Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-22 / 69. (3918.) szám

14 Tiszta arcbőr VÖRÖSRAK I Bratislava, 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTŐL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, n. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Ké 11.— GYÓGYSZERTÁR Mihály-ucca 30. ^RXGAlMACAARHlRLag B99 K­ÖZGAZDASÁG • A megélhetési költségek világszerte emelkedtek Prága, március 21. Az elmúlt évben a megél­hetési költségek általában világszerte emelked­tek. Ez a változás legerősebben a csökkentett valutájú országokban jelentkez­ett, mérsékeltebb volt a kötött devizagazdálkodású államokban, az aranyblokk országaiban pedig csak árnyalat­nyira éreztette hatását A legnagyobb volt az áraemelkedés Danzig szabad államban: egy év alatt, 22.3 százalék. A második a sorban 6.7 százalékos növekedéssel Belgium, utána 6.1 százalékkal Brit-India, majd 4.9 százalékkal az Egyesült Államok és Magyar­­ország következnek. Közel 4 százalék pánban és Olaszországban a drágulás s volt 1a­3 százalék körül mozgott Csehszlovákiában, Kanadában és Nagy-Britanniában, ban, Finnországban, Törökországban, Svédország­Németor­szágban és Svájcban a megélhetés költségei alig változtak. Ausztriában pedig a megélhetési költ­ség pontosan az 1934. év vége szinten maradt. Viszont az élet az elmúlt év folyamán olcsób­bodott 5,2 százalékkal Franciaországban, Len­gyelországban 4 százalékkal, Hollandiában és Kí­nában csak 1 százalékkal. A megélhetés általános költségeit részletezve, az elmúlt évben legerősebben az élelmezés költségei változtak, Danzigban 39 százalék, Belgiumban és Magyar­­országban 10 százalék, a többi államokban pedig általában 5 és 8 százalék. A megélhetési költsé­gek közül a lakás költségtétele a legtöbb ország­ban alig vagy egyáltalán nem változott. Csupán Dániában növekedett 4 százalékkal, Lengyelor­szágban 15 százalékkal csökkent. A ruházat költségei általában keveset drágul­tak. Kivétel Danzig szabad állam, ahol a növek­vés mértéke 37 százalékot ért el, 7 százalékkal drágult ez a költségtétel Olaszországban is, vi­szont ugyanennyivel olcsóbbodott Törökországban. Ha a megélhetési költségeket az 1914. évi árszinthez viszonyítjuk, Hollandiában az életszint ma 37 százalékkal magasabb, mint békében, ugyanakkor Japánban a megélhetés költségei az 1914. évi állapotnál 47 százalékkal alacsonyab­bak. A háború előtti árvona­lnál magasabb az árszint Svájcban, Németországban, Törökország­ban és Olaszországban. Franciaország megélhe­tési költsége aranyfrankban számítva, a háború előtti szinthez közel van. A csökkentett valutájú államoknál a mai megélhetési költségek általá­ban 10—20 százalékkal alacsonyabbak, mint békében voltak. Ez a helyzet Nagy-Britanniában, Ausztriában, Svédországban, Csehszlovákiá­ban, az Egyesült Államokban, Dániában és Nor­végéban. Ellenben Magyarországban,­ban, Lengyelországban és Finnországban, Bulgária­mivel ezek elsősorban agrárállamok, a megélhetés költ­ségei a háború előtti árszinthez képest még ennél is alacsonyabbak. A megélhetési költségek har­madik csoportja a fűtés és világítás tétele a leg­több államban csökkent. A CsAF-MLSz (a csehszlovákiai Magyar Labdarugók Szövetsége) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: A CsAF újból figyelmezteti az egyesületeket, hogy szövetség közti kiadatásból eredő fizetést (ki­adatási összeg) ne a volt egyesület címére, hanem mindig a CsAF-nak ke­ll befizetni. A CsAF a jö­vőben oly fizetést, amelyet a volt egyesületnek küldtek, nem fog elismerni és így az igazolvány megküldése késedelmet fog szenvedni. Éppen ezért ajánljuk egyesületeinknek, hogy a CsAF fenti figyelmeztetését tartsák be. (Lásd Skaumal Béla SK Ivancsice.) (A. 239.)Tornaljai SC, Lukács Imre és Lukács Vilmos: Vas SK törlé­sét kérte a CsAF-nál. A Nyugati kéri bejelenté­sét, — hogy nevezett játékosok ellen fegyelmi el­járás van folyamatban, — bejelentettük a CsAF- nak és kértük a törlés ügyének szüneteltetését. Fölhívjuk a­ Nyugati kerületet, hogy fegyelmi ha­tározatát és a két játékos igazolványát mielőbb terjessze be. (Ny. 232—3.)