Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-18 / 42. szám

tartjuk, hogy mi „egy kenyér és egy test vagyunk,­­ mert egy kenyérből eszünk." Kor. X. 17. — Vagy tán mint a mult évben CLVI. sz. a. megjelent kis munka szerzője, konkolyt akart hinteni a prot. egy­házi és világiak közé. De tudja meg jó uram! hogy mi a munka közt nem szoktunk elaludni, s a talaris köntös alatt is észrevesszük a lólábot, s mind hajdan a debreceni tag.­diákok, idejében intonáljuk a CIV. Dicséretet. *). Továbbá szabad legyen kérdenem, hogy mit ért „ az oppositióhozi csatlakozás, és mit a messzebb nyúló célok alatt?”— mert ha azt hiszi, hogy most létez­hetik polit. oppositio, ugy a képzeletek országában kalandozik, felejtve, hogy jelen körülmények közt az sehol és senki által nem képviseltethetik. Ha pedig, a messzebb nyúló célok alatt, holmi polit. tendentiá­kat akar érteni ? ez már azután valóban ingerlésre célzó törekvés. Vagy tán, hegedűszóban a delegatum judicium és nápolyi gályák reminiscentiáira akarta papjainkat figyelmeztetni? Oh uram! ez az ártatla­nul szenvedettek iránt egyházaink szivében csak a kegyeletet nevelné! Én mindeneket mellőzve, azt hiszem, hogy egy kis ügyes fogás által papjainkat, nézeteihez simuló nyilatkozatra akarta moraliter kényszeríteni, — de megjárta jó uram! nem sok prot. lelkész nevét ír­hatja ön albumába. A mi pedig az állítást illeti, hogy a prot. egyház állása 1791—1848-ik évig kedélyes anarchia lett lé­gyen? Ezt legjobban megcáfolja b. e. II. Lipót, I. Ferenc és Felséges V. Ferd­inánd királyaink kor­mányzata , kiknek soha eszökbe nem juta, hogy ál­lásunkat anarchicusnak tekintenék, s kik teljes bé­kével gyakorlották a protestáns egyház felett a Fe­jedelmeket méltán illető superinspectiót. Adjon az Isten az egész emberiségnek ily ke­délyes anarchiát! — akkor nem leend harc és háború, és leendnek hit alattvalók, mint voltak az említett korban élt protestáns őseink és vagyunk s akarunk lenni mi is a jelen korban élők. Sárközy József: Az ág hitű evangyélmiak 1791-ben Pesten tar­tatott zsinatnak naplója. Előszó: Történészeink által tudtomra eddig alig figyelembe vett tény a következő. Valameddig Mária Terézia élt, fia Jó­zsef—bár 1765 óta római császár s jámbor anyjának címzett kormánytársa volt — az örökös országok s tartományok­nak kormányával keveset gondolni látszék. Innen magya­rázhatók az ő nyájas s vidor szavai, melyeket intézett a protestánsok küldötteihez,­­— kik időről időre Bécsbe jöt­tek , hogy vallásbeli sérelmeiket, melyeket már 1670 óta tűrtek — a tisztelve szeretett királynéjok zsámolya elébe kitárván, azoknak orvoslásáért folyamodnának. Hanem mihelyt Mária Terésia e világból kiszólíttat­ván, fia József a kormány gyeplőit erős kezébe ragadta, azonnal az ágostai és helvét hitvallású ágenseket, — kik Bécsben a protestánsok ügyeit vitték — magához hivatta 9 parancsolta, hogy megbízóikat szólítnák fel — miszerint vallásbeli kivánataikat formuláznák s minél előbb nekik ter­jesztenék elé. Az ügynökök minden késedelem nélkül — a kegyes parancsot teljesiték, — s a protestánsok fejei, ezen kegye­lem által meglepetve, rögtön Pánton összegyülekezvén — 17 pontot formuláztak — s Bécsbe felküldték azokat — a hol a magasztos és igazságos uralkodó azokat a türelmi nyilt parancsába szóról szóra felvette s kihirdetette. Gondolható, hogy a protestánsok, a kiknek állapotja kivált a felső vidéken alig tűrhető vala, a nagy császárt ezen jótéteményeért dicsőitve — számos templomokat épi­tének— főkép