Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-26 / 48. szám
PROTESTÁNS THAZI ES ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és vidékre postai küldéssel félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Előfizet s hetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL: Mária-utca 10-ik szám, első emelet. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 krajcár sorja. Bélyegdij külön 30 kr. Az orthodoxia és az uj irány. Mióta az uj irány bajnokai, tanrendszerüket az elmélet teréről, a practicus élet mezejére vitték át, és vallási társulatok, egyletek alakítása által iparkodnak eszméiknek,hitelveiknek érvényt, diadalt szerezni; mióta a szabad eszmék apostolai határozott állást kezdenek elfoglalni az előrehaladt kor szelleme által régen túlszárnyalt egyházi tantételek s intézmények ellenében ; azóta társas köreinkben nem egyszer veti fel magát azon kérdés , hogy az orthodoxia positiv tantételeit minemű uj doctrinákkal fogja helyettesíteni az uj theologiai irányzat; mit fog szólni majd a nagyszerű átalakulás kérdéséhez a nép, mely a hagyományos tantételekhez állhatatosan ragaszkodik, s csakis ezen tanrendszer hirdetőinek ígért és fog adni fizetést? Azok, kik e kérdést igen gyakorta fölvetik, azon gondolat által vezéreltetnek, hogy az ősrégi hitelvek s tanvélemények korszerű javítgatása, vagy csak uj alakba öntése is, egyértelmű a rombolással; ahonnan előre látják, hogy a régi tantételek ódon tisztes épülete mint fog recsegve összeomolni, a reformeszméknek zugó szélvészei között. Nevetséges, puszta képzelemszülte agyrémlátás. Igenis, lehetnek olyanok az uj irány párthivei között, kik a reformeszméket csak ajkaikon hordozzák, kik a vallás lényegébe behatolni nem képesek; kik az erkölcsi világrend célja, fennállása érdekei felől maguknak tiszta fogalmat alkotni nem bírnak ; megengedjük, hogy ilyenek vannak, lehetnek , de ezek után mérlegelni egy reformmozgalom célját, irányát, horderejét egyáltalában nem szabad. A hitelvek s tanvélemények javítása, tisztítása, korántsem egyértelmű a rombolással. Szellemvilágunk légkörének a hit épen olyan alkateleme, mint a tudás bármely ága; és ha például a természettani ismeretek körében megengedtetik a szabad vizsgálódás , bizony hittani ismereteink szempontjából sem állhat a dolog különben. Akik ez elvet tagadják, mely nélkül pedig valamint természet-, ugy valláslulomány sem képzelhető, azok má, meghiszem, pusztító viharok keletkezését látják minden gyenge fugalom lebbenésében, és az uj irány embereit úgy nézik, mint csendes hitviláguk nyugodt légkörének nyughatatlan felzavaróit, egy kitörendő zivatar vészmadarait. Rombolás! — Mit tesz ez rombolni? — Halomra dönteni mindazt, mit az emberi szellem, a századok folyamában nemesnek, jónak, szentnek , igaznak lenni megismert; kitépni a vallásos hit égi virágát a kebelből; bezárni a kegyeletek templomát; tabula rását csinálni az egész vallás-erkölcsi életből; a vallás örök igazságainak romjain, gunyhahoták között tűzni ki a nihilismus szellemének gyász- lobogóját; — szóval, nem hinni istent; nem hinni halhatatlanságot; nem hinni erkölcsi világrendet; uralni az anyagelviség világnézetét; oltárt emelni az önzésnek ; lábbal tapodni a jog, igazság és szabadság szent vetéseit; ez már azután rombolás; és ha a protestáns egylet ily célok valósítása végett alakult volna meg, akkor azonnal jogosultaknak mondanák az orthodoxia vészharang-kongatásait. De a dolog, szerencsére nem így áll. A protestáns egylet nem azért alakult meg, hogy romboljon, avagy új vallást kezdeményezzen , sem azért, hogy mesterségesen kigondolt hitelveknek egy egészen új rendszerét aggassa a jámbor lelkekre , hanem megalakításának célja az, hogy a vallás szent eszméjét eredeti fényében és tisztaságában helyreállítsa ; az erkölcsi világrend magas érdekei iránt a lelkesültség szent tüzét lángra lobbantsa ; a keresztyénség legszentebb aspiránióit: az egyenlőség, testvériség, szabadság 95