Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-07 / 82. (3931.) szám

10 ^KXGAI­ M­AIAIRHI­RLAP SZINHáZ*FILM „A nagyközönség számára kell filmeket forgatni" mondja Korda Sándor, akinek „Mi lesz holnap“ című filmjét nagy sikerrel mutatták be Budapesten (*) A Vígszínház negyvenéves jubileuma. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Vigszinház fannál Misának negyvenes­ztendős jubileumára rendkívüli művészi eseményt ké­szít elő. A színház kérésére Molnár Ferenc hoz­zájárult ahhoz, hogy előadják a „Csoda a he­gyek közt“ című költői legendáját, amely évek­kel ezelőtt jelent meg könyvalabam, d­e színpadi előadását Molnár eddig nem engedte. (*) Prágai filmbemutatók: „Viktória**, Knut Hamson mélységesen szomorú szerelmi törté­nete. A világhírü regény megfilmesítése igen jól sikerült. Meghatóvá teszi a filmet a keret, amelyben lejátszódik, Hamson emberei, a vidék, a bonyolult helyzetek és a háborgó lélek. A film cselekménye romantikus és nem modern és éppen ezért messze fölébe emelkedik a modern filmeknek. Az ifjúság jut szóhoz ebben a szere­lemben, amely­rőll azt hittük, hogy már nincs. A rendező minden finomságot lehozott a regény­ből. Az együttes kiváló alakítást nyújt. — „A vérző aréna** olyan véres fil­m, hogy már szinte sok. Egy nemes testvér, aki hajszá­lt brigantit­­­ megmentii öccsét, a tárcádért a biztos haláltól, annak ellenére­, hogy ez elvette tőle a meny­asszonyát. Mexikóból mit sem látni, ezzel szem­ben sok a hotelszoba, amelyekben vég nélküli­­ beszélgetések folynak. Hapipy eod. — „Repülő­gépek árnyékában**. Az oroszok szerelmesek a trent Meisénjbe. Aki újra tud lelkesedni a repülő­ 1 Prága, április 6. A törvények és rendeletek­ gyűjteményében 80. szám alatt ma jelent meg az építési tevékenység támogatásáról szóló tör­vény végrehajtási rendelete. A rendelet, amely­nek ismertetésére még visszatérünk, 75 paragra­fusból áll és részletesen fölsorolja az építkezések ama fajtáit, amelyek állami támogatásra igényt tarthatnak. A törvény IV. fejezete értelmében, a végre­hajtási rendelet szerint, családi házak, bérházak, szállóhelyek és üdülőhelyek építtetéséhez, továb­bá a lakatlan helyiségeknél, lakhatókká történő átépítéséhez és az elemi csapások következtében megsérült lakóházak tatarozásához igényelhető államsegély. A törvény V. fejezetében foglalt rendelkezé­sekre való hivatkozással csak akkor lehet állami támogatást igényelni, ha szegények részére szol­gáló lakóházat építtet az építkező. A VI. fejezet alapján ak­kor lehet állami tá­mogatást igényelni, ha az építkező munkanélkü­lépért, min­t ők, annak érdekes lesz ez a film, k­ék vagy részben foglalkoztatott egyének részére amelyben sokat ugranak le ejtőernyővel. A cse­lekmény izgató és modern. Szerelem is akad bőve­n. — „Az ellopott élet**. Nagyvonalú ame­rikai filmdráma, a szereplőik (Iréne Duómé és Robert Tay­lor) igen jók. Egy naplopó szerelme, akiit magu0mes­ti kedvesének szeren­csétlennsége. Vig és egyben kesernyés jelenetek, sok szenti­­miemtalitás és végül agyműtét, mint szenzáció. — „A cárnő kegyeltje**. Lomtárba való ez a film, ahonnan kosztüm jói és cselekménye elő­kerültek. Szerencsére: Adéle Sandrock játsza a női főszerepet. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Ope­raház: Kedd: Parsifal. Szerda: Carmen. Csütörtök: Parsifal. Vasárnap: A sevillai borbély, doboz. Hétfő: János vitéz. — Nemzeti A játék­Színház: Kedd: Forr a bor. Szerda: Forr a bor. Csütör­tök: Liliomfi. Vasárnap délután: Napraforgó; este: Forr a bor. Hétfő délután: Ifj. Horváth Pál, este Liliomfi. — Vígszínház. Kedd: Az én leá­nyom nem olyan. Szerda: Mackó. Csütörtök: Az én leányom nem olyan. Szombat: Az én leányom nem olyan. Vasárnap délelőtt: Édes mostoha. Vasárnap, hétfő délután és este: Az én leányom nem olyan. — Magyar Színház: Kedd:­ Házasság. Szerda, csütörtök: A néma levente. Szombat, vasárnap és hétfő este: A néma levente. Vasár­nap, hétfő délután: Házasság. — Belvárosi Szín­ház: Csütörtökig minden nap: Szent Johanna. Szombat, vasárnap, hétfő este: Mindennek ára van. Vasárnap, hétfő délután: Szent Johanna. — Pesti Színház: Kedd: Szívdobogás. Szerda:­­Érettségi. Csütörtök: Szívdobogás. S­zombat, vasárnap, hétfő délután és este: Szívdobogás. — Fővárosi Operettszínház: Szombattól minden este, vasárnap és hétfő délután: Meseáruház. — Ka­maraszínház: Egész héten minden este, vasár- és ünnepnap délután: Mese a Grand Hotelben. — Városi Színház: Szerda: Pármai ibolya. Csütör­tök: Pármai ibolya. Szombat: Sevillai borbély. Vasárnap, hétfő, délután és este: Pármai ibolya. — Király Színház: Egész héten minden este, va­sár­­on ünnepnap délután:: Ártatlan a feleségem. — Teréz-körúti Színpad: Egész héten minden es­te és vasárnap délután: Pesti körhinta. Szom­battól: Dr. Faust visszatér. — Andrássy­ úti Szín­ház: Egész héten minden este és szombat, va­sárnap délután: Méltóságos asszony. — Bethlen­­en Színház: Minden este és szombat, vasárnap délután: Megszökött a leányom. — Komédia: Egész héten minden este és vasárnap délután: Érzem a tavaszt, avagy Nőragadás. — József­városi Színház: Csütörtökig mindennap: Bolygó zsidó. Csütörtök délután: íme az ember. — Pén­teken egyik színházban sincs előadás. Budapest, április 6. Rég várt olyan érdeklő­déssel a magyar közönség filmet, mint Korda Sándor új filmjét, amelyet H. G. Wellsszel ké­­szített együtt és amely a világhirü angol írónak „Mi lesz holnap?" című fantasztikus regénye után készült. A filmet szombaton mutatták be Budapesten és a bemutatót olyan várakozás előzte meg, mintha Chaplin új filmmel lép a kö­zönség elé. A film igazolta azokat, akik a két nagyfantáziájú művésztől rendkívülit vártak. A ,,Mi lesz holnap? valóban rendkívüli telje­sítménye az írói és művészi fantáziának és a filmtechnikának. H. G. Wells írásai az utókor számára a mai ember gondolatainak dokumen­tumai lesznek és ez a fém dokumentuma lesz a mai ember fantáziájának. Ezt mondja el ez a film, de a hangsúly azon van, hogy ezt miképen mondja el. Mert a film mondanivalója nem új és nem váratlan. Wells nem nyújtott a szöveg­könyvvel annyi meglepőt, mint Korda Sándor a gondolatok filmre való elképzelésével és a gran­diózus képek fölépítésével. A háború kitörése 1940-ben olyan tökéletes és mozgalmas és olyan izgalmas képekbe van öntve, hogy szöveg nél­kül is többet mond, mint amit a valóság mond­hat. Az üvegváros pedig, amely 2040-ben épül föl, a legmerészebb fantáziát is fölülmúlja. Cso­dálatos gépek, grandiózus házak, egy egészen új építkezés termékei, új divat és ruházkodás, uj technikai eszközök világa ez és ennek a résznek minden egyes fölvétele uj és uj meglepetésben részesíti a nézőt. A 21. század repülőkolosszu­sainak repülését, a holdrakéta kilövését, a tele­víziós rádió működését izgalmasan megtapsol­ták. Korda Sándor megmutatta, hogy monumen­talitásban utolérhetetlen. A film bemutatóját óriási tetszés fogadta. Korda a mai filmprodukcióról London, április 6. Korda Sándor Londonban nyilatkozott a modern film produkciójáról és a siker eshetőségeiről. Többek között a követke­zőket mondotta: — Ha az angol filmipar ki akar teljesedni, ak­kor nem szabad amerikai ötleteket szolgailag másolnia és ugyanez áll az egész európai film­iparra. Az európai filmiparnak meg kell találnia a saját útját és azon kell haladnia. Én nem tö­rekszem arra, hogy „rendkívüli" legyek, de mert hiszem, hogy azokkal a filmekkel, amelyeket én készítek, sikert lehet elérni és sok pénzt lehet keresni, úgy készítem őket, ahogy eddig tettem. Végeredményben