Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-23 / 42. szám

Tizenharmadik évfolyam. OH 42, Pest, október 23.1870. PROTESTÁNS kiadóhivatalban. Bélyegdij külön 30 kr. SZER­KESZTŐ- és KIADÓ­HIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA: Kik negyedévre fizettek elő, megrendelésük megújítására kéretnek. 51 A hétfő m­­ező­vásárhelyi papválasztate íigye- Motto:"Korunkban a társadalmakat irányzó nagy eszme, melynek tompa zúgása még az absolutismus nyomása alatt is tapasz­talható volt, ma pedig mindennemű egyesületek, körök gyűléseiben nyilvá­nosan zajlik, és maholnap a világ arcu­latát átváltoztatja, nem más, mint a demokratia, vagy azon politikai irány, melyben a társadalom többségének, az úgynevezett népnek akarata dönt, s a közügyek vezetésében annak szükség­leteire és kívánalmaira fektettetik a fősuly. B. M. Mielőtt nézetünket a nagy elvi kérdéssel kap­csolatos ügyről és ennek egyházi legfelsőbb fóruma előtt történt lefolyásáról elmondanék, szabad legyen elöljáróban a dolgot igaz mivolta szerint előterjesz­tenünk, hogy lássa az olvasó­közönség, mennyit épít­hetni a pártszenvedély sugallta előadásokra, és mily életszükség reánk nézve, hogy fegyelmezettebb köz­vélemény az intézők lelkére vesztegető befolyást ne gyakoroljon. A „Magyar Újság" levelezője szerint „a h.-m.­vásárhelyi ref. presbyterium egy 1862-dik hozott egyházkerületi statutumra hivatkozva, évben lel­készt akart a nép megkérdezése nél­kül választani; a nép ellenben óhajtotta, hogy ő, kifizeti­ a lelkészt, s újabb időben tetemesen fölemelt egyházi adójával fedezi az egyháziak minden­­ nemű szükségeit, önmaga választhassa lelkészét, mely óhajtása a népnek egyébiránt a protestantismus általános elveivel, sőt a canonokkal is megegyező." Ez kíméletesen szólva jezsuita fogású előadás, mert nem tartalmaz ugyan nyilvános hazugságot, de az olvasót mégis tökéletesen félrevezeti az által, h­og az igazságot csak félig mondja el. A levelező által is felemlittetett statutum, mely 1862-ben természetesen a h.-m.-vásárhelyi egyház be­folyásával is akottatott, igy hangzik: „25 sz. 7. §. A választás azon egyházakban, melyek lelkészeiket eddig közvetlen szavazat utján választották, továbbra is ezen gyakorlat szerint történik, a hol pedig ily széles körű választás gyakorlatban nem volt, ott a presbyterium számához, aránylag négy annyi számú választó állittassék elő, a nép közvetlen szavazata által, s a lelkészt ezek választják a presbyterekkel együtt.* Ezen statutum szerint hajtatott végre h.­m.­vásárhelyen a papválasztás 1864-ben, s akkor abban senki semmi ütközőt nem talált, mindenki teljes meg­nyugvással beleegyezett a választásba. Most ismét papválasztásnak kellvén történni, a presbyterium, épen mert önkormányzati testület kifolyása, nem tehetett máskép, mint hogy most is eljárását az ön alkotta törvényhez szabván, a 74 presbyter mellé négyszer annyi egyház­tagot (­296) megválasztván, a lelkész­választást a nép min­den rétegeiből kiszemelt összesen 370 (296 -1­75) tagból álló választó testületre kí­vánta bízni. E szerint nem ugy áll az ellentét, a mint a „M. U.ft levelezője előadja, t. i. egyfelől a presby­terium, mely a nép megkérdezése nélkül annak nya­kára papot akar tolni, másfelől a nép, mely mint autonom testület önmaga akarja megválasztani pap­ját, hanem igy: egyfelől a nép által választott törvé­nyes felsőbbség, mely az önalkotta törvényhez híven a nép által kö­zvetve akarja megválasz­tatni a lelkészt, másfelől a tömeg, mely felsőbbség és törvény mellőzésével épen ad hoc rögtönzött rendtar­tással akarja megejteni a választást. 84

Next