Protestáns egyházi és iskolai lapok – 24. évfolyam – 1881.

1881-08-28 / 35. szám

IRODALOM. A miskolci ref. női filléregylet keletkezésének s tizennégy éves fennállásának ismertetése. Közli az igaz­gató választmány. — Ami e kis füzetben van, az mind ékesszóló hirdetője általában a női erényeknek, de kü­lönösen a protestáns nők vallásosságának és áldozatkész buzgalmának. A miskolci ref. vallású hölgyek, élükön a nemeslelküségéről és vallásosságáról ismert Szathmáry Király Pálnéval, teremtették meg az u. n. filléregyletet, melynek 14 évi működéséről ad számot a jelen füzet s mely ez idő alatt évről-évre fokozottabb tevékenysé­get fejtett ki a miskolci helv. hitv. egyházközségben lé­tező szegény vagy árva gyermekek iskoláztatása körül. Az egylet 1867. febr. 9-kén tartott alakuló közgyűlésén elnökké Szathmáry Királyné választatott meg, aki azóta — a jelentés szerint — slankadatlan buzgalommal és páratlan ügyszeretettel vezeti az egylet dolgait. 4 Hogy az egylet, melynek alaptőkéje 1880. végén közel 15 ezer frtra rúgott, mily dimenziókban gyakorolta a jóté­konyságot, azt a következő adatok a leghívebben tanú­sítják : Tizennégy év alatt tandíjjal és tankönyvekkel segélyzett 982 szegény tanulót, ezek közül varrásra ta­níttatott 494 leányt, élelemmel és ruházattal ellátott 53 szegény gyermeket, kiadott tandíjban 3382 frt 51 krt, tankönyvekre 965 frt 40 krt, varrásdíjban 1244 frtot, élelemre és ruházatra 1807 frt 72 krt, összesen 6799 frt 68 krt. Az isten aldása kisérje tovabbra is az egylet működését! Calderoni és társa természettani és légtünettani műszereinek árjegyzéke, a szó szoros értelmében pom­pás kiállításban, tömérdek kitűnő metszvénnyel, 244 la­pon megjelent. Díszmunkának is beillenék. Nyomatott a Franklin-tarsulat könyvnyomdájában. Megrendelésre bér­mentve megküldetik. A megrendelések Budapestre IV. ker. kis-híd-utca 8. sz. a. intézendők. KÜLÖNFÉLÉK. * Zsinati választások. A vértesaljai egyházmegtjében — mint nekünk irják — megválasztattak: rendes kép­viselőkül Konc Imre főesperes és Kenesseg Kálmán segéd­gondnok, pótképviselőkül Mészöly Pál egy. m. főjegyző és tabajdi lelkész s Nádasdi Sárközig Kázmér egyh. m. tanácsbiró. — A kiilsásomogyi egyházmegyében megtartott pótválasztáson — értesülésünk szerint — egyházi rendes képviselőül megválasztatott Dömény József nagyberényi lelkész és e. m. főjegyző, egyházi pótképviselőül pedig a lemondott Gaál György kőröshegyi lelkész helyére Szalay Ferenc nagyszokolyi lelkész és e. m. tanácsbiró. — felsöborsodi egyházmegyében — értesülésünk sze­rint — Debreceny Oábor esperes egyházi-, Eagályi György segédgondnok világi rendes képviselőkiil megválasztat tak; a pótképviselőkre új szavazás rendeltetett el. — A máramaros-vgocsai egyházmegyében — mint nekünk irják — rendes képviselőkké megválasztattak Doktor János esperes és György Endre e. m. világi tanácsbiró, pótképviselőkké Bikky Ferenc lmszti lelkész és e. m. tanácsbiró s Nagyiday Ferenc e. rn. vil. tanácsbiró. — Az alsóborsodi egyházmegyében — mint minket tudósíta­nak — egyházi rendes képviselővé Prágay Lajos espe­res választatott meg ; a világi rendes képviselőségre pedig a szavazatok br. Vay Béla segédgondnok és Mocsáry Lajos közt megoszlottak ; az első kapott 24, a másik 23 s br. Vay Ijajos egy szavazatot; a pótválasz­tásnál valószínűleg a br. Vay Lajosra adott egy szava­zat fog dönteni. — Az alsózempléni egyházmegyében — mint nekünk irják — rendes képviselőkké Kopré Fe­renc esperes és világi részről Hegedűs László, a sáros­pataki főiskola vil. algondnoka választattak meg ; a pót­tagokra uj választás rendeltetett el. * Debrecenből irják nekünk: Debrecenben f. hó 20-ik napján tartatott meg a szokott módon az ifjú lel­készek fölavatási ünnepélye. 46 lelkész volt jelen. Ez alkalommal Nagy Imre ugrai lelkész tartott igen szép alkalomszerű egyházi beszédet ; mind műve, mind elő­adása dicséretet érdemel. 21-én az iskola imatermében Szabó János békésbánáti esperes tartott emlékbeszédet néhai Dr. Révész Imre felett. E beszéd, mely nyomta­tásban is meg fog jelenni, méltó volt ugy az elhunyt nagy férfiúhoz, mint szerzőjéhez. Ugyané napon, tehát vasár­nap nyittatott meg az iparkiállitás is, mely célra az is­kolai igazgatóság az iskola helyiségeinek egyrészét engedte át. Sajátságos, hogy épen a vasárnap megszen­telésének ügyét fölkarolni kezdő tiszántúli egyh. kerület nem volt figyelemmel arra, hogy más napon, p. o. hétfőn nyittassék meg ez ünnepély vasárnap helyett. * A Gusztáv-Adolf egylet f. hó 16—18. napjain tartotta Dortmundban nagy-gyűlését, melyen a többi közt felolvastatott az egylet működéséről szóló évi je­lentés. Ezen jelentés bő kivonatát már megkaptuk Láng Adolf esperes úrtól ; de — tér szűke miatt — csak jövő számunkban közölhetjük. * Kaposvárott, Somogymegye fővárosában ref. egyházközség alakult, s a lelkész-helyettes már a jövő hó elején, az egyházmegyei gyűlés után elfoglalja uj állásat. * A barsí helv. h. tanító-egylet szept. 20-kán Ga­ram-Mikolán közgyűlést fog tartani, melynek főbb tár­gyai a következők lesznek : a tisztviselők jelentései; né­hai Kiss István óvári tanitó felett emlékbeszéd, Arany Lajostól; az orsz. tanító-gyűlési képviselőnek beszámo­lója ; értekezés ezen tétel felett: „legyen a népiskola gyakorlati, korszerű és életre kiható 4; a helybeli tanitó gyakorlati előadása a növendékekkel, általa kiválasztott tantárgyból ; a dalárda ügye stb. * Kolozsvárt igen üdvös mozgalom indult meg a célból, hogy az ottani ref. főiskola mellett külön kórhá­zat állítsanak. A kollégiumban négyszáz bennlakó tanuló lévén, a külön kórház fölállitasára égető szükség van, mert a nélkül igen bajos a betegek ápolása. * Esztergomból Bódogh Kálmán ügyvéd ur, egy rendkívül fontos mozgalom felől tudósít bennünket a következőkben: ,Folyó évi augusztus hó 15-én alakult meg Páli Lajos tatai egyházmegyei esperes ur elnöklete alatt és közreműködése mellett az esztergomi helvét hitvallású anyaegyház. Felesleges megemlítenünk, mily nehézségek leküzdésébe került ezen, már az 1860-as évek elején hangoztatott eszme keresztülvitele s mily

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék