Prágai Tükör, 2006 (14. évfolyam, 1-5. szám)

2006 / 5. szám

kultúrák találkozása által kiváltott érzelmekre is jellemző, pesszimista hangulatot vált ki, ami viszont nem tudja a néző lelkét az abszolút reményvesztettségbe taszítani. Mellesleg innen eredhet, hogy a külföldi lapokban gyakran találkozunk Tarr és Andrej Tarkovszkij filmjeinek egybevetésével (többek között: mindketten Bruegel képeiből merítettek ihletet, ám azokat a Tarkovszkij-filmeket, amelyeket a rendező Oroszországon kívül forgatott, Tarr nem ismeri el). Tarkovszkij, akinek nevébe Tarr neve is beíródott (mivelhogy „véletlenek márpedig nincsenek”), szintúgy „az időbe való vésés” egyik formájaként fogalmazza meg elbeszélésmódját. E filmekre jellemző, minél nagyobb igényeket támasztanak a nézővel szemben, annál nagyobb jutalmat kap az, aki megtekinti őket. Mélabús ellenállást, ami mélyen a szem mögé vésődik be. /Aleš Stuchlý ford.­­Blaskovics Evol Az írás az A2 című hetilap 2005/2. számában jelent meg. Werckmeister harmóniák Magyarország, Olaszország, Németország, Franciaország, 2000, 145 perc Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája c. elbeszéléséből rendezte: Tarr Béla, operatőr: Gurbán Miklós, Erwin Lanzensberger, Medvigy Gábor, Novák Emil, Rob Tregenza, Patrick de Ranter, vágó: Hranitzky Ágnes, zene: Víg Mihály. Szereplők: Lars Rudolph (magyar hangja Bolba Tamás), Hanna Schygulla (magyar hangja Moór Marianna), Peter Fitz (magyar hangja Haumann Péter), Derzsi János, Kállai Ferenc, Dzsoko Roszics, Wichmann Tamás, Horváth Putyi. 51

Next