Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
Huszonkilencedik évfolyam. 41. sz. PROTESTÁNS Budapest, 1886. október 10. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési dij: SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. SDF Teljes számai példáink ol^l.a,mindig. Ama t. előfizetőink, kiknek előfizetésük a harmadik negyed végével lejár, előfizetésük megújítására kéretnek föl. Két elvi kérdés: 1. Míg a görög keleti egyháznak theológiája a maga figyelmét a keresztyénségnek inkább metaphysikai problémáira, nevezetesen a christológiára fordította, addig a nyugati egyház theológiájában a római szellem gyakorlati irányának megfelelőleg a pelagiánus és semipelagiánus viták alapján a keresztyén antropológia s az azzal összefüggő soterológia vagyis az egyéni üdvelsajátításnak kérdése lépett előtérbe. Azonban az Augustinus által megkezdett iránynak tovább fejlesztése a 16-ik század számára maradt fönn. Mert a római egyháznak más missziója volt a középkorban, t. i. az, hogy a germán népszellemet szolgálatába hajtva, hierarchiai törekvéseit annál könnyebben megvalósíthassa. Még pedig teljesítette ezen missziót azáltal, hogy az isteni theokratiának a szövetségi álláspontjára helyezkedve, mint hierarchia külső törvényszerű fegyelemmel érvényesítse a maga tekintélyét az államok és népek felett. De amily arányban kereste a nyugati egyház élén álló pápaság a világ feletti uralmat tisztán az uralom kedvéért, s azonosította az egyházuralmat az isteni uralommal, az egyházi törvényt az isteni törvénnyel, azon arányban elvilágiasodott az egyház. A helyett, hogy a Krisztushoz vezetett volna, ő lépett annak helyére, s az üdvnek birtokát az egyházhoz való külső csatlakozásban s sakramentomaiban való külső részesülésben látta. Igy Krisztusnak egyetlen közbenjárói főpapi tisztje helyére egy tisztán emberi közbenjárás, a kegyelem műve helyére a a sakramentom és poenitentia vélt érdemlegességében a pogányos opus operatum lépett, s az egyház mindinkább paganismusba és judaismusba sülyedett. Az egyházi scholastika, mely kezdetben a hagyományos egyházi tanfogalomnak dialectikai feldolgozására és rendszerezésére irányult s a maga virágzó korszakában mélyértelmű vallásos spekulátióval is párosult, mindinkább az egyházi visszaélések szőrszálhasogató igazolásának szolgálatába lépett. Az egyháznak sin capite et membris* való gyökeres reformálása a 15-ik század kezdete óta általánosan érzett s egyetemesen kimondott szükségnek tartatott. De bármennyire is sokoldalúlag és erélyesen lépett fel a reactió a 15-ik században ez egyháznak elvilágiasodása s a pápaságnak zsarnoksága ellen, az egyháznak reformálását mégsem eszközölhette, legfeljebb azt előkészítette. A 15-ik századbeli reformzsinatoknak küzdelme az egyház szabadsága érdekében részint a hierarchia alsóbb fokozatainak, szabadságérzi küzdelme volt a hierarchia feje ellen, részint a nemzetiségek harca a római elbizakodottság ellen. Egyeseknek abbeli törekvése, hogy az elfajult be'egy tisztább tannak alapjára vezessék s <ilyen mystikának ápolása a mélyebb kedélyeknél, kik undorral fordultak el a scholastika formalismusától, nagyon is szűk körben gyakorolt jelentékenyebb befolyást. A hasszitismus azon mértékben vesztette el egyházi jelentőségét, amely mértékben cseh nemzeti küzdelemmé fajult el. A humanismus küzdelme a szerzetesi barbárság ellen a hierarchiának nem egy támpontját rendítette meg, azonban egy új életnek a fejlesztésére nem volt képes az egyházban. A humanismus által annyira hangsúlyozott felvilágosultság nagyon is megfért a szellemnek pápai leigázásával, s a humanismus egyik legnemesebb képviselőjének, Erasmusnak sem volt érzéke a félrevezetett nép szellemi romlottsága iránt, sőt még csak sejtelme sem volt az igaz üdvnek szükségéről és útjáról. Ugyanazon pelagianismus befolyása Hirdetések dija: 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr.