Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-12 / 37. szám
Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. PROTESTÁNS KOLA Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft.. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. Előfizetési dij: Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Kis negyeim tereinEK 10 A házasságügy reformja. Motto : Korunk kiváltképen az értelem korszaka, s annak világánál mindent elemez, mindent critica alá vet s mindinkább tisztázni igyekszik az erkölcsi viszonyokat ugy az államban, mint az egyházban s az összes társadalomban. HORVÁTH M. Századunk jelszava a haladás . . . Minden mozgalom, mely a társadalmi élet napi kérdéseit túlszárnyalja, s a kor jogos igényeit — a korszükség követelményeivel szemben — egyensúlyba akarja helyezni, hivatva van arra, hogy jogos érdekeit a törvény védelme alatt érvényre emelhesse. Számos kérdés áll még pusztán vita alatt, hogy a kritika retortáján keresztül jusson a törvényhozás elé, melynek tisztes feladata leend a megtisztult fogalmakat az életszükség új elemeivé fölavatni. A napi kérdések egyik — ily legkiválóbbika a házasságügy, mely hazánkban, jelen stádiumán, — a felmerült vagy újból felmerülhető „vető" dacára is, — biztos változásnak néz eleibe. S mennyiben a tudomány már rég kész eredménnyel dicsekszik, a gyakorlat sem fog soká késhetni, hogy az állam és egyház jogviszonyait tisztázva, a régi hííbérrendszer ez utolsó maradványát megszüntesse. A XIX. század merész küzdelmei, biztatólag hirdetik nekünk a kivívandó győzedelmet, mely a társadalmi szabadságot a kor jogos követelményeivel kiegyeztetni lesz hivatva. S e kor vezérférfiaié lesz a dicsőség, ha testet ölthet Európa államaiban is a „szabad egyház szabad államban" eszméje, — mely a jogot és szabadságot diadalra juttatni leszen hivatva. S mivel „az egyház elkülönítése az államtól annyi, mint elkülönítése a vallásnak és politikának, mindkettőnek nagy javára." —mondja Laboulaye, mert szabad tért nyer mindegyik hivatáso s munkaköre betöltésére. Vagy, Horváth M. szavait hozva idézetbe: „A pártfogás, melyet az állam az egyház felett gyakorol, a két intézmény természeténél s rendeltetésénél fogva nemcsak jogtalan, de felette káros is a társadalom érdekeinek tekintetében: az államra nézve az nemcsak nagy teher, hanem mivel minden bitorlás megboszulja magát, egyszersmind számtalan bonyadalmaknak forrása, melyek a társadalom fejlését akadályozzák, jóllétét csökkentik; de még károsabb az, az egyházra nézve, mely e pártfogás által elveszti függetlenségét, eszközévé alacsonyul az államhatalomnak, minélfogva nem ritkán oly cselekvényekben is részt venni kénytelen, melyek hivatásával ellenkeznek, céljaitól, elütök s méltóságával meg nem férhetők." 2) A házasságügy, mely természeti s polgári jog alapján várja jelenleg, már sokszor elodázott megoldatását, eredete egy, a család, illetőleg a társadalom eredetével. Fejlődésében a viszony mindig ugyanaz maradt, mely kezdetben volt, állami és családi élet egy fogalom alá esve, minden idegen fogalmat kizárt. Tehát: hogy a házasság isteni eredete kizárná az állam befolyását, s ez által ellentétes jogfogalmi különbséget teremtene; — azt ép oly kevéssé vitathatná az egyház, mint magának az ál ') Laboulaye E. : Az állam és egyház Franciaországban, 1872 „Pesti Napló" 277. sz. 2) Horváth M.: Williams Roger, a „szabad egyház szabad államban" elv teremtője s megtestesitője. 3—4.