Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-29 / 123. (4566.) szám

AF-MLSz Magyar Labdarugók Szövetsége) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: Kricskó (helyesen Krecko) Mihály Ungvári AC— SK Rusj Uzhorod átlépését a CsAF érvényesnek is­­merte el, mivel a benyújtott okmányok alapján kitűnt, hogy a bejelentett szül. adatok helyesek. — A 360 Ke tartozásának kiegyenlítéséig játékjogát felfüggeszti. (Kt. 485/37.) Ipolysági FC—BSzKRT SE Budapest nemzetközi mérkőzést VI. 5-re az I. B. engedélyezi. (D. 523/37.) A Losonci AFC jelentését a bírák pályalátogatására vonatkozólag az I. B. és a B. T. is tudomásul vette. (B. 85/38.) A Huszti SE felfüggesztését az I. B. a Keleti ker. jelentése alapján hatályon kívül helyezi. (Kr. 105/38.) Messinger Ferenc (Komáromi FC) ideiglenes fel­függesztését az I. B. tudomásul vette, a kihallgatás és azutáni döntésről kérünk jelentést. (D. 141/38.) A Bélai FC, Felsőszelei SE, Izsai SE, Lekéri SC (Déli ker.) és Tornai SC (Északi ker.) a CsAF Vá­lasztmánya tudomásul vette. (D. 201, É. 171/38.) A Hodejovoi SC-ot az I. B. — az lg. Tan. utólagos jóváhagyása reményében — törölte a Szövetség tag­jai sorából. (Kp. 202/38.) Lamper Józsefet (Füleki TC) a CsAF kétszeres iga­zolás kísérlete miatt (Stiavnicky AC részére) 6 hóra felfüggesztette. (Kp. 220/38.) Az Északi és Keleti kerületek bajnokait fölhívjuk, hogy a bajnoki elődöntőkre vonatkozó megállapodásu­kat a Keleti kör­ bajnokságának eldőlte után haladék­talanul közöljék — külön játszák-e az elődöntőket, vagy a divíziós selejtezőket veszik egyúttal elődöntők­nek is. (S. 257/38.) A bajnoki elődöntő mérkőzések ügyében az I. B. a köv. határozatokat hozta: Újabb közös kérelemre VI. 5-re helyezte vissza a Rimaszombati TSE—Ligeti SC mérkőzést. — A Párkányi TE ama keretének, hogy a május 29-re kisorsolt PTE—RTSE mérkőzés lejátszását későbbi időre halasszuk el, az I. B. nem tehetett eleget s értesítette az egyesületet, hogy amennyiben a mérkőzésre nem állana ki, ill azt meg nem rendezné, a további mérkőzésekből kiesnek. Az I. B. semminemű további elhalasztásba bele nem me­het, mivel a divíziós selejtező mérkőzések, amelyeken a S2ÖV. hármas bajnoki elődöntőjének győztese vesz részt, már VII. 3-án kezdődnek. A bíróküldést az I. B. közös megállapodások alapján (1 kivételével) a kö­vetkezőképpen eszközölte: V. 29. PTE—RTSE For­gács, VI. 5. RTSE—LSC Lakatos, VI. 12. PTE— LSC Varga, VI. 19. RTSE—PTE Lakatos, VI. 26. LSC-RTSE Brüll dr., VI. 29. LSC-PTE Brüll dr. (S. 239/38.) Troják András (Kassai TSE) fegyelmi ügyében az I. B. az Északi kerületek jelentését tudomásul vette. (A. 268/38.) A CsAF a köv. katonai vendégszereplési engedélye­ket hatálytalanította: Ujváry János Dornkappel SC— TrenÖansky TS, Polhammer József Komáromi MTE —Amatersky SK Praha. (Ny. 646, D. 665/38.) Alábbi igazolványokat 5 napon belül, különbeni rendbírság terhe alatt be kell küldeni. PreSovi TVE: Hric­szák Károly, Munkácsi SE: Segelstein Zoltán. (É. 267. Kr. 270/38.) Béni Jánost Királyhelmeci SC—BSV Spisská Béla A I. T. hivatalos közleményei Birák a bajnoki elődöntőkre: az I. B. 500 Ke ellenében kiadja. (Kt 265/38.) Május 29-én: Párkányi TE—Rimaszombati TSE Párkányban. Biró: Forgács. Junius 5-én: Rimaszombati TSE—Ligeti Rima­szombatban. Biró: Lakatos. Junius 12-én: Párkányi TE—Ligeti Párkányban.