Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-14 / 2. szám

i­­ fl* 2 fr Kilencedik évfolyam. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI 3311. Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Pest, jan. 1-4 1866. A HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petti sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. M­­­I 0. Ha önálló gondolkozásra törekszik az ember, életében kell oly időpontnak lennie, midőn füg­getlenül és önállóan kezd vizsgálódni azon fogal­mak és eszmék láncolata, tehát egész gondolat­világa felett, melyet gyermek és ifju éveiben a te­kintély, törvény vagy szokás örve alatt magának elsajátított és igaznak talált s tudása rendszerét abból szerkesztette. Az emberek sokasága mások szavai, véleménye s tapasztalatai után indulván, mások szavai után szerez magának meggyőződést. Kevés számmal találtatnak olyanok, kik életök alapkérdései felett önállóan vizsgálódván, függet­len véleményt szerezni képesek. S tagadni nem lehet, hogy a mit milliomok igaznak vallanak, az egyesekre nézve sokkal kényelmesebb, a járt úton haladva, mások véleményét elfogadni, mint a gondolat világával az eszmék országát bejárni s kétkedve vizsgálni, jó és célhoz vezető-e az út, melyen a nagy sokaság halad. A tudományosan mívelt ember joga és kötelessége, mind arról, a­mit igaznak hisz és vall, egyszersmind eleven meggyőződést szerezni magának. Korunkban a feltétlen tekintély ideje lejárt; ha igazságon alap­szik a tekintély, úgy a vizsgálódás azt annál in­kább meg fogja erősitni; de ha nem volt az igaz­ságra alapítva, a gondolat fáklyája előtt önmagá­ban össze fog omlani. Mindent kisértsetek meg, és a mi jó azt tartsátok meg. Keressétek az igaz­ságot, és az igazság szabadokká fog tenni titeket. Vannak kik félnek az igazságnak szemébe nézni s azt csak bizonyos távolban és — mint a saisi képet — lepel alatt imádják. Azonban már Cicero monda: Opinionum commenta delet dies, verita­tis judicia confirmat. A világosságtól csak annak van oka félnie, a ki nem jár az igazság utáin. Az igazság hatalmasabb minden emberi hatalomnál. Tévedhet ugyan okoskodásában az emberi ész, de utóvégre is „la raison finit, par avoir raison." Ez azon mozgatóerő, melyet Aristoteles e világon a mozgó erőtől megkülönböztet. Az emberi szel­lem legfőbb dicsősége ezen mozgató erőt, ezen észt a természet tárgyaiban és törvényeiben, a vi­lágtörténelemben, a népek életében s önmagában felismerni. „Und Gott und der Mensch­lagen zu einander: das ist Geist von meinem Geiste." Azon világalkotó és feltartó szellemet Istennek nevez­zük. Ezen szellem ismerete és ismeretének meg­felelő tisztelete a vallás tartalmát képezi. Nyelvünkben a vallás nevét sokan becsmér­lik; vannak, kik inkább az idegen religiót vagy az ujdon alkotott egélyt használják helyébe. Azon­ban ez eljárásuk nem indokolható. Mert a­mi az idegen elnevezést illeti, religio dicitur a religando, religat enim hominum deo. Tehát azon kötelék, mely az embert az Istennel viszonyba hozza. De a kötelék csak külsőség. Innen van, hogy minél szellemiebbek a vallás fogalmai s mennél cseké­lyebb súly fekszik e külsőségeken, annál kevésbé van az illető vallásfelekezet használatában az ide­gen név. — Az egély meg épen szerencsétenü­l van választva; mert inkább jelentheti az égtant, tehát a csillagászatot, mint a vallást. A vallás szó tökéletesen kimeríti a fogalmat; mert általában mind azt magában foglalja, a­mit igaznak val­lunk; mert hiszen az emberi ismere­t és tudás bár­mely ágában is foglalkozol az igazság felfogásáig val, a vallástan alkalmazott részeit tanulmány<fe J VCh

Next