Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-08-04 / 18. szám

18. Pesten 184I2* Augnst. 4. FKOTEiTAIS EUYI1Á3M kS ISKOLAI LAP. Si ex veritate nascitur scandalum, melius est nasci scandalum, quam ut veritas occultetur. Hieronymus. TARTALOM. Vallás-szabadság" és türedelem" fogalmazásai. IV. czikk. — Iskolai Status és ekklézsia közti viszonyok, fi­ I. dolgok: a) Ujabb szó a Pesten felállí­tandó ref. főiskoláról Pápáról. — b) A Pesten ál­lítandó ref. főiskolát és Somogy megye rendei elvben nem pártolják Nézetek e tárgyban; és c) Hivatalos közlemény a Pesten állítandó év reform, főiskola tár­gyában. l­ajkay Endre — Vegyes közlemények. Vallás-szabadság' és türedelem' jogai utazásai. IV. C­z­i­k­k. Status és ekklézsia közti viszonyok. 5/«///.snak szoktuk nevezni a' kisebb , vagy nagyobb családok' és néptörzsökök' egyesülését társasági czélok' elérése végett. Midőn lények szólnak a' társaságos élet' haszna 's jóvolta mel­lett , csak annak czélirányos elrendezése felett lehetne szót váltani; itt legalább e'tekintetben té­tetik a' fejtegetés. A' társasági czélok' megtudása és kitisztá­zása már a' fő dolog, mihez szabhatja magát a' status' elrendezése. Csak bámulni lehet a' tudatlanságon, me­ly az ó-világi bölcseit azzal vádolja , hogy ők a' sta­tus' c­éljairól keveset elmélkedtek, 's a' mit írtak is, az a' mai politizáló sereg tűzpróbáit ki nem állhatja. Itt már igazán megfordítva áll a' dolog, mert épen Hellas és Róma nagyszerű életet foly­tattak, a' törvénytudományt magas fokra emelték, polgárai úgyszólván csak a' fórumnak 's köztár­saságnak éltek , ellenben házi magány életök visszavonult, majd semmit nem jelentő volt, mi­dőn ma épen a' házi magánykörökre lévén utasí­tatva a' polgárok, nem sokat gondolnak a' köz­dolgokkal, 's azoknak is egy része, kik elméle­tileg megkísértik a' tárgyat, tapasztalat, világ­ismeret' és alapos tudomány' szüleiben fejbódító üres declamatiókkal ámítják a' világot 's önmagokat. De mért is szólnánk többet a' régiség' tekin­tetéből , midőn a' szemünk előtti nagy chinai sta­tus' természetét is olly nehezen foghatjuk fel, 's azt a' makacs megállapodás' kínos helyzetével festik fő-fő tudósok élénkbe, kiknek szavára mi is a' Condemnatur-t után hangoztatjuk , pedig egy kissé megfontolva a' dolgot, bajos nekünk nyu­gotiaknak napkeleti és épen China' mozoghatat­lanságáról, statusi merevedségéről valamit mon­dani. 1) Egy olly nagy statusban, mint például China, mellynek népessége mindegyre szaporodik , (400 millióra lette Neumann 1836), hol nincsenek spor­tulók 's a' legszegényebb is ingyen perelhet a' gazdaggal; hol a' belső kereskedés elevén, és annak előmozdítása jó dolognak tartatik; hol Con­fucs' maradékain és a' császári házon kivül nincs más nemesség 's mindenki egyenlő a' törvény előtt, 's tudománya után a­ legnagyobb hivata­lokba léphet. (V mostani alkirály' apja Cantonban szabó volt); hol a'censorok' tribunálja ellenőre a' kormánynak , 's minden legkisebb törvény elleni visszaélést meg tud gátolni; hol a' tudományok' akadémiájába felvétel után magok a' császári ber­ezegek esenkednek, 's annak tagjai a' császár'fiai' nevelésére 's legfontosabb hivatalok' folytatására használtatnak; hol az egész status-alkotmány a" tudományos kiképezéssel legszebb harmóniában áll, ugyan azért románok, drámák nemzeti literaturá­jokban szinte megvetőleg fogadtatnak, ellenben didactikai és erkölcsi tanítása könyvek megtisz­teltetnek; hol végre vallás-gyakorlati sza­badság felekezet nélküli különbség nélkül e­gyenlő jogú. 's a' buddhisták, mint Con-fu-cse és Laonkeoif tisztelői , az üldözésről semmit nem tudnak , sőt egyik a' másik' templomában 13 11 ne peut élre du moiens douteaux, quel' art n' eut subi en Asie de grandes révolutions, et la meilleure preuve qui puisse étre produite contre cette accusation d' immobilité , c' est que des le moment qire nous pouvons atlacher aux mo­numens des dates historiques, c1 est a dire des la domination des Achémenides en Perse, des 1' excavation des grottes d' Ellora dans 1' Inde nous observons 1' art dans unmouvement conti­nuel de décadence „qui n' est peut élre pas an­jourd hui m-m; interrompu." Journ. Asiat. nro 68, 1833. p. 182.

Next