Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-02 / 31. szám
SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL: Lövészutca, 10. szám, ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., 7 ujkr. sorja. egyszeriért Bélyegdíj külön 30 ujkr. 1. emelet. PROTESTÁNS Egyház és állam. A forrongás korában minden újítás haladásnak címezi magát, minden válváltoztatás előmenetelnek, de a nyilvánosság feladása : nem tűrni a káros zavart, megválasztani a konkolyt a tiszta magtól, s a vitatás utján kitüntetni , hogy szándéklott terv és lépés érdemli-e, vagy — csak bitorolja a mindég igénylett tisztességes elnevezést. Gr. Deserefy Aurél. (B. M.) Ő Felségének az események ujabb fejleményei alkalmával kibocsátott manifestuma, törvényhozásban és közigazgatásban korszerű javításokat tesz kilátásba. Amennyiben ezek a rég függőben lévő prot. egyházi és iskolai ügy rendezését is illethetik, nem lesz időnkivüli dolog a magyar prot. egyháznak államközi viszonyait újból vizsgálat alá venni, s azon közönség köréből szót hallatni, melynek ügyei a magas kormány atyai gondoskodását tán épen most foglalkodtatják. Ha valaki e kérdést már eléggé megvitatottnak hiszi, nagyon csalatkozik. Vannak kérdések a mindenkori viszonyokkal oly szoros kapcsolatban állók, hogy azoknak megfejtésén újból meg újból dolgozni az emberiségnek örökös feladata, kérdések, melyek teljes megoldásukat csak akkor érik el, mikor azokat az élet egyéb mozgalmaival tökéletes öszhangzásba hozták : ilyen a többek közt az egyház viszonya az államhoz. A státusnak társadalmi céljai sikeres létesítése tekintetéből szüksége van a vallásra, azaz szükséges, hogy az állam tagjait azon magasabb életnézetek lelkesítsék, melyek nélkül erkölcsi világ fenállása nem képzelhető. Lelkünkben, a gondolatok és érzelmek titkos régióiban, hová az állam karja nem ér, azonban a társadalom sorsa, jelenje és jövője szövődik, ott gyakorolja a vallás boldogító hatását, nem is annyira külcselekvényekre fekteti a súlyt, mint inkább érzületre; épen ennélfogva kivonja magát az állam behatása alól, melynek annál hívebben szolgál, minél kevésbé látja szolgálatját igényben véve és magát idegen célokra eszközül felhasználva. Mindenesetre a vallás állam szükség, s ebből azt következtetik, hogy tehát az államnak kötelessége a vallás ügyéről gondoskodni, azt törvények és igazgatási rendtartás által szabályozni. De mennyire terjedjen e szabályozás? ez a kérdések kérdése, melyre annyival nehezebb a felelet, minél igazabb az, hogy a státus nem annyira a tárgyak elmélete, mint inkább uralkodó vélemények és a kérdések megoldásához kötött érdekektől vezettetik, és kell, hogy vezettessék, mert a státus jólétének egyik sarkköve az államtagoknak elégedettsége, melyet azoknak uralkodó eszméi s véleményeiknek tekintetbe nem vétele, valamint érdekeiknek sértése egyformán megzavar. Az állam és egyház közt még csak egy századdal ezelőtt is fenállott véd- és dacszövetség a conservativ érdekek fentartására, és egymásnak kölcsönös támogatására újabb időben mind a két félnek inkább hátrányára mint javára lenni bizonyult be. A jelenkor közvéleménye, valamint az egyháznak avatkozását a polgári ügyekbe feltétlenül kárhoztatja és vészhozónak tekinti, így viszont a státust nem tartja jogosultnak arra, hogy a vallás ügyeibe belenyúljon, ott rendelkezzék. Igenis, gondoskodjék arról a státus, hogy az egyén vallásos érzelmeinek nyilatkozását a társasági rendben semmi ne gátolja, és hogy az egyes felekezetek semmi mesterkélt támaszt (mint amely az őszinteséget megvesztegethetné) a törvénytől ne nyerjenek, de tovább ne menjen. Minél jobban van a kormány a tiszta vallásosság áldásáról és szükségéről meggyőződve, annál inkább azon kell lennie, hogy annak terén semmi idegen rugók ne használtassanak. Reméllem, nem fognak félreérteni. Távol attól, hogy én a közhatalom tekintélyének csökkentését kívánnám, inkább megóva akarnám látni, s nem szeretném kompromittáltatni azáltal, hogy működhetni állíttatik ott, ahol tényleg jel működése; mert a vallás a lelkiismeret d(