Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-01-16 / 3. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI És ISKOLAI LAP. 3. szám. Hetedik évi folyamat. Januar 16. 1848. Ii, qui ecclesiasticae gubernationi praesunt, multorum piorum votis ac monitis obsequentes, ínanífestos abusus, ad regulám divinarum literarum et veteris Ecclesiae, a qua deflexerunt, corrigant. Cassander in Consult. TARTALOM: A reformatio hajnala. Pecz Gyula. — Hitvallási oktatás. Kun Bertalan. — Szerkesztői utóhang. Székács J. — Irodalom: Számtan. Henyey Gyula. — Irodalmi mozgalom. — Szent-lant : Téli dal. Dúl Benjámin. — Vegyes közlemények. — Levelezés: A reformatio hajnala. (Vege.) Mind a' mellett, hogy ezen korszakban a' pápai szék tekintélye még a' nép szemeiben is hanyatlott, — mind a' mellett, hogy az egyház legkitűnőbb és legtudósabb férfiaitól, u. m. Alfiaco Péter, Clamenge Miklós (De corrupto ecclesiae statu), Gerson János. (De auteribilitate papae ab ecclesia et de unitate ecclesiae), Petit János, franciscanus, ki különösen a' maga kora pápáinak nagy ellensége volt. Valla Lörincz (Annotationes in N. Test.; ki theologia tanulásának jobb modorát helyre állítván megtámadta Constantin ajándékát, és csak szavainak visszahuzásával tudott a' máglyától menekülni, s 1457) — folytonosan megingattatok : mégis találkoztak férfiak , kik a' hierarchiát védelmezni merészlék. Mert ez borzasztó erővel birta kivonni magát a' reformatio alól, és annak azon fejeit, mellyeket sújtani nem tudott, csábeszközökkel csalta a' maga részére, — a1 mint ezt leginkább Cusa Miklós életében látjuk, ki még ugyanazon zsinat szine előtt, hol a zsinat önállósága mellett szólalt fel, későbben mint bibornok a' legnagyobb erővel védelmezte a' pápai felsőséget. Mielőtt a costniczi és baseli zsinathoz térek, legyen szabad még néhány hőst említenem, ki mind az mellett,a kath.egyház kebelében maradva, vértanuja lett az igazságnak. így Conecte Tamás, carmelita szerzetes, mint erkölcsi hitszónok, nagy hatással lépett fel Flandriában, de elégetett Rómában 1432-ben. Hasonlóképen Andreas , domokos szerzetes, Cragni érsek és bíbornok, megtámadta a pápa szentségét, és miután az egyházat rongáló, égrekiáltó veszély elhárítására újra zsinatot sürgetett Baselben, ugyan Baselben a tömlöczben halt meg 1484-ben. Azonban mindezeknél nagyobb tűzzel és higgadtabb lelkülettel támadta meg az egyházban uralkodó zavarokat Savonarola Jeromos, ki nem gondolá, hogy mig vitái VI Sándor pápával folynak, már addig az, ki a reformatiót nemcsak hirdette, hanem végre is hajtotta. Luther M. Magdeburg és Eisenachban kezdi tudományos pályáját. Savonarola előkelő Patavini családból született Ferrarában sept. 21-kén 1452-ben. Mind természeti hajlama sugallatára, mind különösen Aquino Tamás (1221 — 1274) tanításaitól kecsegtetve, szüleinek akaratja ellen homokosszerzetessé lön 1475-ben Bolognában. Ezen pályáját 1489-ben Sz. Marco zárdában folytatá, mellyben perjellé is lön — Medici Lőrincz kívánatára pedig Florenzben. Itt leginkább Augustinus és egyéb egyházi atyák tanításai, valamint a' sz. irás alapos tanulása által is nógattatván, mint kitünő erőteljes és lelkes hitszónok példátlan magaviselettel és szent tűzzel buzogva' jó ügyért, egyformán kell ki a' nép és a' nagyok bűnei ellen. Leginkább János jelenései felett prédikálván, jóslólag jövendöli az Isten karának büntetését Olaszország felett. Jövendöli egyszersmind a' Medici ház végromlását, és hogy idegen király jöend seregeivel az Alpeseken keresztül, megfenyíteni Olaszország zsarnokait, a' ki kardjával reformálandja az egyházat. (Praedicabat renovandam sive reformandam ecclesiam, sed caedendam prius et purgandam flagello gravi, in poenitentiae partes susciperentur). Eleinte nevezték jövendöléseit, azonban Medici Lörincz meghalt, VIII Károly Frankhon királya (1494) átjön az Alpeseken és Lörincz fiai kiűzetnek Olaszországból. Midőn így teljesülének jövendölései, nőttön nőtt tekintélye Florenzben. Ugyan az ö tanácsára a' nép hatalmába keríti a' köztársaságot , de az álladalom az ö tanácsadásaitól függött, a' ki democratiát kívánt apostoli egyház szerkezetével, istenállamot népkormányzattal. Némelly zárdák valóban át is alakíttattak. De most VI Sándor pápa megtiltá prédikátzióit,s komolyan meghagyá, miszerint Florenz városát azonnal hagyja el, és 1495-ben Rómába idézte őt. Savonarola avval mentegeti magát, hogy épen jelenleg mindenféle okoknál fogva lehetetlen neki elhagyni Florenzet. Ő folytatja prédikációit, és minden kímélet nélkül Rómát nevezi minden bomlás és romlás eredeti okának. A pápa bosszúállásával fenyegetőzött.Azonban a