­­A CsAF Maly Emilt: Rimaszombati ME 789 Ké tartozással a SK Slovan Rimavská Sobota ré­szére átigazolta, nevezett azonban kerületi fel­függesztése miatt 1936 nov. 3-ig nem játszhat Felfüggesztése után is csak tartozása kiegyenlí­tése után nyeri vissza játékjogát, amiről a Közép­­kerület, illetve a BME annak idején jelentést tenni tartozik. (Kp. 787—935.) Fölhívjuk a Csapi SE-t, hogy Farszky Antal igazolványát öt napon belül küldje be. (Kp. 211—936.) Cervenák Ferencet: SV Bodenbach a CsAF fi­zetett játékosként kiadta a Vas SK-nak. (Ny. 869—936.) Fölszólítjuk a Komáromi FC-ot, hogy öt napon­­ belül nyilatkozzék, váljon Kadlec Károly játéko­sát kiadja-e az österr. Fussbal-Bundnak (Favo­­ritner AC Wien). Nemleges esetben is tartozik vá­laszával és esetleges követelésével együtt neve­zett igazolványát beküldeni A CsAF figyelmez­teti a KFC-ot, hogy a kiadatás megtagadása ese­tén a játékos egy évig sehol sem játszhat. Ennek letelte után feltétel nélkül bárhol leigazolható (D. 240-936.) A Lévai TE intézkedése alapján az I. B. utóla­gosan kiadta Dubovszky János és Vízi István LTE-játékosokat a SK Prerov részére 6—6 havi várakozási időre fejenkint 618 Ke ellenében. (D 146—7.) Az I. B. kiadta Vaiíó Józsefet: Salai SK—SK Hlohovec 1 hóra 246.50 Ke ellenében. Nevezett igazolványát a várakozási idő letelte után a Salai SK küldje be. (D. 230.) A Nyugati kerület bejelentése alapján a SF Berg és Brat. USE játékjogát az I. B. egyelőre visszaadja. (Ny. 101—936.) Úgyszintén a Keleti kerületben a Huszti SE Kaposi TK, az Ungvári AC tartozásaikat rendez­ték. (Kr. 127—936.) Fenti két kerületünket azonban figyelmeztet­jük, hogy a BULE, illetve Huszti SE múlt évi köz­ponti tartozásaik miatt még központi felfüggesz­tés alatt állnak! Fölhívjuk a Déli kerületet, illetve Komáromi FC-ot, hogy a Komáromi Egyetértés RSC 600 Kő, valamint a B. T. 160 Kő követelés­e ügyében je­lentést tegyenek. A KFC tartozásai rendezésének elmulasztása esetén a KFC-ot a divíziónál letilt­juk. (D. 933, 1005—935.) Az I. B. katonai vendégszereplési engedélyt adott Popper Mihály. Polg. TE—Somorjai TK-nál és Kontratovics Dezső: Ungvári MTE—Kassai Tö­rekvés SE-nél. (Ny. 234, É. 222—936.) Fölhivjuk a Déli kerületet, közölje velünk, hogy Czirok János: Komáromi FC—Füleki TC- játékos mikor volt legutóbb kerületi válogatott. (ad. 225—36.) Az Ungvári SG terjessze be mielőbb Markovics Jenő (volt Jávrai SC) arcképes igazolványát. Áron László: Rimaszombati ME—Losonci AFC folyó havi átigazolási keretét az I. B. kénytelen volt érvényteleníteni, mivel nevezett 1935 decem­ber 1-én a Rimaszombati AC-hoz átlépést jelen­tett be, amely jelenleg is nyilvántartásunkban van. A Donaustadt SK—ÉSE ügyben múltheti hiva­talosunkban közölt összeg az időközben történt lefizetések által (KSE-nél 450,— és központunknál letétbe helyezve 250 Kő) 1000 Kő-ra leszállítva, illetve módosítva. A Donaustadt a márc. 15-iki határozatnak okvetlenül tegyen eleget. A Közp. Egyeztető Bizottság folyó hó 25-én este 7 órakor, az L­B. utána 8 órakor ülésezik. A CsAF-MLSz titkársága. (Román—csehszlovák gazdasági tárgyalás a­sok.) A román—csak­ szlovák gazdasági tár­­­­gyalások hátfőn kezdődnek meg Bukarestiben.