Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-19 / 66. (3618.) szám

10 Cseh- és morvaországi eredmények PRÁGA: DFC—G&AFK 4:2, Volík tonna Zsizskov 1—Bohemians 1:1, Sparta—Meteor VJII. 6:2. Barát­ságos mérkőzések szombaton: PILSEN­ SK—AFK Kolin 3:2 (3:1). Ligabajnoki mérkőzés. CSEH VIDÉKI DIVÍZIÓ: Néchod­^Petrin 1:0, Cseeké Budejorvic ©—Horovnce 5:1, Königgraetz— Rokicány 3:1, Pardubdoe—Donn Králové 0:0, Ko­­piety—Olympia Pilsen 4:4, Rakovcik—Jwngbum­­la­u 1:0. MORVAORSZÁG: Braun—Ham válogatott mér­kőzés 2:2, DSV Troppau—M.­Ostraver SC 5:0. CSEH-NÉMET DIVÍZIÓ: SV Bodenbach—Karls­­bader FK 1:0, DSV Braun—Rei­chheuberger FK 5:4, DFK Komotau—DS­V Saaz 1:1. CSEH-NÉMET MEGYE: BSK Gablonz—Wams­dorfer FK 3:1, DFK Amseig—DSK Brűx 3:3, Spar­­ta Ka­rlsbad—DSV Asch 4:2. TEPLITZ: Dresdner SK—TFK 2:0 (0:0). Nem­zetközi mérkőzés: — Vfb. Teplitz—Sport?brüder Schreakenstein 2:0. BUDWEIS: DFC—Meteor Ob. Budejovice 4:3. Helyi derby. Külföldi eredmények BÉCS: Szombaton a Vienna a WAC-ot 2:0 (0:0) arányban legyőzte és ezzel a biztosan vezető Ra­pid mögött a második helyet foglalta­­. A Rapid vasárnap a WSC-ot 5:2 (3:1) arányban győzte le. Az Admira a Flendsdorfer AC-ot 1:0 (1:0), Wacker a Hakoaht 4:0 (2:0), a Libertas pedig a a Favoritner SC-ot 4:2 (2:1) arányban verte meg.­ — A II. osztályban a Slovan a Raeensportfreundet 7:0-ra verte meg. NÉMETORSZÁG: Bajnokság: Brandenburg: Spandauer SV—Rendőrség 1:0, Minerva—Panikov 6:1, IFC Nürnberg—Hertha 2:1. — Szászország: Fortuna Lipcse—Sp.Vg. Leipzig 5:0, Sp.Vgg. Fürt­h —Dresdner SC 4:1, — Bajorország FC Schwein­­furt—Wacker München 1:0, Sp.Vgg. Weiden—ASV Nürnberg 2:0. OLASZORSZÁGBAN a vezetést a Juventus vet­te át, amely 30 ponttal és jobb gólaránnyal előzte meg a tabellán a Fiorentinát. Az eredmények: Juventus—Lazio Róma 6:1, Ambtrosiana­—Ales­­sarudinia 3:1, Róma—Torino 2:1, Milánó—Sampie­r­­daréna 2:1, Pro Verceli—FC Nápoly 1:1, Fioren­­tina—Brescia 1:0, Bologna­—Livorno 4K), Palermo —Trieszt 2:0. FRANCIAORSZÁG: Nameyban Luxemburg a francia amatőröket 5:1 arányban győzte le. Mar­­seille-ba­n a Belgrádi SK az Olympiquet 3:2 arány­ban verte. SVÁJC: Lausanneban Elerász válogatottja Svájc B. csapatát 6:1 arányban verte meg. — Young Doys Bem—Chaux de Foods 3:2, Yomng Fellows—­­kraftbopperS vegyes—Excelsior Roubaix 3:1. AZ ANGOL SERLEG középdöntőjében csak egy mérkőzés hozott eredményt. A Sheffiel Wednes­­day a Bornleyt 3:0 arányban győzte le, míg a­­ Westb­rom­wich Albion és a Bolton Wanderers 1:1 arányban eldöntetlenül játszottak. Ezt a meccset megismétlik. — I.angol liga: Chelsea—Leeds Un. 7:1, Everton—Arsenal 0:2, Grimeby T.—Black­­burn R. 1:2, Huddersfield T.—Portsmouth 2:0, Lei­­cester C.—Birmingham 2:1, Presston N. E.—Midd­­lesbrough 2:0, Sunderland—Stoke C. 4:1, Totten­­ham H.—Manchester C. 0:0. Wolverihampton W. —Liverpool 5:3 — II. liga: Barnsley—Newcastle Un. 2:1, Bradford C.—Plymoutth Arg. 0:1, Man­chester Un.—Blackpool 3:2, Notts Go.—Bradford 1:1, Oldsham Athl.—Nottingham F. 0:5, Port Vale —West Ham Un. 2:2, Sheffield Un.