üzletember vagyok. Jól meg­néztem magamnak a mozilátogató közönséget. Az örökös háromszög-probléma ma már sen­kit sem érdekel. Igaz ugyan, ha híres sztárok játszanak, akkor a közönség egy kis része még mindig automatikusan a moziba fog men­ni, hogy sztárokat láthasson. Az ilyen filmnek azonban nem lesz nagy sikere, mert nem elé­gíti ki a közönséget. Ha olyan filmet hozunk, mint a „Mi lesz hol­nap?" és vastag betűkkel kiírjuk, hogy H. G. Wells írta a szövegkönyvet, akkor a közönség feltétlenül meg fogja tekinteni. Az emberek súlyt helyeznek arra, hogy az ilyen filmet lássák, mert tudják, hogy Wells azt adhatja nekik, ami érdekli őket és ami gondolkodásuk számára új. Wells ötletei vita tárgyát fogják képezni és amellett mulattat­nak. Rendkívül fontos, hogy a filmgyártásban az inspirációnak szabad teret engedjünk. ■— Ha rendezőket választok ki, akkor a leg­tehetségesebbeket szerződtetem csak, olyan ma­tériát bocsátok a rendelkezésükre, amely fek­szik nekik, de egyébként szabad kezet engedek nekik. Ezért szerződtettem René Clairt, aki na­gyon bevált. Úgy kezeli a fantasztikumot, mint Walt Disney, azzal a különbséggel, hogy fran­cia humort visz bele. A közönség szereti az alkotó szórakozást és így én szórakoztatom, amennyire tőlem telik. A siker számára csak egy recept van: a nagy­­közönség számára kell filmeket forgatni. ii (*) Lehár Ferenc világkörüli útja, Bécs­ből jelentik: Lehár Ferenc mint saját darab­jainak kiadója világkörüli útra viszi a „Mo­soly országát". Európai színészekből válo­gatják össze a turné társulatát. Lehár vá­lasztása szerint Csang nagybácsi szerepét Komáromy Pál, a budapesti Operaház tag­ja játsza. A Mosoly országát Márkus Lász­ló rendezőpéldánya szerint játszák és a Le­­hár-Verlag ezt a példányt már meg is vá­sárolta. (*) A prágai cenzúra engedélyezte a „Rá­­kóczi-induló"-t és a „Meseautó”-t. A prágai filmbehozatali bizottság legutóbbi ülésén a kö­vetkező filmeket nem engedélyezték: „Mayer­ling"-et, a Párisban készült Habsburg-filmet, az Ufa „Forró vér" című filmjét, amelynek női főszerepét Rökk Marika játsza és „A szőke Ka­talin" című filmet politikai iránya miatt. Ezzel szemben az ezideig betiltott következő filmeket engedélyezte a cenzúra: „Rákócz-induló" Gus­­tav Fröhlich-hel a főszerepben, továbbá ,A fe­hér ló" című filmet és végül a „Meseautó" cí­mű magyar filmet, amelynek engedélyezését Havas Emil szerkesztő kérte. (*) Kétszázkilenc pályamunka érkezett Buda­pest filmszcenárium-pályázatára. Budapestről je­lentik: A budapesti iskoláikban a legközelebbi tanévtől kezdve intenzívebbé alkarjáik tenni a filimdidfartáet. A magyar főváros vezetősége — amint már jelentettük — elhatározta, hogy nagyarányú pedagógiai filmgyártási program kidolgozásához kezd. Néhány hónappal ezelőtt pályázatot írta­k ki pedagógiai filmszcenáriu­­mokra és a pályázat április elsején járt le. Ös­­­szesen kétszázkilenc filmszcenáriuim érkezett a pályázatra. Most pedagógusokból és filmszak­emberekből álló bizottság fogja fölülvizsgálni a pályaműveket és ennek megtörténte után a zsűri összeül, hogy a legjobb szoeniáriumo­kat felvételre elfogadja. (*) Sikerrel mutatták be a legújabb ma­gyar filmet. Budapestről jelentik: Csütörtö­kön mutatták be a most készült „Havi 200 fix" című új magyar vígjátékot meghívott szakközönség előtt. Az egész szezonban nem nevetett annyit a budapesti közönség, mint Páger Antal remekbeszabott komikus alakításán. A filmen épp olyan otthonosan mozog, mint a színpadi vígjátékokban. A nézőtermet zsúfolásig megtöltő közönség viharos tapssal fogadta az egyes jelenete­ket. Páger Antal első komikus filmszerepé­vel százszázalékosan beváltotta a hozzáfű­zött reményeket és diadalra vitte a leg­újabb magyar filmet (*) Az Esernyős király előadásai