­­ A tárgyalások célja az 1934-ben kötött román és csehszlovák kereskedelmi szerződés revízió­­­ja. A csehszlovák kereskedelmi kormány kí­­­vánságaimak sorában első helyen az az óhaj­­ áll, hogy a román kormány stabil gazdasági­­ rezsimet létesítsen. (A külkereskedelmi forgalom a vasúti kimu­tatás tükrében.) Februárban 28.901 teherkocsi ér­kezett külföldről Csehszlovákiába. A tranzit­­­forgalmat 10.122 vagon bonyolította le, így hát a tiszta behozatalra 18.779 vasúti kocsi esett, vagyis 110-zel több a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt számnál. Cseh­szlovákia területét 39.064 kocsi hagyta el, a tranzit­forgalmat 10.102 kocsi bonyolította le, tehát a tiszta exportra 28.942 vagon jutott, vagyis 1130-cal kevesebb, mint tavaly februárban.­­ (Drágulnak a legfontosabb nyersanyagok) A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának jelzőszáma az elmúlt héten a következőképpen változott (1927 - 100): manitóba búza 35.33 (előző héten 34.75), őszi búza 47.24 (47.05), rozs 34.42 (34.44)), cseh cukor ab Hamburg 20.95 (20.91), centrifugál nádcukor ab Newyork 48.74 (47.17), amerikai gyapot 52.42 (51.64), egyiptomi gyapot 40.89 (3.72), 64 sz. taps-gyapju 44.44 (43.73), 40 sz. taps-gyapju 41.74 (40.93)), vas­­ (57.95), réz 39.22 (3S.77), petróleum 46.38 (46.12), kaucsuk 23.32 (23.32) prima juta 37.06 (­36.72), lantos-kávé 27.70 (28.12)), cipőtalpbőr 68.94 (68.83), angol borjúbőr 55.14 (55.07), szén 52.09 (52.02). (Hatvanmillió koronával gyarapodott a szlo­­venszkói földműves kölcsönös pénztárak betét­­állománya.) A szlovensztkói földműves kölcsö­nös pénztárak betétállománya az elmúlt eszten­dőben 60 millió koronával emelkedett. A folyó­­számlabetétek összege 16 és a takarékbetéteké 44 millió koronával gyarapodott. A betétállo­mány terén megnyilvánult emelkedő irányzat ez év elején is észlelhető volt. (Devizák és valuták.) A mai prágai deviza­piacon Berlin 0.50, Kaunas 0.50, Zürich 0.25, Montreal 0.02 és Ne­wyork 0.01 koronával megszi­lárdult, amíg Amszterdam 1 és London 0.05 ko­ronával gyengült. A valutapiacon 1 koronával visszament a lengyel zloty árfolyama. A német má­rka 2.50 a román lej 0.25 és az amerikai dol­lár 0.10 koronával javult. (Megalakult a somorjai járási földművelési ta­nácsadó bizottsága.) Felsőcsallóközi tudósítónk jelenti: A nyugatszlovenszkói nemzetgazdasági megye, keretében Somorján megalakult a járási tanácsadó bizottság. (Emelkedett a postatakarékpénztár betétállo­mánya.) A csehszlovák postatakarékpénztár ja­nuár 1-vel 366.747 betevőt tartott nyilván. A betevők számának 75 százaléka szociális téren leggyöngébb társadalmi osztályok sorából kerül ki. Egy betevőre átlagosan 675.85 korona össze­gű betét esik. Az elmúlt esztendőben 409,8 mil­lió korona összegű betétet helyeztek el a posta­­takaréknál és ezzel egyidejűen 376 millió összegű betétet vettek ki onnan. (Magyarország is védekezik az egységáruüzletek­­kel szemben.) Budapestről jelent­i: A magyar ke­reskedelmi minisztérium rendelet-tervezetet készí­tett az áruházak alapításának és működésének sza­bályozásáról. A minisztérium engedélyhez kivánja kötni az új áruházak alapítását, a meglévő áru­há­zak működését pedig bizonyos korlátozások közé szorítja. A rendelet előadói tervezete mindenek­előtt az áruház forgalmát tisztázza. Eszerint csak azok az üzlethelyiségek tart­hatnak igényt az áru­ház elnevezésre, amelyek legalább 2000 négyzet­­méter területet foglalnak el és