—Norwich C. 1:1, South­ampton—Fulha­m 1:1, Swansea T.— Bury 1:0. — Skócia: Aberdeen—Albion Rovers 1:1, Airdrieonians Partick Th. 0:2, Clyde—St. Johnstone 4:1, Dun­fermline—Celtic 1:3, Falkirk —Dundee 1:1, Hearts—Queens Park 2:1, Kiilmar­­rvock—Hamilton 4:1, Motherwell—Hibernians 4:1, Rartgers—Queen of South 5:0, St. Minnen —Ayr United 3:3. TENISZ )( A prágai fedettpálya verseny győztese Siba lett, aki a döntőben Csernovicot 4:6, 6:4, 4:6, 6:2, 6:1 arányban verte meg. )( A sanremoi nemzetközi teniszversenyen a prá­gai Csajka az olasz Palmierit 6:2, 2:6, 6:0, a mai gyár Gabrovitz a monakói Landan herceget 6:2, 4:6, 7:5, a lengyel Tarlowski pedig a francia Le­­sueurt 6:3, 6:1 arányban verte meg. )( A kairói nemzetközi verseny női egyes döntő­jébe az amerikai Jacobs és az osztrák Ilerbst ju­tottak. Az előbbi az angol Miss Dearmant, az utóbbi pedig Lylet győzte le. BOX )( Carnera Newyorkban Ray Impelletieret a 9. menetben technikai kiütéssel legyőzte. — Johnny Riisoo Be­nnie Lewiet a második menetben ki­ütötte. ÚSZÁS )( Los Angelesben Jira Gib­ulla a 440 yardos gyorsúszásban 4:48.3 p.-el megjavította tavaly Det­­roitban úszott 4:48.6 perces világrekordját. )( A magyar diákok téli vizipóló serlegét Buda­pesten a Hunfalvy főreáliskola csapata nyerte meg, amely az Eötvös reáliskolát 8:3-ra győzte le. Harmadik az Árpád reálgimnázium, 4. a Zrínyi reálgimnázium. A döntőt 2000 diák nézte végig. % KÖZDAZDA^ÁfiT1 Ami a mérlegben benne van Irta: Tornyei László Prága, március 18. Évek óta halljuk, hogy túl vagyunk a válság mélypontján. Illetékesek és hi­vatottak addig beszéltek arról a bizonyos ezüst­­sávról, amíg magunk is hinni kezdtünk benne s vártuk az uj konjunktúra hajnalhasadását, a sötét égbolt első fénysugarát, az ezüstsávot. Közben pe­dig egyre mélyebben süllyedtünk a lejtőn s vé­gül is valóban elérkeztünk ara a pontra, ahon­nan már csak fölfelé vihet az út Ez a mélypont az elmúlt esztendő első két hónapja volt Múlt év februárjában gyökeres eszköz igénybevételére ha­tározta el magát a kormány. Devalválta a koro­nát, hogy így szüntesse meg a csehszlovák valuta belföldi és külföldi vásárlóereje közötti diszpari­­tást és ezzel lendítsen egy nagyot a kiviteli ipar kátyúba jutott szekerén. A merész lépés megtör­tént s vártuk a csodát, a csoda azonban nem akart bekövetkezni, mert gazdasági viszonylatban is megnyilvánult az a fizikai törvény, hogy kön­­­nyebb a lejtőről lecsúszni, mint a meredekre fel­kapaszkodni. A válság — papirosra irt és nyomta­tott adatok bizonyítják — enyhült de azért az első tavaszi napsugár fényében sütkérezve, mégis csak jól esik számunkra az a tudat, hogy ismét túl vagyunk egy cudar télen s a tavasz meg a nyár újabb munkaalkalmat, újabb kereseti lehető­séget, újabb idénymunkát hoz s valahogyan át­vergődünk a krízis emez esztendején is és végül mégis csak ránk süt még a konjunktúra testet és lelket melegítő szép napja. A külkereskedelmi forgalom februári mérlegé­nek adatait szombaton ismertettük. Megírtuk, hogy a tavaly februári 55,8 milliós passzívum­mal szemben az idei mérleg 104 millió koronás aktívumot eredményezett A tavalyi év azonos szakához viszonyítva a javulás szembeszökően nagy. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagy­nunk azt a körülményt, hogy a csehszlovák koro­nát éppen tavaly februárban devalválták s a de­valválást erős sajtóharc előzte meg. A heves po­lémia valóságos izgalmi állapotba hozta a nagy­­közönséget s aki csak tehette, igyekezett a valuta­szabályozáson profitálni. Egyesek idegen fizetési eszközöket vásároltak legális uton, vagy zugban, mások pedig nyakra-főre vásároltak külföldi árut, mert jól tudták, hogy az importcikk a devalválás következtében megdrágul. Februárban erősen emelkedett a behozatal és visszaesett a kivitel, mert a külföld sem óhajtott ráfizetni a korona árcsökkentésére és a legtöbb külföldi importőr megvárta a devalválást, hogy annak intenciói ér­telmében olcsóbban jusson a csehszlovákiai áru­hoz. Az idei és a tavalyi február adatainak össze­hasonlítása tehát nem nyújt tárgyilagos képet. A külforgalom alakulása egészen más képet nyújt, ha csak az idei év adatait hasonlítjuk ös­­­sze. Januárhoz viszonyítva februárban a behoza­tal nem változott lényegesen, egyedül a haszon­állatbehozatal értéke emelkedett 4 millióval, ezzel szemben a kivitel újabb lendületet vett. A készáru export értéke 50,5 milióval és a nyersanyagkiveté 3 millió koronával ment föl. Még érdekesebb képet kapunk, ha a devalválást követő tizenkét hónap adatait a valutaszabályo­zást megelőző azonos időszak adataihoz viszo­nyítjuk, ehhez azonban éppen a valutaszabályozás miatt a koronát át kell számítanunk egy másik stabil valutára, olyanra, melynek értéke az utób­bi két esztendő folyamán nem változott. Március 1. és február 28. közötti időszakban francia frankban számítva, a külkereskedelmi for­galom a következőképpen alakult (millió frankos tételekben): Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a devalvá­lást megelőző esztendő passzív mérleget és a va­lutaszabályozást követő év aktív egyenleget ered­ményezett, kitűnik azonban a táblázatból az is, hogy a külkereskedelmi forgalom volumenje a de­valválás ellenére csökkent s a mérleg aktívumát főképpen az a körülmény idézte elő, hogy a beho­zatal visszament. A külkereskedelmi forgalom mérlegének javulá­sával látszólag ellentétben áll az a tény, hogy a munkanélküliség nem enyhült az aktívum emelke­désének arányában. A felületes szemlélő számára ez a körülmény érthetetlennek tűnt föl s nem tud­ta összeegyeztetni azt, hogy a kivitel állandóan élénkülő irányzatot mutat s ezzel szemben a mun­kanélküliek száma nem apad, sőt a tavalyi év ada­taihoz viszonyítva, aránylag erősebben emelkedik. Most, amidőn módunkban áll tiszta képet alkot­hatni a külforgalom alakulásáról, láthatjuk, hogy a mérleg javulása relatív, mert az összforgalom hanyatlása mellett csökkent a munkaalkalom és a helyzet lényeges javulásra nem vall. Még mindig közel vagyunk a mélyponthoz, még mindig nehe­zen kapaszkodunk a meredeken felfelé. Kimutatásunknak még egy figyelemreméltó ada­ta van, a nyersanyagbehozatal tétele. A