Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-01-02 / 1. szám
lekezet a császárok, rabszolgák és az orthodox papság daczára mégis mindinkább elterjedt. Maga a' Paulicisnusok alapítója Constantinus áruló által öletett meg (>84. De midőn ezen eleinte ártatlan, erkölcsükre nézve feddhetetlen Paulicianusok képrombolókkal és manichaeus gyülekezetekkel összeszövetkeztek, Theodora császárné, ki a' képek imádását tartományaiban egyházilag megujíttatá, olly kegyetlenül bánt velek, hogy lOO.OOOet áldozott fel vakbuzgalma szenteskedö dühének. Igaz ugyan, hogy rendszerük némelly pontjaiból a' legnagyobb erkölcstelenségre nyiltak tévutak, különösen Baanesben, ki erkölcstelensége miatt ö £ naposnak neveztetett, de mégis Sergius (Tychicus) jótékony erkölcsi reformátor gyanánt lépett fel a Paulicianusok gyülekezetében,s olly buzgón hatott azoknak további terjesztésére , hogy egy második alapító nevét és tekintetét nyerte. Sergius halála után (1835) nem egy fő, hanem tanácsgy ülés kormányozta a Paulicianusok gyülekezeteit. Midőn politicai jellemet is öltöttek magukra, nem sokára világi főnököt is kaptak. Mert mikor a vakbuzgó Theodora császárné az üldözést megújította, Carbeas vezérlése alatt nagy csapatok (844) Argaumba folyamodtak. Erejök al Ba ant1ak Sergioták egyesülése és új letelepedések által, mellyek közt Tephrike vára legnevezetesebb volt, mindinkább nevekedett. Ez olly veszedelmes pont vala a1 byzanczi birodalomra nézve, hogy Cardeas a' Saracenek seregeivel egyesülvén, a byzanczi vezérekkel meg is ütközhetett. Ő, valamint utódja és veje Chrysocheres, innen a vallás dühével pusztították Kis-Ázsiát. Végre mégis sikerült Basilius császárnak eltörölni Tephrike várát 871. A még fen maradt Paulicianusoknak nagy részét Tzimiskes János, hogy végkép megtörje azoknak az arabokkali szövetkezéseit, 970-ben Thraciába tétette által, őket határörzök gyanánt használván s teljes vallásszabadságot engedvén nekik. Comnén Elek fortély és erő által hódítja meg őket 1085. Midőn ez seregével 1115. Thariciában telelt, megtéríteni is igyekezett őket és sokan meg is adták magokat a császári apostolnak. A Bolgárok között Bogomilok neve alatt terjedtek el. Kisebb gyülekezeteik egész az középkorig szétszórva maradtak fen. Ez időben többet mozdítanak azon férfiak az egyház haladásában , kik annak gyakorlati oldalát támadják meg, mint azok, a' kik az egyház keblében hasonló lelki erővel és mély tudománynyal felruházva tisztán szellemi vitát pendítnek meg. Mert midőn amazoknál, — a mennyiben a' visszaélések szembetűnők, minthogy polgári jólét érdekeltetik általuk, — a részvét már mintegy előre biztosíttatik, úgy a' tisztán szellemi vitáknál az idők homálya akadályozza meg az általános részvétet. Ilyen tisztán tudományos vitának mondhatjuk azon mozgalmat, melly a' IX-dik században Gottschalk előelrendelés tana által idéztetett elő, ki szolgailag követvén Augustinust, azon elvet állító fel, miszerint feltétlen előrendelés van üdvre vagy 3 # kárhozatra. De ezen vita 11 habamus Maurus és Ili nem áz érsek által, kik Gottschalkot ez állításáért elkárhoztatták, elfojtatott. Több munkát adott az egyház férfiainak az úrvacsora vita a" kenyér és bor átváltoztatásáról Krisztus testévé és vérévé. Miután ezen tan két izben, — először Paschasius Radbertustól kimondatván, Rhabanus Maurustól megtámadtatott, — másod izben pedig ugyan ezt az állítást a' XI. században Toursi Berengar támadta meg, ki ellen ismét a' szűkkeblű Lanfrancus kelt ki— heves viták tárgyává lön. 1215-ben III. Incze pápa alatt hittani czikk gyanánt állíttatott fel, mint a' transsubstantiatio tana, mi által kath. irók ez ügynek szabad vizsgálatától eltiltattak, és az egész tárgy berekesztetett. Abaelard Péter a XII. század elején eredeti vizsgálódásaiban a hittanról, azon állításra jut, hogy csak azt kell hinnünk, amit átláthatunk. Ennek annyival nagyobb eretnekségnek kelle látszania, minél nagyobb tekintete volt az egyházban Cantuariai Anselmnek, aki a' XI-dik század végével azt állítá, hogy a* hiten kell kezdenünk és a1 hit által jutsiunk annak értelméhez. Neque enim quaero intelligere ut credam, sed credo ut intelligam. — Namqui non crediderit, non experietur, et ffui expertus non fuerit, non intelliget. Abaelard éles eszével, roppant tudománynyal, honosabb a' régi irodalomban és függetlenebb az egyházi atyáktól valamennyi scholasticusnál, nyíltan és világosan mondá ki a' mysticának ellentétét a' scholastica ellen. Legalább a' scholastica azon benső ellenmondása , hogy az egyház tana az észnek egyedurasága mellett feltétlenül álljon , ő általa jött napvilágra ; és evvel nyakát is szegte Abael a' scholasticának. Mert ha a' scholasticát lényegében és eredetében nézzük, az nem más, hanem az emberi észnek, mellynek természettől sajátja minden korláton túl hatni, összeszoríttatása és törpitése az egyházi tanai á. Avval ámíták magokat a scholastikusok, hogy ha finom szörszálhasogatásaikkal az egyháznak tanait, mellyek elavultak és korszerűtlenekké váltak, Aristoteles categoriái szerint idomítják, mind az egyház, mind az ész tekintete meg lesz mentve. Eképen ők a* tudomány és haladás emberei voltak ugyan a* nélkül, hogy megszűntek volna egyszersmind jó keresztyének lenni. Abaelard látván, miszerint a" kettő illyenképen össze nem egyeztethető, ha csak szembekötősdit játszani nem akarnak a' dog-