Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-08-02 / 31. szám
rt.» PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP ELŐFIZETÉSI DÍJ : SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb utca szögletén földszint. Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petii sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A PROTESTANTISMUS ES A TUDOMÁNY. Vajjon micsoda az, a mi a protestantismusnak léteit, virágzást, erőt, dicsőséget és társadalmi befolyást adott, s adhat most és jövendőben? Ha e kérdésre egyetlenegy szóval kellene felelnem , azt mondanám, hogy az nem más, mint a tudomány. A reformatio végcélja, néhány szóval kifejezve, nem egyéb volt mint az, hogy az anyaszentegyház, az Isten igéjének tiszta alapjára visszaállittassék, s az egyes tagok, az ő egyetlen közbenjárájokba vetett hit által, közvetlen egybeköttetésbe lépjenek az Istennel, mint fiak az atyával. E végre tisztán és biztosan meg kellett ösmerni, bátran kivivni, birtokba venni és az anyaszentegyház közsajátjává tenni az igét, a teljes szentírást, mert különben merő képtelenség lett volna az arra, mint alapra való visszahelyezkedés. Ne vélje pedig senki, csak egy percig sem, hogy az igének birtokba vétele és közsajáttá tétele, akár a reformatio korában, akár még ma is valami könnyű munka lett volna és lenne. Nem puszta biblianyomatásról és terjesztésről van itt a szó, mint amilyet ma némely társulatok gyakorolnak ; nem betűjét, hanem élő tartalmát, értelmét, szellemét kellett meghódítni, birtokbavenni és szétterjeszteni a szentírásnak. A lélek az, amely megelevenít. Puszta betűvel még egy társadalmat, egy kort sem reformáltak, sőt egyetlenegy józan embert sem győztek meg, annyival kevésbé szülhettek ujjá. Hogy maguk a reformátorok, dicső munkások mivoltát és rendeltetését valóban így fogták fel, azt a legvilágosabb tények mutatják. Semmivel sem foglalkoztak nagyobb buzgalommal és tüzetesebben, mint a szentírással és annak magyarázásával. Ámde ehez alapos tudományos készültség nélkül még csak hozzá sem foghattak, nem hogy valami valódi célt elérhettek volna abban. Az Írásnak eredeti szövegére, tiszta kútfejére kellett visszamenni, tehát az eredeti nyelvek teljes ösmeretére volt szükség, a valódi tartalmat kellett tisztán előállítani, amiben bírálat, régiségtan és bölcsészet nélkül csak egy lépést sem lehetett volna haladni. Így jött létre az;.exegesis, melynek szülőanyja és táplálója nem más mint a protestantismus, s melynek irodalma, a protestáns egyház körében oly fejlődésre, erőre és terjedelemre jutott, hogy e tekintetben a római katholika és keleti orthodox egyház igen-igen messze mögöttünk maradnak. A protestáns egyház tudományos exegesise igen jótékony befolyást gyakorolt az ugy nevezett világi tudományokra is. Azon lélekre és igazságra s terjedelmes tiszta látkörre való törekvés, s azon bírálati boncolás és egybevetés, s azon emberi tekintélytől való teljes függetlenség, mely a bibliai exegesis mezején szerepelt, átvitetett a hellen és római classicusok, a világi történetetirók, egyházi atyák, legendák stb. mezejére is. Igy adott uj lendületet a reformatio a nyelvészetnek, humanismusnak, történelemnek s az ezekkel rokon tudományoknak, és viszontag erélyes támogatást és védelmet nyert ezektől. Azonban a reformatio már eredetére és mivoltára nézve is, lényegesen társadalmi értékű eszme. Nem csupán az volt a cél, hogy egye 61