nyers­anyagimport szintén jelentőségteljes fokmérője a helyzetnek. Ha emelkedik a behozatal, az annyit tesz, hogy a feldolgozó üzemek munkában van­nak, vagy legalább­is munkára számítanak. A sta­tisztikai hivatal adataiból megállapítható, hogy a múlt hó végén lejárt egy esztendei időszakban az előző időszak adataihoz viszonyítva, a nyers­anyagimport visszaesett. A visszaesést különböző­képpen magyarázzák. Az egyik verzió szerint a világpiacokon esett a nyersanyagok ára, vagyis csak értékben importált Csehszlovákia kevesebbet, de mennyiségben az import nem csökkent, a má­sik verzió azt állítja, hogy spekulánsok áremelke­désre számítottak és még a devalválást megelőző időszakban teletömték raktáraikat. A harmadik verzió rámutat arra a körülményre, hogy a bel­földi fogyasztás erősen hanyatlott s a nyersanyag­behozatal csak jelentéktelen mértékben függ ös­­­sze a készárukivitel kérdésével, amennyiben az importált nyersanyagot elsősorban és főleg a bel­földi piac ellátására készülő cikkek gyártására használják fel. Nem tudjuk, a három verzió közül melyik áll közelebb az igazsághoz s szívesen kon­­cedáljuk, hogy mindegyikben van valami helyt­álló. Térjünk vissza a mérleg aktívumának kérdésére. Még nem tudjuk, hogy februárban Csehszlovákia külforgalma melyik állammal szemben mennyi ak­tívumot eredményezett. Eddig a német-csehszlovák forgalomból eredt a legnagyobb plusz s valószínű, hogy a statisztikai számoszlop első helyén most is Németország áll. 104 milliós aktívumot hozott a februári mérleg, ezzel szemben Csehszlovákia né­metországi követeléseinek összege, hivatalos ada­tok szerint, 350 mili­ó koronát tesz, de magán­becslés szerint­ — amint azt ugyancsak szomba­ton jelentettük, — 500 milióra tehető. Ha Német­ország megfizetné tartozását készpénz lenne a 104 millióból, de Németország nem fizet készpénz­zel s tartozását csak áruszállítással ígéri kiegyen­líteni. Csehszlovákiának tehát mintegy 500 millió korona értékű árut kell Németországtól behoznia, hogy pénzéhez jusson, illetve 500 millió koronával nagyobb értékű árut kell importálnia, mint amen­­­nyit oda exportál. Hová lesz akkor az aktívum? De nemcsak Németországban van kinnlevősége Csehszlovákiának, hanem egyebütt is, a többi kö­zött Jugoszláviában, Romániában, sőt Magyaror­szágon is s valamennyi adós­ állam készpénz he­lyett áruval fizet. Hová jutnánk, ha mindezeket a kívánságokat honorálni kellene? A németor­szági áruk behozatalát nehéz emelni, mert a német áru csehszlovák koronában nem olcsó, az agrár­államokból pedig a mai viszonyok közepette ugyancsak nem lehet a behozatalt fokozni. Gabo­nával bőségesen el vagyunk látva az új termés betakarításáig, búzánk és borunk van, állatálomá­­nyunk olyan fejlett, hogy már az állattenyésztés korlátozásáról tanácskoznak. Nem marad más hátra, mint sürgősen alkalmazkodni a változott vi­szonyokhoz, reorganizálni a termelés és az érté­kesítés rendszerét szakí­ani az elzárkózás politi­kájával és r'"ír í'álozatok árán is rendes kereske­delmi szerződések megkötésével helyreállítani a normális kereskedelmi