Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-10-23 / 42. szám
Tizenharmadik évfolyam. OH 42, Pest, október 23.1870. PROTESTÁNS kiadóhivatalban. Bélyegdij külön 30 kr. SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA: Kik negyedévre fizettek elő, megrendelésük megújítására kéretnek. 51 A hétfő mezővásárhelyi papválasztate íigye- Motto:"Korunkban a társadalmakat irányzó nagy eszme, melynek tompa zúgása még az absolutismus nyomása alatt is tapasztalható volt, ma pedig mindennemű egyesületek, körök gyűléseiben nyilvánosan zajlik, és maholnap a világ arculatát átváltoztatja, nem más, mint a demokratia, vagy azon politikai irány, melyben a társadalom többségének, az úgynevezett népnek akarata dönt, s a közügyek vezetésében annak szükségleteire és kívánalmaira fektettetik a fősuly. B. M. Mielőtt nézetünket a nagy elvi kérdéssel kapcsolatos ügyről és ennek egyházi legfelsőbb fóruma előtt történt lefolyásáról elmondanék, szabad legyen elöljáróban a dolgot igaz mivolta szerint előterjesztenünk, hogy lássa az olvasóközönség, mennyit építhetni a pártszenvedély sugallta előadásokra, és mily életszükség reánk nézve, hogy fegyelmezettebb közvélemény az intézők lelkére vesztegető befolyást ne gyakoroljon. A „Magyar Újság" levelezője szerint „a h.-m.vásárhelyi ref. presbyterium egy 1862-dik hozott egyházkerületi statutumra hivatkozva, évben lelkészt akart a nép megkérdezése nélkül választani; a nép ellenben óhajtotta, hogy ő, kifizeti a lelkészt, s újabb időben tetemesen fölemelt egyházi adójával fedezi az egyháziak minden nemű szükségeit, önmaga választhassa lelkészét, mely óhajtása a népnek egyébiránt a protestantismus általános elveivel, sőt a canonokkal is megegyező." Ez kíméletesen szólva jezsuita fogású előadás, mert nem tartalmaz ugyan nyilvános hazugságot, de az olvasót mégis tökéletesen félrevezeti az által, hog az igazságot csak félig mondja el. A levelező által is felemlittetett statutum, mely 1862-ben természetesen a h.-m.-vásárhelyi egyház befolyásával is akottatott, igy hangzik: „25 sz. 7. §. A választás azon egyházakban, melyek lelkészeiket eddig közvetlen szavazat utján választották, továbbra is ezen gyakorlat szerint történik, a hol pedig ily széles körű választás gyakorlatban nem volt, ott a presbyterium számához, aránylag négy annyi számú választó állittassék elő, a nép közvetlen szavazata által, s a lelkészt ezek választják a presbyterekkel együtt.* Ezen statutum szerint hajtatott végre h.m.vásárhelyen a papválasztás 1864-ben, s akkor abban senki semmi ütközőt nem talált, mindenki teljes megnyugvással beleegyezett a választásba. Most ismét papválasztásnak kellvén történni, a presbyterium, épen mert önkormányzati testület kifolyása, nem tehetett máskép, mint hogy most is eljárását az ön alkotta törvényhez szabván, a 74 presbyter mellé négyszer annyi egyháztagot (296) megválasztván, a lelkészválasztást a nép minden rétegeiből kiszemelt összesen 370 (296 -175) tagból álló választó testületre kívánta bízni. E szerint nem ugy áll az ellentét, a mint a „M. U.ft levelezője előadja, t. i. egyfelől a presbyterium, mely a nép megkérdezése nélkül annak nyakára papot akar tolni, másfelől a nép, mely mint autonom testület önmaga akarja megválasztani papját, hanem igy: egyfelől a nép által választott törvényes felsőbbség, mely az önalkotta törvényhez híven a nép által közvetve akarja megválasztatni a lelkészt, másfelől a tömeg, mely felsőbbség és törvény mellőzésével épen ad hoc rögtönzött rendtartással akarja megejteni a választást. 84