Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-08 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI előfizetési DIJ : S­D p SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén "földszint. Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. II­­1DETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. =t. V­égszó a népiskolai törvényjavaslat ügyében. Pour étre adversaire, on n'en est pas moins tenu á une parfaite bonne foi. Jules Simon. A baljóslatú jelenségek, melyek a népiskolai törvényjavaslat első zártülésű fogadtatásánál oly fenyegető­leg mutatkoztak, a szakférfiak kihall­gattatása és a kérdés több­oldalú megb­ánya­tása folytán el el­tünedeznek, és ma már alapos okunk van reméltem­, hogy a miniszter előterjeszt­ménye a kellő módosításokkal tán mégis még ez ülésszak alatt törvén­nyé fog válni. Hiába­ más szintben lát az ember minden dolgot első, futólagos tekintetre, és másban akkor, midőn alapos tanulmányozás folytán annak rész­leteivel is megismerkedett. Mikor a kérdés alatti törvényjavaslatra tett szerény észrevételeimet bevégezvén, Tisza Kál­mán igen tisztelt barátom ugyanez ügybeni fej­tegetéseit azzal kezdte, hogy a törvényjavaslatra általános rosszalását határozottan kimondta, én akkor komolyan megdöbbentem. Lehetséges-e, kérdezem magamtól, hogy a nevelésügy és a protestantismus érdekei körül tett sok évi beható búvárlataim után se azt ne tudjam, mi válik a nevelésügy igazi javára, se azt ne lássam, hol rejlik a protestáns érdekre nézve komoly veszély? Az idő aggódó kérdésemre meghozta a fele­letet és túlfelől még azt is volt tapasztalni alkal­mam, hogy a mint Kossuth Lajos szokott geniali­tásával magát kifejezte: „az idők rég elmultak, midőn a Delilák álom közt nyirták meg a Sámso­nokat,'4 Eötvös népiskolai törvényjavaslatának sámsoni erőt azon felséges vezéreszme ád, mely a köznevelést, mint a társadalom legféltettebb ér­dekét, magának a társadalomnak kezébe teszi le s a törvényszabta közmívelődési rendszabályok kivitelét az állam ellenőrködése mellett az ön­kormányzatú községre bízza. E szabadelvű vezéreszmét, amint mást várni nem lehetett, Tisza Kálmán is magáévá tette, de annak miképi alkalmazására nézve, úgy látszott eleintén, nagyon eltérők lesznek nézetei. Azonban amint fejtegetéseiben előbb előbb haladt, mind jobban meggyőződtem arról, hogy végelemzésben ő sem talál a javaslatban több kivetni valót, mint miket én IV. cikkem végén olyanokat jelöltem ki, és a különbség­­eink közt tulajdonkép csak ott kezdődik, néze­hül az ama pontokra nézve teendő módosításokról van a szó. Tisza K. a múlt tényei által mindenesetre felesen igazolható féltékenységből indulva ki, a felekezeti érdeket a népnevelés terén is érvénye­síteni kívánja, és ehez képest ama pontokat úgy akarja módosítani, hogy a felekezeti népiskola intézményének örökítése eszközöltessék; én el­lenben a nemzet eg­gyélételére célzó haladás ve­zéreszméjét tartva szem előtt, a felekezeti iskolát csak addig szeretném biztosítva látni, míg a val­lásfelekezeti jogegyenlőség teljes valósulása foly­tán semmi sem álland többé útjában annak, hogy a közös iskolák intézményének életbeléptetése által a polgár és polgár közti válaszfalak lehető­leg ledöntessenek. E nézetkülönbség, látni való, nem kis hord­erejű és amennyiben az a jelenbeni eljárásra nézve is határozó befolyással kell hogy legyen, én, őszintén bevallom, sohasem tudtam volna né- 89

Next