Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-02 / 31. szám

rt.» PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP ELŐFIZETÉSI DÍJ : SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb­ utca szögletén földszint. Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétkü­ldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petii sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A PROTESTANTISMUS ES A TUDOMÁNY. Vajjon micsoda az, a mi a protestantismus­nak léteit, virágzást, erő­t, dicsőséget és társa­dalmi befolyást adott, s adhat most és jöven­dőben? Ha e kérdésre egyetlenegy szóval kellene­­ felelnem , azt mondanám, hogy az nem más, mint a tudomány. A reformatio végcélja, néhány szóval ki­fejezve, nem egyéb volt mint az, hogy az anya­szentegyház, az Isten igéjének tiszta alapjára visszaállittassék, s az egyes tagok, az ő egyetlen közbenjárájokba vetett hit által, közvetlen egy­beköttetésbe lépjenek az Istennel, mint fiak az atyával. E végre tisztán és biztosan meg kellett ösmerni, bátran kivivni, birtokba venni és az anyaszentegyház közsajátjává tenni az igét, a teljes szentírást, mert különben merő képtelenség lett volna az arra, mint alapra való visszahe­lyezkedés. Ne vélje pedig senki, csak egy percig sem, hogy az igének birtokba vétele és közsajáttá té­tele, akár a reformatio korában, akár még ma is valami könnyű munka lett volna és lenne. Nem puszta biblianyomatásról és terjesztésről van itt a szó, mint a­milyet ma némely társulatok gya­korolnak ; nem betűjét, hanem élő tartalmát, ér­telmét, szellemét kellett meghódítni, birtokba­venni és szétterjeszteni a szentírásnak. A lélek az, a­mely megelevenít. Puszta betűvel még egy társadalmat, egy kort sem reformáltak, sőt egyet­lenegy józan embert sem győztek meg, annyival kevésbé szülhettek ujjá. Hogy maguk a reformátorok, dicső munká­sok mivoltát és rendeltetését valóban így fogták fel, azt a legvilágosabb tények mutatják. Semmi­vel sem foglalkoztak nagyobb buzgalommal és tüzetesebben, mint a szentírással és annak ma­­­gyarázásával. Ámde ehez alapos tudományos ké­szültség nélkül még csak hozzá sem foghattak, nem hogy valami valódi célt elérhettek volna abban. Az Írásnak eredeti szövegére, tiszta kút­fejére kellett visszamenni, tehát az eredeti nyel­vek teljes ösmeretére volt szükség, a valódi tar­talmat kellett tisztán előállítani, a­miben bírálat, régiségtan és bölcsészet nélkül csak egy lépést sem lehetett volna haladni. Így jött létre az;.exe­gesis, melynek szülőanyja és táplálója nem más mint a protestantismus, s melynek irodalma, a protestáns egyház körében oly fejlődésre, erőre és terjedelemre jutott, hogy e tekintetben a ró­mai katholika és keleti orthodox egyház igen-igen messze mögöttünk maradnak. A protestáns egy­ház tudományos exegesise igen jótékony befo­lyást gyakorolt az ugy nevezett világi tudomá­nyokra is. Azon lélekre és igazságra s terjedel­mes tiszta látkörre való törekvés, s azon bírálati boncolás és egybevetés, s azon emberi tekintély­től való teljes függetlenség, mely a bibliai exe­gesis mezején szerepelt, átvitetett a hellen és ró­mai classicusok, a világi történetetirók, egyházi atyák, legendák stb. mezejére is. Igy adott uj lendületet a reformatio a nyelvészetnek, humanis­musnak, történelemnek s az ezekkel rokon tudo­mányoknak, és viszontag erélyes támogatást és­­ védelmet nyert ezektől. Azonban a reformatio már eredetére és mi­voltára nézve is, lényegesen társadalmi értékű eszme. Nem csupán az volt a cél, hogy egye 61

Next