Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-08-02 / 31. szám

SZERKESZTŐ ÉS KIAD­Ó­HIVATAL: Lövészutca, 10. szám, ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petti sor többszöri be­iktatásánál 5 ujkr., 7 ujkr. sorja. egyszeriért Bélyegdíj külön 30 ujkr. 1. emelet. PROTESTÁNS Egyház és állam. A forrongás korában minden újítás ha­ladásnak címezi magát, minden vál­változtatás előmenetelnek, de a nyil­vánosság feladása : nem tűrni a káros zavart, megválasztani a konkolyt a tiszta magtól, s a vitatás utján kitün­tetni , hogy szándéklott terv és lépés érdemli-e, vagy — csak bitorolja a mindég igénylett tisztességes elneve­zést. Gr. Deserefy Aurél. (B. M.) Ő Felségének az események ujabb fej­leményei alkalmával kibocsátott manifestuma, tör­vényhozásban és közigazgatásban korszerű javításo­kat tesz kilátásba. A­mennyiben ezek a rég függőben lévő prot. egyházi és iskolai ügy rendezését is illethetik, nem lesz idő­nkivüli dolog a magyar prot. egyháznak ál­lamközi viszonyait újból vizsgálat alá venni, s azon közönség köréből szót hallatni, melynek ügyei a magas kormány atyai gondoskodását tán épen most foglalkodtatják. Ha valaki e kérdést már eléggé megvitatottnak hiszi, nagyon csalatkozik. Vannak kérdések a min­denkori viszonyokkal oly szoros kapcsolatban állók, hogy azoknak megfejtésén újból meg újból dolgozni az emberiségnek örökös feladata, kérdések, melyek teljes megoldásukat csak akkor érik el, mikor azo­kat az élet egyéb mozgalmaival tökéletes öszhang­zásba hozták : ilyen a többek közt az egyház viszo­nya az államhoz. A státusnak társadalmi céljai sikeres létesítése tekintetéből szüksége van a vallásra, azaz szükséges, hogy az állam tagjait azon magasabb életnézetek lelkesítsék, melyek nélkül erkölcsi világ fenállása nem képzelhető. Lelkünkben, a gondolatok és érzel­mek titkos régióiban, hová az állam karja nem ér, azonban a társadalom sorsa, jelenje és jövője szövő­dik, ott gyakorolja a vallás boldogító hatását, nem is annyira külcselekvényekre fekteti a súlyt, mint in­kább érzületre; épen ennélfogva kivonja magát az állam behatása alól, melynek annál hívebben szol­gál, minél kevésbé látja szolgálatját igényben véve és magát idegen célokra eszközül felhasználva. Mindenesetre a vallás állam szükség, s ebből azt következtetik, hogy tehát az államnak kötelessége a vallás ügyéről gondoskodni, azt törvények és igaz­­gatási rendtartás által szabályozni. De mennyire terjedjen e szabályozás? ez a kér­dések kérdése, melyre annyival nehezebb a felelet, minél igazabb az, hogy a státus nem annyira a tár­gyak elmélete, mint inkább uralkodó vélemények és a kérdések megoldásához kötött érdekektől vezette­tik, és kell, hogy vezettessék, mert a státus jólétének egyik sarkköve az államtagoknak elégedettsége, me­lyet azoknak uralkodó eszméi s véleményeiknek tekintetbe nem vétele, valamint érdekeiknek sértése egyformán megzavar. Az állam és egyház közt még csak egy század­dal ezelőtt is fenállott véd- és dacszövetség a con­servativ érdekek fentartására, és egymásnak kölcsö­nös támogatására újabb időben mind a két félnek inkább hátrányára mint javára lenni bizonyult be.­­ A jelenkor közvéleménye, valamint az egyháznak avatkozását a polgári ügyekbe feltétlenül kárhoztatja és vészhozónak tekinti, így viszont a státust nem tartja jogosultnak arra, hogy a vallás ügyeibe bele­nyúljon, ott rendelkezzék. Igenis, gondoskodjék ar­ról a státus, hogy az egyén vallásos érzelmeinek nyilatkozását a társasági rendben semmi ne gátolja, és hogy az egyes felekezetek semmi mesterkélt tá­maszt (mint a­mely az őszinteséget megveszteget­hetné) a törvénytől ne nyerjenek, de tovább ne menjen. Minél jobban van a kormány a tiszta vallá­sosság áldásáról és szükségéről meggyőződve, an­nál inkább azon kell lennie, hogy annak terén sem­mi idegen rugók ne használtassanak. Reméllem, nem fognak félre­érteni. Távol at­tól, hogy én a közhatalom tekintélyének csökkenté­sét kívánnám, inkább megóva akarnám látni, s nem szeretném kompromittáltatni azáltal, hogy működhetni állíttatik ott, a­hol tényleg jel működése; mert a vallás a lelkiismeret d(

Next