­­ Biró: Varga. Junius 19-én: Rimaszombati TSE—Párkányi TE Rimaszombatban. Biró: Lakatos. Junius 26-án: Ligeti—Rimaszombati TSE Po­zsonyban. Biró: d­r. Brüll. Junius 29-én: Ligeti—Párkányi TE Pozsonyban. Biró: dr. Brüll. A biróküldés az egyesületek közös kérelme alapján történt. A május 29-iki mérkőzésre közösen kért Varga­­ bíró nem állt rendelkezésre. Személyi ügyek: Tagfelvétel: Fried László és Silberstein Sándor az évi tagdíj és újrafelvételi díj befizetése ellené­ben (egyenként 50 Ke) felvétetik. Felfüggesztések: Tagdíji hátralék miatt május bő 30-ával az alábbi játékvezetők működési jogát füg­gesztjük fel: Nyugat: Benkovszky, Bacsics, Fistung, Grün­­berg, Krausz, Marcsek, Miklóska, Rechnitz, So­­mossy. — Dél: Braun A., Glöckner, Gold, Haber, Hegedűs A., Hochhreiter, Horváth, Löwinger S., Ru­­zicska, dr. Sánd­ha, Steineir, Tóth, Weisz J. és Weisz K.— Észak: Göbl, Kaukes, Lusztig F., Lusz­­tig P., Miklóssy, Beinrohr, Gandí, Ratvalszky, Tóth­ L. — Közép: Koller, Koronczy, Kostyál, Ko­vács, Takács, Weiner. — Kelet: Berger, Bor­nemissza, Fejér H., Fejér V., dr. Fuchs, Teichmann. Amennyiben nevezettek tagdíjukat június 30-ig sem egyenlítik ki, úgy őket a tagok sorából törölni fogjuk. Az UTESCO Spartacus bíróküldési ügy: Ez ügyben felmerült újabb momentumok alapján a tanács megállapította, hogy Árva elnök nem kö­vetett el lényeges hibát, miért is a rosszalás kife­jezését hatálytalanítjuk. A szövetségi egyezmény módosítása: A CsAF—MLSz nyugati kerületének módosító indítványát a tanács megtárgyalás és javaslattétel céljából a BT. elnökségének adta ki. BT. tagok idegen alszövetség funkcionáriusai: A szövetség által áttett fenti kérdésben kérjük a szövetséget, hogy a CsAF idevonatkozó rendel­kezését szerezze be, melynek beérkezte után in­tézkedünk. Fischhof bíró kij­etelése: A déli kerületet felhívjuk, hogy szerezze be a CsAF—MLSz déli kerületének ama határozatát, ^ KÖZGAZDASÁG • A rovatért Lukfs GÉZA felel A magyarság gazdasági követelései in. Ipari vállalatok visszatelepitése (h. 1.) Azt szokták mostanában hangoz­tatni, hogy az ipari vállalatok a néhány esztendős válság után újabb konjunktúra­­folyamatba kerültek, a foglalkoztatottság elérte az 1930. évi indexszámot, sőt a le­dolgozott munkaórák indexszáma is eléri a 90 százalékot az 1930. évi állapottal szem­ben. A szlovákiai GyOSz jelentése szerint a gyáripar mindenben másság követeléseit, mert teljesítette a mun­a munkásság az elmúlt évben csak elvétett esetekben volt kénytelen a sztrájk fegyverét igénybe ven­ni a bérek emelésénél. A jelentés minden évben síkra száll a csehszlovák államvas­utak tarifapolitikája ellen, mert a munka­bér-rendezés legtöbbször a tarifális nehéz­ségek, illetve a szlovákai ipari cikkek tari­fájának magassága miatt volt nehezen meg­oldható. A váltig hangoztatott konjunktúrafolya­­matra vagyunk kiváncsiak Szlovákia ma­gyarlakta területein. A GyOSz jelentése szerint 1935-ben 36, 1936-ban 26 új ipari vállalat létesült Szlovákiában (az 1937-es adatok még nem ismeretesek.) A meglévő vállalatok közül 1935-ben, tehát a konjunk­­túrafolyamat kezdetén 31, 1936-ban 41 szlovákiai iparvállalat bővítette üzemét. A beszüntetett ipari üzemek közül az utóbbi három évben 30 üzem nyitotta meg újból kapuit. Az adatok kecsegtetőknek látszanak, de nem a szlovákiai magyarságra nézve. Mint teljesen idegen külföldi igyekszünk keresz­tül Szlovákia magyarlakta területén. A kül­földi felületes szemlélésével is megállapít­hatja azt, hogy itt valami történt. Pozsony­ban még füstölögnek a gyárkémények, Ér­sekújvárt beszüntette üzemét az egyetlen gyár, amely ipari munkásságunknak ideig­­óráig kenyeret nyújtott. Tovább utazunk. Losoncon a gyorsvonat ablakából 11 gyár hideg ké­ményét látjuk az égnek meredni, 11 gyártelepen konganak a hatalmas gyár­épületek és