látván, hogy a türelmi parancs által feljo­gosítva még ott is letelepedhettek, a honnan az előtt őket különös privilégiumok kizárták— s az alsó és fels­ő hivata­lokra hitsorsosaik is alkalmaztattak — oly helyeken is, a hol eddig külön privilégiumok következtében — a telepe­déstől is eltiltattak. Hanem rövid idő múlva megismerték, hogy a hossza­dalmas nyomás álta­l elcsüggesztve, kimondott óhajtásaik mellett csak a legközelebbi nyomásra gondoltak s és jogaik­ról egészen elfelejtkeztek. Ezen okból már 1783 figyelmez­tették ő Felségét — hogy a békekötések és az 1608. 1622. és 1645-ki alaptörvények, valamint a koronázási oklevelek nekik több jogot tulajdonítanak mint a türelmi parancs. S a császár a protestánsok kivánatainak igazsága fe­lől meggyőződvén, törvényes s kérelmeiket meghallgatta — s ellenvetéseiknek­ engedett. Hogy hosszú ne legyek, el­hallgatván azon körülményt, — hogy magasztos lelkülete a kölcsönös vallásos türelmet az emberiségnek tiszteletével azonosnak ismerte — s a lelkiismeret szabadságát — az­­ emberiség ősi jogának tartá, — melynek elnyomása benső meggyőződése szerint a bűnöknek legnagyobbika — minek következtében vegyes vallású simultan tanodákat állitatott, s simultan templomokat 1788 leiratában ajánlott, hogy az emberek, — bár különböző módon — tiszteljék ugyan azon templomban különböző időben — istenöket, — kiki benső meggyőződése szerint, csak azokra utalom az olva­sót, melyeket a korán elhunyt Irinyi József az 179 °/.-ki 26.törvénycikk történelmében emlit, miként az 1783 január 28 -i intézmény felhatalmazza az evangélikus lelkészeket, hogy a magános vallásgyakorlati helyeken keresztelhes­senek, eskethessenek és temethessenek, csakhogy a r. kath. lelkésznek is meg legyen fizetve a papbér­­ ugyan azon évi sept. 26 ki leirat megtiltja a kormányszéki kiadványokban eltűr­­teknek nevezni az evangélikusokat; u. a. é. dec. 9-ki intéz­vény kinyilatkoztatja, hogy a törvényi, orvosi és bölcsészeti tanári állomásokban mind a négy (róm. kath. görög nem egyesült —• az ágost. és a helvét.) vallás egyénei birnak hi­vatalképességgel — s a római katholikus tanulók is járhatnak­­ az evangélikusok felsőbb iskoláiba ; az 1785 jul. 18-ki intéz­vény ujólag eltiltja a vegyes házassági gyermekek neve­lése iránti reversálisok kizsarlását; u. a.­­ nov. 22 ki intéz­vény kinyilatkoztatja, hogy a róm. kat. vallásnak az evan­gy­éliomival felcserélés a ne hithagyásnak — apostasia — ha­nem áttérésnek neveztessék. Az 1786.jan. 24. intézvény meg­engedi, hogy hol 50 főnél valamivel kevesebben vannak is, lelkészt tarthassanak az evangélikusok, u. a. é. febr. 14-ki intézvény megengedi, hogy hol szükséges, két lelkészt is tarthassanak az evangélikusok s meghagyja, hogy a kor­mányszékek kikelésekkel teljes iratokat egyik vallás el­len se fogadjanak el. U. a. é. marc. 6-ki pátens a házas­sági törvényt foglalja magában — s kivette az evangéli­kusokat a római kath. szentszék bírósága alól; n. a. é. marc. 21. intézvény felmentette a nem kath. házasulandó feleket a róm. kath. templomban való kihirdetéstől; u. a. é. aug. 1. intézvény a harangok használatára mindenütt felha­talmazza az evangélikusokat az 1787. jan. 2-ki intézmény­­ a tornyok építését engedi meg feltétlenül stb. Ama gyászos időkre emlékezvén — melyekben a protestánsok főkép Felső - Magyarországban tengődtek, atyáink a jövőre is gondolván, egyházukat is autonom szer­­­vezni kívánták, s a legkegyelmesebb fejedelem — ezt meg­ *) Erős várunk nekünk az Isten.

Next