Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-02-14 / 7. szám
jesszék a kijelentés igéjét. Az összes keresztyénség ügye jött szóba. S ez igazi katholikus azaz egyetemi keresztyén értelemben nemcsak az angol államegyház tagjai, hanem mind azon keresztyének lettek felhíva részt venni, kik az irás szavaiban az üdvre vezető ismeret kútfejét látják. Egy, a püspöki egyházból, dissenter községekből, még a quökereket is ideértve, lelkészek és lakosokból alakult bizottság lépett össze és fokonkint növekedve oly magasságra hágott, hogy most egyetemleges világtörténelmi jelentőséggel bir. Viszonylag korlátoltabb mértékben folytattatott a mű az 1815-iki szabadsági harcokig, minthogy azon időben Angolországnak közlekedése a szárazfölddel gátolva volt. Alig nyilt az meg, a társaság munkás és értelmes ügynökei, kik közt Pinkerton, Henderson és Paterson különösen emlitendők, azonnal Európa különböző országaiba utaztak. Épen akkor volt az, midőn a szabadságokat visszanyert nemzetek a vallásos lelkesedés fris ihletétől voltak megragadva, s így sikerült a hihetetlen. Minden protestáns fővárosban, Németország, Svecia, Norvégia, Dániában föl egész Izland és a Farői szigetekig, Hollandiában, Franciaországban, Schweizban belföldi bibliatársaságokat alapítottak. Még a görög egyház is, az akkor vallásosan meghatott Sándor cár kedvezése mellett, segédkezet nyújtott a nagy műhez és a nevezetesb orosz városokban egész Sibériáig, sőt magában Görögországban is, Athénben, bibliatársaságok keletkeztek; az orosz birodalom területén nem kevesebb mint 286. Katholikus lelkészektől is jelentek meg egyházilag helybenhagyott katholikus fordításai az uj szövetségnek (németül Van Esz-től), és ezek angol ügynökök által katholikus országokban lettek elterjesztve. De ez 1816-ban VII. Pius pápa Bulláját idézte elő, melyben a bibliaterjesztés „ördög művének" mondatik, Austriában pedig 1817-ben a bibliatársaságok eltiltását eszközölte, minek következtében a Magyarországon már megalapítva volt bibliatársasággal föl kellett hagyni. A görög egyházban is, mely pedig nem tiltja a laiosoktól a bibliát, a nagy reményeket költött vállalat, melynek nyomán a nép közt új életjelek kezdtek mutatkozni, csakhamar keletkezése után a görög papságban akadályra talált, és 1826 Miklós cár kénszerülve volt, a nem protestánsok számára már fenállott orosz bibliatársulatokat megszüntetni. — Északamerikában is alapítottak egy külön bibliatársulatot, de azon kimondott elvvel, hogy addig nem gondoskodnak a külföldről, mig hazájukban minden család a szentírás birtokában nincs; ez is keletkezése óta 1848-ig 5,120,000 bibliát és uj szövetséget hozott forgalomba. A brit társulat 6190 pfrtnyi első évi csekély bevétellel kezdődött és az 1848-ik évi jövedelem 1,050,420 pfrtot tett (Az 1861-ik évi jövedelem volt 1,671,644 pfrt). Nem csupán a vallás s ez által egyszersmind a népek mívelődése, hanem a tudományos nyelvismeret tekintetéből is világtörténelmi jelentőséget nyert ez intézet; mert 140 nyelven vagy dialektusokon nyomatta ki a bibliát vagy annak egyes részeit és ezek közül 110 fordítás újonnan készült. Ha gondolóra vesszük, mennyi idő múlt, míg protestáns népek is az anyanyelvükre fordított egész biblia birtokába jutottak (a lapponok csak e században nyerték a brit társulat által), csak akkor leszünk képesekké ama jótétemény kellő méltatására, melybe a brit keresztyén nagylelkűség oly nagyszámú bibliafordítások eszközlése által a keresztyén népeket és a missioügyet részesítette. Itt találunk a jegyzékekben számos nyelveket megnevezve, melyekre nézve minden irodalmi segédeszköz, nyelvtanok és szótárak merőben hiányzanak, melyek ismeretére nézve tehát a bibliafordítások megbecsülhetetlen alapul szolgálnak: ..pl. az Evangyéliomok és Mózes első könyvének fordítása a Berberek nyelvén az afrikai sivatagok hazai számára, a négy evangyéliom Bullom nyelven Sierra Leonában, az Akra nyelven az aranyparton, a Kafferek nyelvén déli Afrika számára (Colensotól), az ómejkoi nyelven, a mandsu és burját nyelveken a Mongolok birodalmában stb. Igaz, hogy ama keresztyén emberbarátok Nagybritanniában felettébb nagy és vak bizalommal vannak a hatás iránt, melyet Isten igéje minden értelmezés nélkül is gyakorol. Rendesen a szentirás, hogy gyümölcsöző legyen, az egyház, azaz a már keresztyén életre ébredt tagok magyarázata nélkül el nem lehet. Még ma is akárhány üdvöt áhitó, oly olvasója van a bibliának, ki megelőző lelkészi befolyás nélkül olvasván, a kérdésre: „váljon érted-e, amit olvassz ?" a szerecsenországi kamarással fe-