a kassai magyar színházban. Ezt a politikai szatírának is beillő, szellemes zenés vígjátékot, amely Fo­dor László Navarrai Margit című darabjából készült s amelynek zenei részét a bécsi Ralpha Benatzky kitűnő neve fémjelzi, mutatta be pén­teken, szombaton és vasárnap a kassai magyar színház. A darab­­­agyar szövegét ugyan a bu­dapesti viszonyokhoz idomították s emiatt az ezekkel kevésbé ismerős közönség talán nem reagál annyira a szellemes paródiára, de ezt bőven kárpótolja a kitűnő Benatzky-muzsika és a kassai előadásokon bőven kárpótolta a szép színpadi kiállítás is, annak ellenére, hogy a pénteki bemutató­­ kissé vontatottan folyt le. A szereplők, a helyenként kiütköző szerep­­nemtudás ellenére, a legjobb igyekezettel állot­tak helyükön. A főszerepekben Bánki Baba, Zádor Éva, Putnoki Bálint, Szirmai Vilmos, Bálint György igyekeztek azon, hogy a darab mulattató színfoltjai érvényre jussanak s velük együtt Farkas Pál, Ross József, Somogyi Ká­roly, Némethy Zoltán, Faragó Márta, Seres Gyula, Dudinszky Pál, Koncz István, Lengyel István is kifogástalanul végezték el feladataikat Simonyi (Schwinger) Magdával együtt, aki második felvonásbeli ének- és táncszámát ügye­sen, hatásosan adta elő. A valóban pompás, szép kiállításért a kitűnő Bercsényi Tibort, a zenei betanításért pedig Fischer Károly kar­nagyot kell ismét megdicsérnünk, míg a rende­zésért Sereghy Andor érdemelne ugyanolyan dicséretet, ha tempósabb, jobban pergő elő­adást hozott volna ki. Erre a színház érdeké­ben fokozottabb gondot kérünk. k. (*) Nagy sikere volt Rökk Marika új filmjé­nek Berlinben. Derűimből jellemzi: A­­ múlt hét vé­gén mutatták be Berlinben az Ufa palotájában Rökk Marika legújabb filmjét, amely ezúttal is magyar környezetben játszódik. A­­filmjeik óriási sikere volt és a többezer főnyi nézőközön­ség lelkesen ünnepelte a fiatal művésznőt, aki előadás közben többiziben megjelent a színpa­dom. A bemutató közönsége a film hatása alatt táncolt kéi­t Rökk Marikától , a táneszáim után senki sem akarta elhagyni a színházat. A szín­ház vezetősége kénytelen volt karhatalommal oszlatni szét a közönséget, amely a színház be­járata elé vonult és alig akarta­ útjára engedni a magyar művésznő elefántcsontszíntű, vadonat­új autóját. A német lapok kivétel nélküli a leg­­el­ismertebb kritikával adóznak a legújabb Ma­­riska-filmnek és általános az a vélemény, hogy a művésznő még mindig pályája kezdetén áll, amely fölfelé ível. Az Ufa igazgatósága, a­ nagy siker hatása, alatt, több filmre kötött vele szer­ződést,. Az új filmet Amerika számára is lekö­tötték. % A ftaasetfyi memk tmseea: ÁTLÓN: A panoptikum titka. ALFA: Gilgi, egy közülünk. VIGADÓ: A nyomorultak. URÁNIA: Egy királynő ifjúsága. TÁTRA: Tarzan és társnője. METRÓ: Tarzan és társnője. YMCA: Én voltam Jack Mortimer. LUX: A kozák és a fülemüle. ELEKTRO BIO: A prérik hőse. PALACE: Mi vagyok nélküled. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Hétfő—­kedd—szerda: Földi mennyország. BIO RÁDIÓ: Hétfő—kedd—szerda: Az áruló. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA Keresztes hadjárat. (Cecil B. de Mi­lle.) A KASSAI nVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A prágai diák. (Adolf Wohlbrück.) A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KAS­SAN: Kedd délután és este: Alleluja. Stefancsik- Seress Gyula és Heraskó Gyula passiójátéka. Szerda este: Alleluja. Passiójáték. Csütörtök délután és este: Alleluja. Passió­játék. Pénteken: Nincs előadás. 