Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-08-07 / 32. szám
f 32. PROTESTA S ISKOLAI LAP ELŐFIZETÉSI DIJ : Helybeli házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓhivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Előfizetési figyelmeztetés! Lapjaink január-juniusi félévi folyama már lejárván, kérjük t. előfizetőinket, hogy megrendeléseiket a július-decemberi folyamokra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálhatunk. Szerkesztőség. TÁJÉKOZÁS A MEGÜRÜLT LELKÉSZ-ÁLLOMÁS BETÖLTÉSE KÖRÜL. (Folytatás.) A történelmet illetőleg. Kétségtelen — hogy 1061-ig a római főpapokat is, kik magokat 605-ig egyszerűen püspököknek, — legfeljebb patriarcháknak címezték, kezdetben a római tanács, és nép, — későbben magok az egyházi személyek ezekkel együtt választották, — gyakran pedig a császárok nevezték ki. De volt reá eset, hogy mint Hildebrand fegyveres kézzel foglalta el a pápai széket. És ámbár II. Sándor pápa rendeletéből — a pápák a cardinálisok által — lettek választhatók, megtörtént mégis 1335-ben hogy XIV. János helyett, — kit a császár hivatalából elmozdított, ismét a római nép választotta V-ik Miklóst pápának, és a választást, mint az elölt is — ismét a császár erősítette meg (Gavinnak a római pápák életéről irt könyve szerint). A reformált püspökök választásának jogát eleinte — az egyházi hivatalnokok, — annyira monopolizálták, hogy abból a világiakat a 17-ik század elejéig csaknem egészen kizárták. Sinai Miklós tiszántúli, egyedül az egyházi hivatalnokok szavazatai által választott,— és épen azért hivatalát elvesztett püspök, — a világiak ellen folytatott erre vonatkozó perében azt akarta bebizonyítani, hogy a tiszántúli egy.kerületben 1685-ig a világiak nem vettek részt a püspök választásban (mint ezt Tóth Ferenc pápai tanár 1808 iki a protestáns ekklézsiák históriája címü munkája 242 lapján olvashatni). Mind a mellett bizonyos hogy a püspök választás már a komjáthi IV és V-ik kánonok szerint — 1626-ban az egyházak — befolyásával történt. Ami a papválasztást illeti: — az a reformatió kezdetén, egészen magukra az egyházakra volt hagyva, részint azért, mert az azzal egybekapcsolt üldöztetés miatt a papi hivatal nem volt igen kapós, részint mert épen e miatt, arra kevesen készülvén, az egyházi elöljáróság, ha akart volna, sem rendelhetett minden megüresült egyházba alkalmas lelkészt. Volt is reá eset Tóth Ferenc idézett munkája 229-ik lapja szerint midőn a Csallóközben 10— 16 falunak — egy papja volt. Igy mit a kénytelenség tett szükségessé t. i. a lelkész szabad választása, az az egyházaknak hosszas gyakorlat által kétségtelen jogává vált. — Mit Tóth Ferenc a 228 lapon igy indokol. — „Az első reformátorok minden módon azon igyekeztek, hogy az akár mi módon üresen maradott prot. papi kathedrák, mindjárt prot. lelki tanítókkal töltessenek be, nehogy más felekezetbeli tanitó a pásztor nélkül való nyájat foglalja el; azt is gondolták hogy semmivel egyel-egyel jobban — a Hierarchiának, melynek ezek felettébb való ellenségei voltak, alá nem lehet ásni, mintha a prédikátor kiválasztását, és hivását, az ekklézsiáknak adják által;a melyhez igaz is a népnek eleitől fogva volt szólója: ezen okon épült az a kánon, melynek még ma is megvan nálunk az ereje: vocatio est penes populum — vagy plebem." Miután a pesti egyh.kerületben a komjáthi és gelei kánonok lettek az 1791. 26 t. c. által megerősítve, — ezekből a papválasztásra vonatkozó kánonokat, és az ezeknek végrehajtására keletkezett rendszabályokat — fogom érinteni. Ugyanis. A komjáthi 2-ik oszt. 6-ik kánonnak ezek a szavai