Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-02-14 / 7. szám

Szerkesztő- és K­i­adó­hivatal: Mária-utca 10-dik sz., első emelet, PROTESTÁNS LAF. Előfizetési dij s Hirdetések díja Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni min­den kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban Ujtig. Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk. Nyilt levél az „Evangyéliomi Prot Lap" szerkesztőjéhez. ii. Wider das Gewissen thuii, ist ebensoviel als wider den Glauben thun und schwer sütidigen. Luther. Nem akarok pályatársaim iránt igazságtalan lenni, s azért utólagosan bár — mert elébb eszembe nem jutott, — ki kell jelentenem, hogy a bibliáról szóló nyilatkozatuknak zavart, logikátlan voltát, nem annyira a bibliatudományban való járatlanságuknak, nem ismerethiánynak tulajdonítom, hanem inkább azon dogmatikai álláspontjuknak, mely, csak ugy mint a Vatikáné, amelylyel észfölöttiségénél fogva lénye­gileg egy, a szentirással, amint az ma minden részei­ben átkutatva a tudomány szeme előtt fekszik, csak ugy egyeztethető, ha vagy az írást valódi értelméből kiforgatják, vagy az irás értékéről való ítéletet meg­hamisítják. A reformátio keletkezésekor ez máskép volt. Akkor a középkor képzeleti világából kilépni alig kezdő emberiség a bibliát is nem reális isteni értéke, hanem a szerint becsülte, amint azt az ezer évvel azelőtt megalkotott hitnézetek forrásául felhasznál­hatni hitte. Chemnitlius Márton, korának dicsőitett tu­dósa, a hires Examen Concilii Tridentini (1565) című munkájában a szentírás keletkezéséről egész komolyan ezeket meséli : Isten a világ kezdetétől fogva jelentette volt ki tudományát, legelőször ter­mészetesen Ádámnak, ki azt hagyomány képen tovább adta; azonban Káin a tiszta tudományt meghamisí­totta, és bűne is kiváltképen a verbi Dei adultera­tiójában állott. Noé a tudomány tisztaságát helyre­állította, és a többi patriarchák azt azon tiszta mi­nőségében fenntartották és tovább adták. Később Izrael ivadéka az egyiptomi rabszolgaságba kerülvén, isten tudománya ismét meghamisittatott, s azért midőn elhatározta Isten, hogy Mózes által tudományát a patriarchák kútforrásai szerint ismét helyreállíttatja, hogy jövendőben a ham­isitás többé ne ismétlődhes­sék, azt is elhatározta, hogy tudományát a scriptura divina inspiratába teszi le, s ehhez képest a tíz parancsolatot maga írta meg sajátkezüleg, a Pen­tateuchus többi részeit pedig ex pre Dei megírta Mózes stb. Ilyen, nem történelmi hanem képzeleti alapokon nyugodott a reformátio korában a bibliatudomány, és a protestáns egyház ez üres ábrándokon sok ideig nem csak hogy tágítani nem akart, hanem inkább ez irá­nyát oly szélsőségig vitte, hogy az 1675-ben kelt „Formula consensus helv. C. 1-ban kimondja: „Deus verbum suum non tantum scripto mandari curavit, sed etiam pro scripto paterne vigilavit". C. 2. pedig: „In specie hebraicus V. T. codex . . . tum quoad consonas, tum quoad vocalia sive puncta theo­pneustos." E nézet, melyet mai nap a hit észfelettiségét és a XVI. század confessioinak kizárólagos jogo­sultságát a leghatározottabban vitató orthodox sem tudna orcapirulás nélkül aláírni, akkor hitcikké emel­tetvén, elegendő volt arra, hogy annak alapján egy legjobb hírben álló főiskolát (Saumur), melynek ta­nárai hiteles történelmi adatok alapján az ellenkező­ről egy nagytudományú munkát írtak, a hitet­­­lenség vádjával sújtsák és annak működését hosszabb időre megbénítsák. Azonban a hit nevében a tudományon elköve­tett olyanféle erőszakoskodások azon szellemmel, mely a protestantismust szülte, homlokegyenest el-13­4 hasábos pettt sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorsa, külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij

Next