már évek hosszú sora óta nő a gyárudvarokon a gaz. A füleki gyár után Gömörben csak a Rimamurányi üzemei dol­goznak. Kassán egynéhány kisebb gyárte­lep (szappangyár, margaringyár, pótkávé­­gyár) nyújt némi kereseti lehetőséget az ipari munkásságnak. De ezek a gyárak is nehezen bírják a versenyt a történelmi or­szágok ipari üzemeivel szemben a vasúti ta­rifa és a kontingentálási rendszer merevsé­ge miatt. A jelentések szerint az ipari munkanélkü­liek száma Szlovákiában (a gyáriparban foglalkoztatottak) állandóan 40.000 körül mozog. Ennek a számnak legalább a fele, tehát 20.000 magyar. Húszezer magyar ipa­ri munkáscsalád tengődik kenyér, betevő falat nélkül. A köztársaság húszéves fenn­állása óta a magyarság érdekes átalakulá­son megy keresztül. A magyarlakta vidék iparának megszűnése következtében a ma­gyar ipari munkásság egy része visszatért a faluba, hogy ott tovább növelje a magyar mezőgazdasági munkásság nyomorát, másik része pedig elvándorolt a történelmi­­ országok gyártelepeire vagy külföldre. Ez a réteg magyar nemzeti szempontból már elveszettnek tekinthető. A hivatalos sta­tisztikai adatok szerint Csehszlovákia lakos­ságának 38 százaléka él mezőgazdálkodás­ból, a szlovákiai magyarságnak ezzel szem­ben 65,3 százaléka földművelő. Míg a köz­társaság többi nemzeteinél a mezőgazdasági foglalkozás arányszáma csökkent, addig a magyarság foglalkozási arányszáma a me­zőgazdálkodásnál emelkedett. A cseheknél ez az arányszám 34 százalékról 28-ra, a szudétanémeteknél 28-ról 23 százalékra, a szlovákoknál 62-ről 57-re, a ruszinoknál 83-ról 81-re, a zsidóknál 13 százalékról 9- re csökkent, a magyarság 1921. évi 61 százalékos aránya ellenben 65,3 százalékra emelkedett. Ennek oka egyszerűen az, hogy a magyarság az ipari és a köztisztvi­selői pályákról kiszorult. A föld pedig nem, hogy több lett azóta, hanem során tetemesen kevesbkedett­ a földreform Az ipari konjunktúrafolyamat tehát szlovákiai magyarságot, de magát Szlová­­­kiát sem érinti. A vasúti tarifa Szlovákiát érintő hátrányairól majd a tarifa szükség­szerű revíziójánál lesz szó. Nem érdektelen röviden megemlékez­nünk a csehszlovák agrárpárt szlovákiai ipari térhódításairól. Az agrárok eddig ki­zárólag a pénzpiac monopolizálására vetet­tek súlyt, minden elfoglalható teret elfog­laltak. Amikor a pénzpiac jórésze már a ke­zükben volt, rávetették magukat a mező­­gazdasági nagyipar megszerzésére. A far­­kashidai, diószegi cukorgyárak után jön még a surányi cukorgyár átvétele, a nagy­malmok megvásárlása (Pozsonyban a Schindler- és Jedlin-malom és a nyitrai konszern már agrárkézen van), vagy új malmok építése (NUPOD-malom Nagy­szombatban.) Lassan odajutunk, hogy csehszlovák agrárpárt keze minden szlová­­­kiai gazdasági vagy ipari megmozdulásban látható lesz. «■— Nem kevésbbé fontos tud­nunk azt is, hogy a Földműves Kölcsönös Pénztárak mellett, mely pénzintézetek tar­toznak már az agrár-mammutkonszernhez. Első volt a Dunabank, utána a Tátra Bank is agrárellenőrzésbe került. A Földműves Kölcsönös Pénztárak Szövetsége újjászer­vezte a két bankot a pénzügyi törvény VI. szakasza szerint (alaptőkeleszállítás). A csehszlovák agrárpárt gazdasági ter­jeszkedését nem kritika alá, hanem pártszemszögből vonjuk tisztán magyar nemzeti szempontból. Elsőrendű nemzeti feladatunk, hogy magyarlakta területeink magyar nem­zeti jellegét fenntartsuk és ezt az illetékesek részéről is követeljük. Ezért tartjuk szüksé­gesnek azt, hogy magyar területeinken le­állított ipari üzemeket újból nyissák meg, a magyar területen megnyitandó ipari tele­pek pedig az