1936 április 7, kedd. /"KÖZGAZDASÁG " Megjelent az építési tevékenység támogatásáról szóló törvény végrehajtási utasítása jj családi házat az annoz kellő olyan gazdasági fölszereléssel építtet, hogy a házhoz tartozó ter­mőföldön folytatott munka a lakók legalább részbeni ellátását biztosítja. A rendelet 24—29. §-ai meghatározzák, hogy ki igényelhet állami támogatást az építkezéshez, a 30—34. §-ok meghatározzák azt az alapelvet, amelynek figyelembevételével történik a segély kiszabása. A többi paragrafus az épület tulaj­donosának kötelezettségeire vonatkozó rendel­kezéseket és alaki utasításokat tartalmaz. A végrehajtási utasítást tartalmazó kormány­­rendelet kihirdetésével életbe lépett. (A májusban és júliusb­an esedékes kincstári jegyek érvényének meghosszabbítása.) A pénz­ügyminisztérium közli: Az állami pénzügyigaz­­gatóság az 1936 május 1-én esedékes 4 % száza­lékos kincstári jegyeket, továbbá a május 1-én esedékes 5 százalékos és a jú­lius 1-én esedékes 5 százalékos kincstári jegyeket 3% százalékos uj kincstári jegyekre cseréli be. Az új kincstári jegyek május 1-i kelettel három típusban kerül­nek forgalomba. Az első csoportba tartozó 3% százalékos kincstári jegyek 1937 május 1-én válnak esedékessé. Két szelvényük lesz, ezek közül az első 1936 november 1-én és a máso­dik 1937 május 1-én lesz esedékes. A második típushoz tartozó 3% százalékos kincstári je­gyek 1938 május 1-én válnak esedékessé. Négy szelvény lesz rajtuk, ezek november 1-től kezd­ve hat hónaponként válnak esedékessé. A har­madik csportba­­ tartozó kincstári jegyek 1939 május 1-én lesznek esedékesek s hat szelvényt tartalmaznak. Ezek a szelvények is november 1-től kezdődően félévenként válnak esedékessé. Az uj kincstári jegyek árvaszéki biztonsággal bírnak. Kamatjuk járadékadó-mentes lesz és szelvényadót sem kell utánuk fizetni. Az új kincstári jegyeket a most lejárók ellenében 100:100 arányban cserélik be. A régi kincstári jegyek tulajdonosai 0.15, 0.40 és 0.75 koronás bonifikációt kapnak 100 koronánként, aszerint, hogy 1, 2 vagy 3 évi lejáratú uj­­ kincstári je­gyet igényelnek-e. Az első csoportba tartozó kincstári jegyek kedvezményes kibocsátási ár­folyama tehát 99.85, a második típusúaké 99.60 és a harmadik csoporthoz tartozóké 99.25 ko­rona lesz. Az új kincstári jegyeket április 23-ig kell igényelni a csehszlovák postatakarékpénz­tár, a Cseh Takarékpénztárak Országos Bank­ja, a Cseh Országos Bank vagy a Zsivnóbank utján. (Erősen emelkedett a szlovenszkói bányák aranyprodukciója.) A körmöcbányai és a Sel­mecbányai aranybányák az elmúlt esztendőben 463,20­­ kilogram aranyat termeltek, vagyis 330.66 kilogrammal többet, mint az elmúlt esz­tendőben. Az ezüstprodukció mennyisége 10 q-val 41.32 q-ra gyarapodott 1935-ben.­­ A joachimsthali rádiumprodukció mennyisége 170 milligrammal 2920 milligramra emelkedett az el­múlt esztendőben. (A gazda-kény­szeregy­ességről szóló rende­let hibás.) A g­azda-kényszeregy­ess­égek­ről szóló kormányrendelet, amint arról beszá­mol­tunk, a legnagyobb kedvezményt — a 35%-os egyességi kvótát — a törpebirtoko­soknak és a kisbirtokosoknak nyújtja. Klefár Vencel szenátor a Ceské Slovoiban megjelent cikkében annak a nézetének ad kifejezést, hogy a rendeletben megnyilvánuló rendszer hibás, mert nem a birtok terjedelmét, hanem annak hozamát kellett volna a kedvezmény fokozatainak kiindulópontjául venni. A cseh nemzeti szocialista párt elnöke azt is hibás­nak tartja, hogy a rendelet a túladósodott birtokosoknak is módot ad a kényszeregyes­ség­i eljárás megindítására, mert ezeket a bir­tokosokat — nézete szerint — nem lehet sza­nálni s az érdekükben hozott áldozatok hiá­bavalók lesznek. Klofár végül annak a kíván­ságának ad kifejezést, hogy a kényszeregyes­­ségek lebonyolításához vegyék igénybe földhivatal alapjaiban kezelt 700 millió ko­­­ronát meghaladó összeget, amely a kisajátí­tási és értékesítési árak különbözetéből eredt. Ezzel az összeggel a legrosszabb anyagi hely­­zetben levő gazdáikon kell segíteni.

Next