kapcsolatot valamennyi üzletfelünkkel, de elsősorban azokkal az államok­kal, amelyekre rá vagyunk utalva. (Három és fél millió korona értékű közmunkák Tőketerebesen.) Tudósítónk jelenti: Tőketerebe­sen ez évben nagyszabású közmunkákat fognak keresztülvinni, elsősorban vízszabályozási munká­latokat, amelyek három és fél millió koronába ke­rülnek. A közmunkákat már a legközelebbi idő­ben megkezdik. („Új gazdasági rend a Dunamedencében“) cím­­mel tartott ankétot a brünni Középeurópai Inté­zet. Az ankét során előadást tartott dr Hantos Elemér és dr. Ma­táj a volt osztrák maoisizter is. Hantos Elemér rámutatott arra, hogy a francia­­olasz megegyezés új feladatok elé állította a Dunamed­enice gazdasági életét. Remény van ar­ra, hogy a dunai államok gazdasági együttműkö­dése megindul és ugyancsak remélhető, hogy a szomszédos nagyhatalmakkal, elsősorban Német­országgal meg fognak egyezni Dr. Mataja han­goztatta, hogy Hantos Elemér álláspontja teljesen megegyezik az ő és dr. Schuster volt csehszlovák miniszter álláspontjával. (Nagyszombatban nem engedélyezték a húsille­­tékek általán­osítását.) Nagyszombati tudósítónk jelenti: A nagyszombati mészárosok és hentesek beadványban kérték a város vezetőségét, hogy 1935-re paulalirozva állapítsa meg a vágóhíd husille tőkét. A mészárosok és h­entesek szervezete e beadványban 35.000 korona évi pausálilletéket ajánlott fel. A városi tanács foglalkozott ezzel a kérelemmel és azt­­ elutasította, mert megállapítot­ta, hogy a vágóbid hiusi­le­téke a városnak évi 60.000 koronát hoz. Kétséges azonban, hogy a város nem fog-e erre a­z álláspontjára ráfizetni. A vágóbid husii]etekének megállapítása és besze­dése ugyanis két munkaerőt igényel és ez jelen­tékeny kiadással van összekötve. Behozatal Kivitel j^gaTom cr to <3 ^ ? .2 t 1 2 .5 I­g 1­933/34 4724 2309 4501 3065 9225 1934/35 3992 2129 4682 3298 8674 —732 —180 +181 +233 —551 1935 március 19, Sedd* Mit kapunk a valutákért? Prága, már­ci. 18. Ké 100 pengőért 456.— 100 schillingért ...... 455.50 100 zlotyért *...... 450.25 100 lejért ..*•...* 15.45 100 márkáért 895-50 100 dinárért 100 svájci frankért ..... . 53.673­ T73-50 100 francia frankért ..... 157.70 100 óráért ............................... 202.40 1 amerikai dollárért .... 23.50 1 angol fontért ...... 1134*0 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 18. Ké 100 pengőért ....... 459.— 100 schillingért ...... 458.50 100 zloty­ért ........................... 453.25 100 lejért ................................ 15.75 100 márkáért ....... 899.50 100 dinárért 100 svájci frankért . . . . . 544.75 776.50 100 francia frankért.................. 158.30 100 Uráért ............................... 