Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-10-10 / 41. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 41. szám. Hatodik évi folyamat. October 10. 1847. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszer, vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 ft. 40 l*r., postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM : A' reformatio áldásai. T. M. — Birtokarány­lagos egyházi adózás és szabad iskolázás. Hajnal Ábel — Gyámoldai alapterv a' helv. hitv. dunántúli egyházke­rületben. Fábián István. — Papavatás és közgyűlés A. Vadászon. Vályi Pál. — Irodalom: Szabó Ri­chard „Nők világa." Szigor. — Vegyes közlemé­nyek­ lángjai által tartalék fön: a' XIX-ik században, mennyire az evangyéliomi egyház határai ter­jednek, egy embernek sem szabad a'másik hité­nek birájává lenni, 's tévedéseiért mint eretneket vádolni 's kárhoztatni; sőt, hála érezte az egek­nek­­ ott is, hol még e' század kezdetén hitnyo­mozó birák székei állottak fen, ott is kihullott azoknak kezeikből a' kard,'s emberégetö fáklyá­jok kialudott. — A' XVI-ik század hitébe pogány és zsidó babonák valának vegyülve, gonosz lel­kek leseitől, személyességgel biró ördögtöli féle­lem, tisztító tűz gyötrelmeitőli rettegés, foglalta el egészen a' lelkeket , ellenben a' XIX-ik szá­zadban az éjszaka elmúlt, a' nap feljött 's új vi­lágosság fénylik a' lélek egén. 2) Az erkölcsiség tisztább elveinek elterjedése. Ha a' XVI-ik században azt hitte a' keresztyén­ség nagy része, hogy a' böjtölések, búcsújárások, olvasók, templomok és zárdáknak tett kegyes ha­gyományok a bün büntetését eltörleszthetik—melly emberi találmányok által a' valódi erény, a' tiszta erkölcs alapelvei keserűen kigunyoltattak: ellenben a'XIX-ik század uralkodó erkölcsi hitvallása az, hogy a' szív belső tisztasága az egész ember meg­szenteltetése, az egész élet feddhetlensége, szóval az erkölcsi tökélyhez közelítés nyerheti meg az égi atya jó tetszését, az örök üdvösséget. Ha a­ XVI-ik század kezdetén, őseink is mindnyájan szinte megistenített embereket mint védszentjei­ket hívták segítségül, — vagy az oltár felé tekin­gettek , hol az áldozó pap állt, 's idegen nyelv érthetlen hangjait hallgatták ; ma ellenben a' XIX-ik században utódaiknak egy nevezetes része lélekben és igazságban imádja a' fö, a' láthatlan valót , kinek léte világít, mint égő nap , de halandó szem bele nem te­kinthet; azon eredeti egyszerűségben mindkét szín alatt szolgáltatja ki a' prot. egyház az urva­csoráját, mint a' hogy Krisztus kiszolgáltatta, megtörve a' kenyeret és kitöltve a' bort, — nem pedig engesztelő áldozatul, mellyet az evangyé­liom megszüntetett, — nem áldozó papok, de lelkipásztorok, vallástanítók állnak fel a­ prot. egy­ház gyülekezetében, és együtt könyörgenek a­ híveiktől is érthető nyelven — a' nemzeti nyelven.­3) Családi és polgári jóllét gyarapodása. Hol és mikor laktak annyi polgárisodott né­m 41 A­ reformatio áldásai. 1) Hit- és lelkiismeret-szabadság. Az evan­gyéliom szerint megtisztított vallás és egyház ala­pítói elsőben is a' lelkiszolgaság esz­kötöző bi­lincseit törték szét, 's visszavezették a'prote­stáns egyház híveit az ö lelkök főpásztorához. Ma már minden keresztyén embernek, ki ezen egyház tagja, vissza van adva azon kótlen joga, hogy mind azt,mit hinnie 's cselekednie kell,önsze­mélyes ön eszével is megvizsgálhatja. Vakon hinni, vakon engedelmeskedni senkinek sem köteles, 's nem kényszeríttethetik semmi szín alatt elfo­gadni azt, mit a' szent írásból, kivált az új szö­vetség világos szavaiból, megmutatni nem lehet. Ezért van prot. egyházunkban a' biblia mindenki előtt nyitva, 's mindenki szabadon járulhat a' lelki vagy mennyei jók e' gazdag, ez élő forrásához, sőt kötelezve van mindenki innen merílni azt, mi a' lélek fölbátoritására, akarat-szilárdítás, és szív vigasztalására szükséges. Szent írás egyedül pro­testáns ember hite­­­ s életének zsinórmértéke, nem pedig a'szenvedélyes zsinatok önkényes pa­rancsaik. Milly sok gyarló emberi hagyományok­tól tisztult meg az evangyéliomi vallás! Hasonlít­suk össze a'XVI-ik század elejét a' XIX-ik szá­zadéval, — két különböző világ áll előttünk. A' XVI-ik században Európa népei között áll Krisztus helytartója,ki magát szolgák szolgájának nevezi, —és mégis az egész keresztyén világ törvényadó­ja­'s bírójának adja ki magát, azt állítván, hogy a' mit ö megköt e' földön, meg lesz kötve az égben, a' mit ö megold e' földön, meg lesz oldva menny­ben is : a' XIX. században pedig tiszteli ugyan még majdnem fél világ a' római pápát , de nem középkori vak hódolattal, ellenben a' ker. világ más fele Rómáról és annak törvényeiről mit sem kiván tudni. — A­ XVI-ik században az egyedül­ üdvözítő egyház hitétől eltérni halálos bün volt, és a­ hitegység a­ szeretet megölésével, hitnyomozó birák, börtönök békéi, és máglyák

Next