámoló. n. p. * A Nemzeti Kultúra évi előfizetési ára 40 korona, könyvtáraknak 30 korona. Megrendelhető: Komá­rom, Kultúrpalota. (*} Május elsejéig meghosszabbítják a bereg­szászi színi szezont. Beregszászi tudósítónk je­lenti: Az eredetileg hat hétre tervezett bereg­szászi színi szezon április közepén nyert volna befejezést. A színház iránt megnyilatkozó szo­katlan érdeklődés azonban arra az elhatáro­zásra indította a színházi szövetkezet igazga­tóságát, hogy a társulat működési idejét má­jus elsejéig meghosszabbítsa. A szezon meg­hosszabbítását a bérletnyítás nem várt sikere­­ tette elsősorban indokolttá. Valóban elismerés­re méltó az a lelkesedés és áldozatkészség, amellyel a beregszászi közönség a magyar színház ügyét felkarolta. Igaz, hogy ezt a tá­mogatást a színtársulat ki is érdemelte, mert valamennyi tagja tehetséges színész, akik tel­jes odaadással végzik munkájukat. A bereg­szászi szezon kivételes sikerében nagy érdeme van a színházi szövetkezet két megbízottjá­nak, Szabó Károlyinak, az ismert sportvezér­nek és Strausz Ferencnek, akik rendkívüli energiával teremtettek megfelelő otthont a színháznak és végezték a szervezés fáradságos munkáját. A szezon további részének műsorán újabb prózai és­ o­perettújdonság szerepel, így bemutatóra kerül a pesti operettszínházak leg­nagyobb sikere, a Sárga liliom és a legtöbb előadást ért Helyet az ifjúságnak című pom­pás komédia. A színházi szövetkezet vendég­­művészek szerepléséről is gondoskodik. Hét­főn és kedden Rózsahegyi Kálmán, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, a rádióból is jól ismrert nagy művésze Az öreg tekintetesben és a Csodadoktorban fog fellépni. A hét vé­gén, pénteken, szombaton és vasárnap pedig az ellenállhatatlan humorú ifjú Latabár Árpád játszik a Csipetkében és az Áprilisi vőlegény­ben. A vendégszereplőik iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. (*) A Földes-társulat Léván. Lévai tudósítónk jelenti: A nyugatszlovenszkói magyar színtársulat ■ kedden, április 10-én kezdi meg az egy hónapra tervezett lévai szezont a városi színházban. Az át­szervezett színtársulatot a lévai közönség még nem ismeri és érdeklődéssel várja a bemutatót. (*) Hubay Jenő a névmagyarosításért. Buda­pestről jelentik: Dr. Hubay Jenő, a budapesti Ze­neművészeti Főiskola főigazgatója felhívást inté­zett a főiskola ifjúságihoz. Felhívásában többek között ezt mondja: „Ma különös jelentősége van annak, hogy a magyar értékek külföldön való reprezentációs bemutatkozásukkor m­agyar csen­gésű névvel szerepeljenek. Felette kívánatosnak tartom, hogy azok, akik a zeneművészet terén működnek, magyar névvel szerepeljenek". (*) G. Faragó Márta, a Budapestről ideszárma­zott színésznő, a kassai magyar színház volt tag­ja, tegnapelőtt délután a kassai rádió magyar műsorának keretében sanzonokat énekelt. A te­hetséges, fiatal színésznő ezzel a szereplésével is nagy sikert aratott és bebizonyította, hogy nem­csak a színpadon, hanem a mikrofon előtt is kitű­nően megállja a helyét. (*) Budapesti tavaszi vendégjátékok. Budapest­ről írják: A milánói Scala együttese április 16. és 17-én a budapesti Városi Színházban szerepel. A Sevillai borbély és Rigólet­to kerül színre.