Pro Minoritate, 1991 (1-5. szám)
1991 / 1. szám
1991. július BEMUTATKOZÁS 1. szám MÚLTUNK Mottó: "Álmodni kell, elszállni tilos" A FIDESZ-ben kezdettől fogva több eszmei irányzat képviselői vannak jelen (személyes krédónkat lásd a Körkérdés rovatnál), köztük olyanok is, akik a nemzeti kisebbségek kérdését valamilyen (emberjogi, történeti, családi, stb.) okból különösképen szívükön viselik. Ennélfogva nem lehet meglepő, ha ezek az emberek ilyen hiperaktív közegben, mint a FIDESZ, előbb vagy utóbb egymásra találnak. Bár így, emlékezésszerűen, az is megállapítható, hogy az életképes formában inkább utóbb történt... A csoport maga 1989 őszén alakult 5 fővel a Fregatt sörözőben. - Hiába, azokban az években több jeles kompánia is vendéglátóipari egységekben formálódott, hogy a jelen parlamenti pártjairól ne is beszéljünk... Mi igyekeztünk mellőzni a "gumicsont" jellegű megbeszéléseket, a célok általános megfogalmazása mellett inkább konkrét teendőket adtunk magunknak: segélyszállítmány Erdélybe, könyvek Felvidékre, szaktekintélyekkel, kisebbségi vezetőkkel való kapcsolatfelvétel, hazai kisebbségek helyzetének megismerése, a csoportkapacitás létszámbeli és intézményi bővítése, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Aztán elindult... Lassan egyre több értelmes munkára vágyó FIDESZ-tag talált meg bennünket, így ma már 20-25 -en gyűlünk össze csütörtökön délutánonként 6-kor, hogy megbeszéljük az esedékes dolgokat. Standard vendégeink között megtalálhatók Magyarországon tanuló erdélyi diákok, idősebb és fiatalabb, FIDESZ tag és független szakértők, és a hazai nemzetiségek prominens képviselői is. Intézményi hátterünk is bővült, 1990 júliusától felállt a Lendvay utcában a Kisebbségi Titkárság, amely a munkánkhoz nélkülözhetetlen feltételeket biztosítja. Tevékenységi körünk egyre szélesebb lett, az 1989-es csehszlovákiai (ha kérem, akkor még ilyen ország is létezett), és romániai forradalmak új lendületet adtak, és új feladatokat hoztak magukkal. A korábbi gyakorlati segítségek mellett (könyv és egyéb - nem fegyver! - szállítmányok, fénymásolószerzés, stb.) egyre nagyobb teret nyert az elméleti és a kulturális, ismeretterjesztő náunka is. Ezzel segíteni tudjuk a FIDESZ-t (a készülő kisebbségi törvény előzetes vitái, találkozók megszervezése, pl. a Phralipe és a FIDESZ között), és a kisebbségeket is. Fontos fejezete életünknek a táborok, konferenciák megszervezése. 1990 januárjában az Erdélyi Akadémia, júliusában a sokat dicsért, remélhetőleg hagyománnyá váló Bálványos, az idei dunaszerdahelyi konferencia, hogy csak a legfontosabbakat említsem. 1991 januárjától új, nagyobb fába vágtuk a fejszénket. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a Kárpát-medence nehezen értelmezhető Kelet- Közép-Európa, mint történelmi, kulturális, gazdasági egység ismerete nélkül, kiterjesztettük működési körünket a térség országaira (FIDESZ delegációk útjainak szervezése, szakértői tanulmányok, stb.). És persze év közben az apró-cseprő szívességek, elintézendő ügyek. Csángó oktatás, albán képviselet, szlovák nyelvkönyvek, Smaranda Enache látogatás, bősi vízlépcső felvidéki szemmel, bolgárkertészek és kárpátaljai gazdasági lehetőségek, alapítványszerzés, hogy és miért nyeri meg a FIDESZ a következő választásokat - és közben nem elfelejteni, hogy huszonévesek vagyunk, így működünk. Amint a fentiekből látható, a vertikum teljes, az eseti könyvszállítmánytól konferenciaszervezésen keresztül a törvényvitáig. Természetesen vannak akik szerint fölösleges a munkánk. Igyekszünk megtéríteni őket, meghallgatjuk érveiket, a legfontosabb, hogy ne alakuljon ki értelmes emberek között kommunikációs szakadék ( ezzel minősítettük a "népiurbánus ellentétet" is ). És kedves olvasó, ha nem riadtál el a fentiektől, akkor csütörtök, 18 óra... ...a többit úgyis tudod. Szalai Péter 3