átadandó pénzintézeti hálózat érdekkörébe tartozzanak. A magyar kézbe átadott nagyipar aztán tudni fogja köteles­ségét a magyar kisiparral szemben, de na­gyobb szolgálatot tesz szociális szempontból is magyar vidékeinken, mint a nem­ magyar tőke kezében lévő gyáripar. Nem kívánjuk egyelőre azt, hogy a ma­gyarlakta vidéken lévő ipar teljesen ma­gyar kézbe kerüljön, de legalább azt, hogy a magyarságnak is beleszólása legyen nagyipari kérdésekbe. De ugyanakkor nem­­­zeti és szociális kötelességünk az, hogy a magyarlakta vidéken leépített gyáripar visszaállítását, vagy helyébe új üzemek lé­tesítését követeljük. A szudétanémet vidé­ken nem történt ipari leépítés, csak Szlová­kiában. Ez a magyar követelés teljesen jo­gos és minden különösebb nehézség nélkül teljesíthető. mely szerint a Farkasd-Negyedi SC-ot elmarasz­talta Fisc­­hof orvosi gyógykezeltetési költségének, 280 fő összegnek a megtérítésére. Panasz a keleti divízió ellen: Északi kerületünk áttette a keleti divízió két át­iratát, melyre tanácsunk a következő álláspontját közölte a keleti divízióval. Egészen furcsa és a sportjogszokásban eddig példátlan eljárást követ­nek akkor, midőn a bírói­ jelentéssel szemben a já­tékosok hivatalos tanúsítványt adhatnak be, me­lyek azt kívánják igazolni,­­hogy a játékosok a bíró által megadott cselekményt nem követték el, másodszor pedig, hogy a bírói jelentésben közöltek megerősítését becsületszóval követelik. Eme eljá­rások ellen a legerélyesebb tiltakozásunkat je­lentjük be és kérjük,­­hogy a jövőben [hasonló jog­szokás gyakorlásától eltekintsenek, mert kénytele­nek lennénk a CSAF-h­oz jogorvoslatért folya­modni. A BT. titkársága. Csökkent a textilnemű­ek, kötöttáruk és bőrkesztyűk kivitele PRÁGA: — Ez év első négy hónapjában a textil­­neműek kivitele volumen tekintetében 20,5, érték te­kintetében 5.2%-kal maradt alatta a múlt év első négy hónapjában kivitelre került textiláruknak. Az 1927—29 évek átlagával szemben az idei csökkenés a volumen­nél 54.8, az értéknél pedig 60.5 %-ot tesz ki. Ami a textilipar nyersanyag behozatalát illeti, annak volumen­­je ugyanebben az időben 38.2, értéke pedig 45.8%-kal csökkent. A nyersanyag behozatalnak ez az egész rendkívüli csökkenése a textilipar rossz kilátásaival magyarázható és a szakmában erős munkanélküliséget idézett elő. A harisnya, kötöttkesztyű és egyéb kötöttáru kivi­tele egyenetlen. Míg az év első négy hónapjában a harisnyakivitel a múlt évi állománynál 33%-kal maga­sabb, addig a kötöttkesztyükivitel 25.5%-kal csökkent. Hasonló hanyatlást mutat áprilisban a bőrkesztyű­­kivitel. Míg ugyanis a múlt év áprilisában még 478.220 pár bőrkesztyű került kivitelre, addig idén már csak 387.539 pár bőrkesztyűt adtak el külföldre. Értékben idén áprilisban 8.1 millió, tavaly 9.6 milliót tett ki a bőrkesztyűkivitel. A beregszászi vegyes ipartársulat rendkívüli közgyűlése BEREGSZÁSZ.­­ E napokban tartotta a be­regszászi vegyes ipartásulat rendkívüli közgyű­lését az i­parostanonciskola nagyter­meiben. Rei­­nitz Henrik főnök nyitotta meg a közgyűlést szép számru érdeklődő jelenlét­ében. A tárgyso­rozat fő pontja a prágai Zemská bankától a be­regszászi iparostanonciskola építkezési költségei fedezésére felveendő­­ társulati kölcsön ügye volt, melyet a közgyűlés név szerinti szavazással el­fogadott. A kölcsön 89.000 korona névértékű, 4%%-os, 30 év alatt fari esztendő és mivel az annuitások a társulat tulajdonát képező Duchno­­vics-utcai ingatlan béréből nyernek kifizetést, ezen kölcsön semmiféle megterhelést a társulati tagokra nem fog jelenteni. A