­­ Áp­rilis második felében Reinhardt-vendégjáték lesz Budapesten. Reinhardt Pirandello darabját, „Hat szerep keres egy szerzőt", Schiller „Stuart Má­­riá“-ját és Wedekinid „A kamaraénekes" című egy­­felvonását adatja elő. — Április 18 án érdekes ven­dégjáték lesz a budapesti Operaháziban, ahol An­­toinette Toini, a helsinki operaház művésznője lép fel az Aidában. — Lucáenno B­oyer, a világhírű párisi dizőz, aki jelenleg Olaszországban van m­ű­­vészkörúton, a tavasszal Budapestre jön. (*) „Helyet az ifjúságnak" — Érsekújvárot. Ér­­sekujvári tudósítóink jelenti: Szerdán este csak­nem telt ház előtt mutatták be az érsekujvári szín­házban Fodor Lászlónak és Lakatos Lászlónak szellemes újdonságát, amely „Helyet az ifjúságnak" cím alatt Budapesten az emuit szezon egyik leg­nagyobb sikere volt. Az érsekujvári előadás telje­sen igazolta a felfokozott várakozásokat, amelyek­kel­ a szellemes darab bemutatása elé tekintettek s elmondható, hogy alig volt prózai előadás a Föl­des-társulat többéves működése során, amely olyan gyújtó hatást ért volna el, mint ez. A sikerült elő­adás középpontjában a tehetséges iffj. Mihályi Ernő állott. Alakítását rokonszenves lendület, erő, ötle­tes, finom humor, sőt időnként drámai erő jelle­mezte. Nagy sikere volt Földes Dezső pompás bank­­elnök-alakításának is. Rajtuk kívül elsősorban Gá­bor Görgy pedáns tisztviselője érdemel említést,­­de kedves volt Mihályi Lici alakítása is. Kabina Margit, Reményi János, Ross József és Maár Já­nos nyújtottak még elfogadhatót. A többiek — s ez a vidéki előadások legnagyobb hibája — többet rontottak az előadáson, mint segítettek. (*• d.) () Fényképészeti kiállítás Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A Mezőgazdasági Mú­zeumban április 1-én amatőr fényképészeti kiállí­tás nyílt meg, amelyet a foto-amatőrklub és az YMCA rendezett. 290 amatőrfénykép nyert elhe­lyezést a két teremben, a legtöbb az YMCA ügyes amatőrjeitől származik. Érdekesek a nagyvárosi felvételek, továbbá a „Kis­okos" (dr. Venetiauer, Kassa), Cigánylány, Hortensia, Reggeli napsugár című fotók. Kedvesen sikerült k­ét cica felvétele (Kral F., YMOA), továbbá őrség (Jenicsek, Kassa). A jól sikerült és magasnívójú kiállítás április 15-ig marad nyitva. (*) Az érsekújvári népművészeti kiállítás vasár­nap (április 8-án) este 6 órakor záródik. A rend­kívül érdekes kiállításon (a Takarékbank régi he­lyiségében) vasárnap délelőtt dr. Noszkay Ödön tanár Érsekújvár múltjáról, délután Thain János tanár az érsekújvári népművészetről tart előadást. (') A prágai Varieté Színház áprilisi új műsora méltó az eddigi tejesítményekhez. A zenekar kifo­gástalanul működik, Arno ekvilibrista pompás mu­tatványokkal szórakoztatta a közönséget, a kutya­­olimpiász boxolói hajmeresztő boxmérkőzést ren­deztek, Murray kriminalista titkára a legnagyobb ellenőrzés dacára senki sem tudott rájönni,­­tína- Daisy, a gyermeksztárok és partnereik jelenetei elragadok. Külön ki kell emelni Réka zeneművész számát, aki tökéletesen és brilliánsan játszott régi hangszereken, hathurros csellón, ivola dkAmour-ron és viola di gamba-n. Ez a kitűnő művész, aki saját hangversenyestet adhatna bármely fővárosban, most*n elismerést megérdemel. (n. p.)

Next