több mint 50 alkal­mazottat foglalkoztatnak. Aj áruházak a tervezet szernt nem foglalkozhatnak élelmiszerek árusítá­sával. Amennyiben a meglévő áruházak foglalkoz­nak élelmiszerkereskedéssel, ezt a tevékenységet később is folytathatják, azonban az áruházak utcai árusítását a tervezet megszünteti. Ezenfelül a meg­lévő áruházaknak meg kell szüntetniük vendéglői üzemüket, úgyszintén azt az ipari tevékenységüket­­, amelynek gyakorlása külön engedélyhez van kötve. A rendelet hatálybalépése után áruház ala­pításához hatósági engedély szükséges. (Kollektív szerződést kérnek az ügyvédi iro­dák alkalmazottai.) Az ügyvédi irodák alkalma­zottai sorában mozgalom indult meg a kollektív szerződés érdekében. Az alkalmazottak azt kí­vánják, hogy a kollektív szerződés minimális fi­zetéseket állapítson meg, szabályozza a munka­idő tartamát és mondja ki, hogy a rendes munka­időn kívül végzett munkát külön kell az ügyvé­deknek díjazniok. A mozgalom kezdeményezői azt kívánják, hogy az ügyvédjelöltek kezdőfize­tése legalább 800 és az egyéb irodai alkalmazot­také legalább 500 korona legyen havonta. A munkaidő tekintetében az a kívánság merült fel, hogy az a bíróságok munkaidejéhez alkalmaz­kodjon, vagyis az ügyvédi iroda se dolgozzék azokon a napokon, amikor a bíróság szünetel. (Meghosszabbították a legelők használatá­ról szóló törvény érvényét.) A törvények és rendeletek gyűjteménye 52 szám alatt közli az 1936 február 26-án hozott törvényt, amely a szlovenszkói és a kárpátaljai legelők hasz­nálatáról szóló, 1930 március 27-én kelt 43. számú törvény hatályát 1940 december 31-ig meghosszabbí­t­ja. H­ETŐ94A6 Pecenady nemes kukorica. Államilag kiválónak elismert nemesítés. Korán beérik. Óriási termést hoz. Korai fagyot és szárazságot kár nélkül bírja. Nagy fehérszemű kettős, csöve 12-14 soros. Csalamádénak is elsőrendű. _,r_ Me­ rendeM: Pecenady Uradalomban. Pecenady. wA Posta: Vel’ké-Kostolany. — Vasútállomás: Leopoldov* Vételára: Monopol ár és 50 °/„ nemesítési felár. Vasúti tarifa 40 °/n-os kedvezménnyel. 1936 március 22, vasárnap. A fagykárok Prága, március 21. A növényzet nedvességtar­talmának mindenkori fokához mért arányban ér­zékeny a fagy iránt. A nedvességben gazdagabb növények, vagy növényi részek már a fagypont körüli, vagy csak egy-két foknyi hidegtől is kárt szenvednek, míg a nedvességben szegény, tehát például a már megfásodott hajtások, vagy éppen a kifejlett fák nagyobb hideget ss minden káros következmény nélkül kibírnak. Ez a magyarázata annak, hogy télen, amikor még nem indult meg a nedvkeringés a növényzetben, sokszor a 20 fo­kot meghaladó hideg sem okoz fagykárokat, míg tavasszal, amikor már nedvdús minden fa és bo­kor, alig néhány foknyi hideg is súlyos következ­ményekkel járhat. A tavaszi fagyok egyik nagy veszélye abban is rejlik, hogy a fagypont alatti hideget hirtelen váltja fel a meleg napsütés. A nagy hőingadozás még fokozza a fagy veszedelmét, így például örökzöld növényeink közül a kényesebbeket óv­nunk kell a fagyos éjjelek utáni derült napsütés­től. Félárnyékba ültetve, vagy legalább is olyan helyre, ahol csak a délutáni napsütés éri, sokkal alacsonyabb hőfokot is kár nélkül kibírnak. Az egyes gyümölcsnemek és fajták különböző­képpen viselkednek a faggyal szemben. Az almafa bírja el legjobban a hideget. Körténél a 20—25 fok körüli hideg válik végzetessé. A csonthéja­sok közül a meggy ellentállóbb, mint a cseresz­nye. A sárgabaracknak a törzse szenved igen gyakran a fagykártól. Különösen akkor, ha az erős fagyot meleg napsütés követi. A nagy hő­ingadozás miatt ajánlatos a