Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-14 / 2. szám

Pest, Január 14-án 1958. Első ét­folyam. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HIVATAL­­­I Lövész utca 10. szám 2. szám. 1. emelet. PROTESTÁNS ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Az egyházalkotmányozás alapföltétele. II. Csináljunk rendet magunk, külön­ben más csinál. Gr. Széchén István. (B. M.) Ha a magyar protestantismus történe­tébe, mu­ltja viszonyaiba nem avatott külföldi ember egyházunk és iskolaügyünk jelen elmaradt állapotát szemléli, kétség kívül nem igen kedvező véleményt fog magának képezni a magyar evang. két testvér egyház hitbuzgalma­ és vallásosságáról. Pedig alig mutathat fel a protestáns világ egyházat, melynek hívei aránylag többet áldoztak volna vallásos célok­ra, mint a magyar protestánsok. Honnan van tehát még­is, hogy fogyatkozása­ink ez idő szerint annyira felszaporodtak, hogy azo­kat a rendes úton pótolni már már alig lehetséges ? —Idők s körülmények e tüneményt meg nem fejtik, mert az egyház valódi virágzása külső okoktól soha nem függött.—Nincs idő oly mostoha, körülmény oly nyomasztó, mely a valódi keresztyén egyházat gátolhatná a szeretet művének gyakorlatában, mely fő feladata. Bizonysága ennek a keresztyén egyház első keletkezésének kora, midőn a legborzasztóbb nyomás alatt legszebb áldásait fejtette ki. Ha a fölvetett kérdésre őszintén felelni és hátra­maradásunk okait mindég s mi még másra tolni nem akarj­uk, fogyatkozásaink kútfej­ét az összetartás és r­e­n­d h­i­á­n­y­áb­a­n kell keresnünk; ez pedig ismét a magyar protestentismus múltjának történelmében találja megfejtését.­— Nem is annyira erő hiányzik a mi egyházunkban, mint inkább a meglevő erők arányos felosztása, bölcs felhasználása. S azért áldjuk a magas kormány gondoskodá­sát , hogy kimondta : miszerint az evangelicus két testvér-egyházat rendezve látni akarja , hogy az 1791-ki magyar országgyülés 25-dik cikkének 4-ik §. kitűzött feladatot „cum stabilite ordinem, qui commu­ni virorum ejusdem religionis tam secularium, quam religonis ministrorum consensione maxime congruus reputabitur" a rég óhajtott kielégítő elintézésre jut­tatni kívánja. A magas kormány e kijelentéssel tettleg bebizo­nyította, hogy az evangélicus egyház hitelveit és tör­ténelmi igazait tisztelni akarja, s azért kezünkbe tette le szabadon határozni az egyház sorsa felett. Az egyház ugyan az utat, mely a szent cél elérése végett elibe szabatott, célra vezetőnek nem találta, s e miatt az ügy ideig-óráig megakadt: de váljon le­het-e, szabad-e a magas kormáy amaz igazsági té­nye után még kétkednünk, hogy a kitűzött cél elé­rése végett kért zsinatot megadja? Mi részünkről egész bizonyossággal közel hisz­szü­k az időt, midőn a zsinattartás engedelmét veend­jü­k, s azért idején tartjuk az egyház alkotmányozás alapföltételei körül vizsgálódni. Első teendője az egyháznak kétségkívül a múlt­ból reáháromlott jogokat és kötelességeket latra vetni, az önkormányzat h­orderejét kimérni, s al­kalmazási módjáról bölcs körültekintéssel úgy ha­tározni , hogy semmit föl ne áldozzon, mindent meg­tartson , a mi szabad fejlését és jövendő szebb alaku­lását biztosítsa. Mind­evvel pedig nem annyira ma­gunkról, mint a jövőről, fiaink és unokáink lelki boldogságáról gondoskodunk. — Azonban minket az egyház jelenre nyom, mindenféle fogyatkozások emésztenek, s számos bajok rögtöni orvoslást igé­nyelnek. A vallás szemlátomást hanyatlik, a nép­nevelés ügye sínlik, a kegyes jótékonyság kimért cél és arány nélkül működvén, csökken, — s mind ezek nem mától való dolgok, hanem régóta így folynak. Érezték e bajok súlyát már 1791-ben, s ekkop 67. évvel ezelőtt, midőn az ország protestáns rendei a 26-ik törv. cikk megszü­lemlése után s értelmében mindenekelőtt az egyházrendezést vették eszköz­lésbe. Mit értünk volna az egyháznak ama belviszályok közt támadt rendezésével, ha az szentesíttetik, s budai zsinat végzései életbe lépnek, — ezt nem tartozik jelen feladatunkhoz. Annyi áll, hogy a legroszabb rendezet is jobb a­z­ hogy akármilyen megállapított rendtartás Vft. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petti sor többszöri be­iktatásánál 3 pengő kr., egysze­riért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön 15 p. kr.

Next