Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-09-11 / 36. szám

Ti­zen­harmadik évfolyam. Pest, szeptember 11.1870. PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- és KIADÓ­HIVATAL: A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai kül­déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet­hetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petti sor többszöri beikta­tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorsa. Bélyegdij külön 30 kr. Előfizetési felhívás. A csudaszerü politikai események az egyházi viszonyokat is oly mélyen kezdik érinteni, hogy a leg­érdekesebb korszaknak nézünk elébe. E körülmény arra indított minket hogy rendkívüli előfizetést nyis­sunk lapunk szeptember—decemberi egyharmad évi folyamára, s egyúttal negyedéves előfizetőinket is megrendelésük megújítására kérjük. Részünkről sem­mi fáradságot nem fogunk kímélni, hogy közönségün­ket folyvást az események színvonalán tartsuk, s la­punkat oda emeljük, hogy a páratlan érdekességü korszak történetírásához mintegy forrásul szolgáljon. Előfizetési feltételek: A „Prot. egyházi és isk. lapra." Szept.—dec. 1/3 évi folyamra . . . 2 frt, 60 kr. Okt.-dec. V4 „ , . . . 2 „ — „ A „Prot. tudományos szemlére" fél évre 1 forint, negyed évre 50 krajcár. Mindkét lapból néhány teljes példán­nyal is szolgálhatunk egész vagy félévről, a rendes előfize­tési áron. A szerkesztőség. In­ tanítsa a vallást a népiskolában? A magyar protestantismusnak egyik legfonto­sabb, mondhatni életkérdése az, hogy mikép rendez­tessék a népiskolai vallástanítás. Jó szerencse, h­gy már kezdjük belátni fontosságát, s alig fújta meg Szász Károly e lapokban a riadót, özönlöttek hoz­zánk az érdeklődők nyilatkozatai. Több ága van e kérdésnek, de én most csak azon egyhez akarok szólani, melyet a címen kitűztem. Szász Károly óhajtása ellenében, hogy a vallást a lelkészek tanítsák, Litkei Péter azon nézetét fejezi ki, hogy a közös iskolákban ugyanazon tanítók, kik egyéb tudományokat előadnak, tanítsák a vallást is, még pedig valami „egyetemes vallástant, a maga nagy­­szerű egészében." Ezen eszmét Kovács Lajos egészen újnak, Lukács Ödön pedig szerencsétlen gondolatnak ta­r­ja, mindkettő a­nélkül, hogy más módot ajánlana. De talán nem is oly nagyon új, és nem is oly nagyon szerencsétlen e gondolat? Az egyetemes vallástanítás eszméje, habár a legújabb kor terméke, de még sem a mi prot. lapunk hasábjain született a folyó nyáron, sőt e lap egész életénél régibb, s már a gyakorlatban is tesznek vele kísérleteket. Hogy az eszme, midőn itt-ott testet öl­tött, egyúttal egy rakás félszegséget is öltött magára, az nem az e­lme hibája, hanem a kivitelben előfor­duló majdnem leküzdhetlen akadályok következménye. Mert az eszme magában véve igen szép, igen nemes és nagyszerű. Az emberi szellemnek egységi törek­vése nyert kifejezést az egyetemes vallástanítás esz­méjében is. Egységet óhajtunk a szellem műveiben, a társadalom kormányzásában és a vallásos hitben. Ez utóbbi téren az egységet a lehető legferdébb, egészen külsőleges alakban a római egyház képviselte, s a protestantismus erkölcsi egysége a szeretet közös törvénye alapján ugyanezen eszmének magasabb, ideális felfogása. A római és görög egyház egyesülési kísérletei, az új meg uj alakban felmerülő protestáns uniós és legújabban az egyetemes vallástanítás szép eszméje, mindenik a maga módja szerint egységre tö­rekvés a vallás terén. Északamerikában és Hollandiában a felekezeti iskolák elenyésző csekély számot alkotnak a községiek­hez, képest, s mindkét állam községi iskoláiban a ne- 72

Next