kajszinbarackfa és egyáltalán a fiatalabb gyümölcsfák törzsét beme­szelni. A fehér szín visszaveri a napsugarakat; a törzs nem tud oly hirtelen átmelegedni Befolyásolja az egyes fák érzékenységét a fagy iránt a bennük felhalmozott tartaléktápanyag mennyisége is. Amerikai kíséretek számolnak be két egymás mellett álló alma­fáról, amelyeknek egyike keveset termett s a rákövetkező télen be­állott 30 fokos hideget jól bírta. A mellette levő almafa nagyon bőven termett és az utána követ­kező télen annyira elfagyott, hogy tavasszal alig hajtott ki. Hiányzott belőle az a tápanyag ame­lyik a másik, rosszul termő, tehát ki nem merült fában még megvolt. Tápanyaghiány az oka an­nak is, hogy a későn hajtott, tehát későn beérett ágak, gályák elfagynak, mert azok a hajtások, amelyek tavasz végén, nyáron nőttek, nem érnek rá beérni, megfásodni és tartaléktápanyagokat gyűjteni. Ezért nem szabad sem gyümölcsöst, sem diszfát, cserjét vagy örökzöld növényt késő ta­vasszal vagy éppen nyáron trágyázni,­­mert a trágya, különösen a dúsan nitrogén tartalmú, erős és túl késői növésre készteti a növényt, amely azután már nem tud a tél hidege előtt kellőképp beérni. Gyakori a fagyfoltok keletkezése a gyümölcs­fák törzsén és ágain. Ennek oka valószínűleg a kéreg egyes részeinek kevésbbé ellenálló volta. Ezeket a fagyfoltokat legjobb éles késsel körül­vágni és lefejteni, azután pedig oltóviasszal vagy gyümölcsfa-karbolineummal bekenni. Gyors növésű, ezért laza szövetű fiatal gyü­mölcsfák törzse könnyen megreped az erős fagy következtében. Azok a repedések mindig a napos oldalon keletkeznek, ami szintén a nagy hőinga­dozások veszélyességét bizonyítja. Az ilyen fagy­okozta repedéseket, ha lehet, erősen összeszorít­­juk és szintén oltóviasszal vagy gyümölcsfa-kar­bolineummal kenjük be. Ha kezeletlenül hagynók, ezzel mindenféle betegség és gombák, spórák megtelepülésének útját egyengetnék. Az almafá­nál az ilyen beteg helyen telepszik meg a legszí­vesebben a vértetű. A párolgást is nagyon elő­segítik ezek a repedések, tehát nagyon sok ned­vest vonnak el fölöslegesen a fából Hosszantartó erős hideg esetén néha a gyü­mölcsfák termőrügyei is elfagynak. Ezek előbb fejlődnek, mint a levélrügyek és ezért kényeseb­bek is a márciusi fagyokkal szemben. Az 1929. évi nagyon hideg télen az őszibarack, kajszi­barack és egyes szilvafajták virágrügyei teljesen elfagy­­tak, míg a levélrügyek tavasszal rendesen ki­hajtottak. Hideg iránt érzékenyek és hamar elfagynak a diófa rügyei é­s gályái is. Szlovenszkó hidegebb és késő tavaszi fagyoknak inkább kitett vidékein ezért fagy el gyakran a diótermés. Az idei különösen enyhe január után, amikor egyes vidékeken már dagadni kezdtek a rügyek, a beállott február eleji kemény fagyok sok he­lyen nem alaptalan aggodalmat keltettek. Szeren­csére azonban a váratlan nagy hideget nem kö­vette azonnal a napsütéses olvadás, hanem borús maradt az idő és csak lassan emelkedett ismét a hőmérő. Bizonyára ennek a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhető, hogy a fagy nem tett nagyobb kárt a gyümölcsösökben és vetésekben. Pedig volt olyan vidék, ahol semmi hóréteg nem takarta a földet. A vetéseknek is könnyen megárt, ha tavasz felé gyakori a nagy hőingadozás, tehát, amikor a na­gyon hideg éjszakák után több napon át erős napsütés következik. Ilyenkor a meglazuló, ös­­­szehúzódó, majd olvadástól szétmálló talajban kis üregek támadnak és a gyenge vetés gyökér­zete majdnem a felszínre préselődik ki. A fagy végleges megszűnte után tavasszal a vetések hengerelés orvosolja ezt a bajt*

Next