203.60 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért...................... 114.50 Nagy siker jegyében zárult a prágai mintavásár Prága, március 18. Tegnap ért véget a harminca­dik prágai tavaszi mintavásár, amelyről megállapít­­ható, hogy az összes eddigi prágai mintavásár közül a legsikerültebb volt. Soha ennyi látogatója a prá­gai mintavásárnak nem volt ée a látogatók legna­gyobb része, az eddigi üzleti eredmények alap­ján ítélve, mind komoly volt. A vásár egyheti tarta­­l­ma alatt rekordforgalom mutatkozott , az export és a belföldi üzlet egyaránt igen kedvezően alakult. Feltűnt, hogy a tengerentúli országok megnöveke­dett érdeklődést tanúsítanak Csehszlovákia ipar­­cikkei iránt és az amerikai vásárlók sokkal na­gyobb mértékben jelentkeztek, mint eddig. Kana­da, Brazília, Argentína, Ausztrália és Délafrika je­lentősen képviseltették magukat és hasonlóképpen a közeli Kelet, India, a francia gyarmatok és Egyip­tom ugyancsak élénk vásárlási tevékenységet fej­­tett ki Annak ellenére, hogy statisztikai adatok eddig még hiányoznak a mintavásár lefolyásáról, —­­ úgyhogy teljes képet ez idő szerint nem lehet al­kotni, — a következő állapítható meg: parcellán­­nemű­ekben nagyobb volt az üzlet az eddigieknél, az üvegáru­üzlet is teljes mértékben tudott kifejlőd­­ni, de itt főként külföldi érdeklődés játszott szere­­­­pet, míg a belföldi üvegüzlet csak a vásár utolsó két napján élénkült meg. A játékáruk üzlete az ed­digi átlag felett volt, bőrneműekben a belföld ré­széről mutatkozott nagyobb érdeklődés, textilne­­műek iránt a tengerentúli országok mutattak ér­deklődést, a fémáruk piacán nem volt egységes az irányzat, de viszonylagosan kielégítő volt a forga­lom, sok külföldi érdeklődés mutatkozott csehszlo­vák gépek iránt, de a megrendelések száma az ér­deklődéssel nem állt arányban, a villanyüzlet jó exportlehetőségeket mutatott, a papírexportüzlet is megfelelt a várakozásoknak, bútorok és zongorák iránt szintén érdeklődés nyilvánult meg, de az üz­let aránylag kicsi volt. A különvásárok — mint szállodaberendezés, rádióvásár, sportkiállítás — nagy látogatottságnak örvendtek, de az üzlet nem volt megfelelő. A sikerült tavaszi rádióvásár az őszi üzletre lesz kihatással. A mintavásárt tegnap Malypetr miniszterelnök és Dostálek kereskedelem­ügyi miniszter is meglátogatta. (Egymilliós forgalom a prágai autóbörzén.) Az idei prágai autó­börzén 334 autót és motor­­kerékpárt állítottak ki. 74 darabot adtak el összesen 934.920 koror­ Ti­ é^kben. Minden ötö­dik kocsi vevőre talált. Am­i bz árakat illeti, azokat a kocsikat részesítették előnyben, ame­lyek benzinfogyasztása a legcsekélyebb. Nagy kocsik eladási ára viszonylagosan csekély volt. Adóvallomásoknál és különösen adóügyi eljárásoknál nélkülözhetetlen segítséget nyújt. Reinrohr Dezső: „Az egyenesadó-törvény gyakorlati utasításai" című könyve. Könnyen, érthetően magyaráz minden el­járást. Meg nem felelés esetén visszaküld­hető. Ára postai küldéssel együtt 7 Kö. Utólagosan befizetési lappal fizethető. Megrendelési cím: Beinrohr Dezső, Losonc, Kollár­ u. 18. (Japán beviteli többlete 1935 januárban.) Japán beviteli többlete 1985 januárjában a múlt esztendei többlettel szemben 16 millió yennel emelkedett. A német-japán gazdasági kapcsolatokra fényt vet, hogy Japán Németországiból 108 millió yen érték­ben importált árut, míg Németországba irányuló ki­vitele csak 10 millió yent tett ki.

Next