kölcsönnel össze­­függőleg letárgyalta a közgyűlés és egyhangúlag elfogadta a társulat 1937. évi zárszámadását, mely­nek végösszege 123.026 koronát tett ki. Az indít­ványok során főleg adóügyekkel foglalkozott a közgyűlés, melynek során Reinitz főnök részlete­sen ismertette az adóügyi helyzetet, felsorolta azokat az eseteket ,ahol a társulatnak kérnie kell a helyzet megjavítását,­ egyúttal azonban fel­kérte a tagokat, hogy folyó adóikat rendesen fizessék és kössenek egyességeket a hátralékok fizetési feltételeire, mert csupán ily módon lehet kellő megértést és méltánylást elérni. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy kérni fog­ja a kerületi pénzügyigazgatóságnak Beregszászon való újbóli létesítését, Tiszaujlak l és Tiszakereszturi közsé­ 1938 május 29, vasárnap* geknek az ungvári betegsegélyzőhöz való csato­lását, Beregszásznak a turistazónákba való be­osztását. Foglalkozott a közgyűlés még közleke­dési és forgalmi, valamint kontár kérdésekkel is. A szlovákiai túró- és sajtgyárosok szövetségének közgyűlése BESZTERCEBÁNYA.­­ A túró- és sajtgyárosok szövetsége május 23-án tartotta Besztercebányán évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Waschko Vencel, a szövetség elnöke nyitotta meg, aki beszámolót adott a liptói túróipar helyzetéről. A beszámoló szerint 1937- ben a liptói túró elhelyezése kedvezően fejlődött, a belföldi fogyasztás 13.3%-kal, a kivitel pedig 5.75%­­kal emelkedett. Az ellenőrizhetetlen és rendezetlen ár­verseny a vállalatok hasznát a minimumra csökken­tette. Az 1938 év szintén elég kedvezően indult, de a hűvös időjárás és a kedvezőtlen nemzetközi politikai viszonyok ezt a sokat ígérő fejlődést megakadályozták. A kilátások a jövőre nézve bizonytalanok. Az elnöki jelentés után jóváhagyták dr. Balko titkár részletes jelentését, majd a szövetség 1937. évi zárszámadása került tárgyalás alá, amelynek jóváhagyása után a lelépő elnökségnek a szokásos felmentést megadták. A szabályzat némely pontjának megváltoztatása után a szövetség új bizottságának tagjait választotta meg a közgyűlés. A szövetség elnökévé újból Waschkó Ven­cel főtitkárt választották meg, első alelnök id. Molec Péter, másodalelnök pedig dr. Herritz Vilmos lett. Az 1938-ra szóló költségvetés jóváhagyása után a liptói túra eladási viszonyainak végleges rendezése érdeké­ben egységesen intézkedett a közgyűlés. (—) Csökkent a magyar bankjegyforgalom, Budapestről jelentik: A Nemzeti Bank bankjegy­forgalma a május 23-i kimutatás szerint a május 15-i forgalommal szemben 20,1 millió pengővel 518 millióra csökkent. A csökkenést állami zsi­­rószámlákra történt befizetések és váltó-vissza­váltások idézték elő. Az állami zsírószámlákra 19.5 millió pengő folyt be, ellenben egyéb szám­lákról 0.5 millió folyósíttatott, úgyhogy végered­ményben a zsíró követelések állománya 19 millió pengővel emelkedett. A váltóvisszaváltások ös­­­szege a váltóbenyújtások összegét 1.3 millió pengővel haladta meg. Az étrckészlet a váltópénz­készlet növekedése következtében 0.5 milió pen­gővel emelkedett. Az Egyéb követelések 1.3 mil­lió pengővel, az Egyéb tartozások 1 milió pen­gővel apadta­k. (—) Állatvásári hír. A május 30-i, hétfői prágai állatvásárra az előzetes bejelentéseik alap­ján 580 szarvasmarha, 1900 belföldi származású sertés és 500 külföldi származású bakonysertés felhajtását várják.­­ A prágai központi vágóhíd és állatvásár igazgatósága közli, hogy a prágai központi vágóhídon is bekövetkezett száj- és körömfájás­ járvány miatt a hétfői állat- és sertésvásárról tilos az élőállatok kivitele.

Next